Emelik a béreket a kereskedők

Publikálás dátuma
2016.04.20 07:22
A bérpótlék kérdését jegeli a kormány – A kereskedelmi láncok a munkaerőhiány miatt béremelésre kényszerülnek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyik kiskereskedelmi lánc már májustól, egy másik júniustól jelentős béremelést ígért a dolgozóinak. A vasárnapi boltzárnak más "mellékhatása" is volt: a pártok és a kormány is felfedezte a kereskedelmi dolgozók reprezentatív érdekvédelmi szervezetét és egymás után jelentkeznek be egyeztetésre. A kormány már áprilisban megnyitná a munka törvénykönyvét és tárgyalna a módosításról.

A Spar átlagosan 12 százalékkal emeli a dolgozói bérét, és már májusban a magasabb összeget fizeti a dolgozóinak, legalábbis erről egyeztek meg tegnap a reprezentatív szakszervezettel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pedig jelenleg is tárgyal a Tesco vezetőségével a 2016-os béremelésekkel kapcsolatosan, de arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem egyeztek meg. A kollektív szerződés kötésére és a bérmegállapodás aláírására egyetlen szakszervezet, a KASZ jogosult, a tárgyalások igen kedvező béremeléssel kecsegtetnek. A sajtóban megjelent 17 és 22 százalék közötti béremelés azonban nem teljesen fedi a valóságot - közölte a szakszervezet. A Népszava információi szerint átlagosan 15 százalékos emelésről lehet szó, de differenciáltan, beosztástól, munkakörtől függően eltérő mértékű lesz a béremelés. A munkáltató és a munkavállalók képviselői május 6-án írhatják alá a bérmegállapodást és lapunk értesülése szerint a Tesco dolgozói júniustól már az emelt fizetésüket kapják. A cégnél mintegy 9 ezer minimálbéren foglalkoztatott dolgozót érinthet előnyösen a béremelés.

A keresetnövekedéssel kapcsolatos várakozásokat a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogi szakértője is megerősítette. A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása a munkavállalók számára keresetnövekedést jelent, hiszen az elmúlt egy évben igaz, hogy 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot kaptak, de csak az év öt vasárnapján és azt az öt napot sem mindenki dolgozta le. Ha nem változna a jogszabály, és maradna az 50 százalékos bérpótlék, de jóval több vasárnapon mint az elmúlt időszakban, az mindenképpen többlet jövedelmet jelent. A vasárnapi nyitvatartás újbóli bevezetése pedig a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett árusítási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni – jegyezte meg Szűcs László, a PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kereskedelmi láncok közötti verseny miatt elképzelhető, hogy a béremelések végiggördülnek a piacon és ez automatikusan emeli majd a vasárnapi pótlék összegét is, de a KASZ továbbra is ragaszkodik a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékhoz - nyilatkozta lapunknak Sáling József a KASZ elnöke.

Az elmúlt napokban a pártok egymás után jelentkeznek be a szakszervezetnél, hogy egyeztessenek. Még a vasárnapi boltzár hivatalos ötletgazdája, a KDNP is tárgyalni hívta az érdekvédőket. Sáling József kérdésünkre hangsúlyozta, minden párttal és a kormányzattal is leülnek tárgyalni, mert számukra az a lényeg, hogy a dolgozókat ne érhesse hátrány a vasárnapi boltzár eltörlése miatt. Így a vasárnapi bérpótlék emelése mellett ragaszkodnak a havonta legalább két vasárnapi pihenőnaphoz, az önkéntes vasárnapi munkavégzéshez, a nyitva tartási idő maximalizálásához, azaz legyen elég egy műszak vasárnap, illetve december 24-én és december 31-én legfeljebb 12 óráig legyenek nyitva a boltok. A kormányzattól azt követelik, hogy csökkentsék a munkabért terhelő járulékokat, hogy a munkáltatók érdemi béremelést tudjanak adni.

A Praktiker már teljesíteni látszik a KASZ elvárását, mint közleményükben írják, május 8-ától lesznek nyitva vasárnap 9 és 17 óra között. Az IKEA - a dogozók beosztási rendjére és az átállás időigényére tekintettel május 22-én nyit újra a hetedik napon, igaz kilenctől kilencig.

Az MSZP törvénymódosításban javasolta, hogy vasárnapi bérpótlék mértéke minimum 100 százalék legyen, és valamennyi szektor dolgozójának járjon. Az ellenzéki párt nevében Gúr Nándor országgyűlési képviselő megerősítette, el akarják érni, hogy havonta legföljebb két vasárnap dolgozzon egy-egy munkavállaló, ettől eltérni csak írásos megállapodással lehessen.

A vasárnapi boltzár eltörlése körüli vihar a kormányt is jobb belátásra bírhatta, mert szokásától eltérően szintén egyeztetne a szakszervezettel. A KASZ azt az ígéretet kapta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) még áprilisban összeül és a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői egyeztetnek a munka törvénykönyvének a vasárnapi munkavégzéssel foglalkozó előírásairól. Egyebek mellett a pihenőnapokról és a bérpótlékról is tárgyalnak majd. Annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy nem lesz egyszerű a megegyezés, még az egy oldalon ülők között sem. A kiskereskedelmi láncok között is akadnak amelyek valószínűleg elfogadják majd a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, és lesznek amelyek ódzkodnak a többletkiadástól. A kormány mozgásterét szűkítheti, hogy a bérpótlék emelés érzékenyen érintheti a hozzá közel álló kereskedelmi láncokat és a kisebb vállalkozásokat is. Márpedig a kabinet elsősorban politikai és nem szakmai szempontok alapján szokott dönteni. Ezért egyáltalán nem tekinthető lefutott meccsnek a vasárnapi boltzár körüli egyezkedések sora.

A PWC szakértői arra is figyelmeztetettek,hogy a vasárnapi boltzár feloldása például a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi láncok esetében rengeteg szerződés módosítással járnak. A bevásárlóközpontokban, ahol a boltzár előtt a bérlőket kötelezték a vasárnapi nyitvatartásra is, hiszen érdekük volt, hogy az embereket minél több nyitva tartó bolt várja, most visszatérhetnek az eredeti szerződéshez.

Több költés - magasabb infláció?
A vasárnapi boltzár visszavonása miatt csak minimálisan emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom, a gazdaságra nem lesz kimutatható hatása - közölte Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Népszava kérdésére hozzátette, ha a vasárnap dolgozó mintegy 100 ezer ember valóban magasabb bért kap majd és ehhez jön a vasárnapi bérpótlék, az némileg lendíthet a fogyasztáson, de akár az infláció mértékén is.

Szerző
2016.04.20 07:22

Felminősítette az S&P Magyarország államadósságát

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:16

Fotó: Shutterstock/
Egy fokozattal feljebb, „BBB/A-2”-re javította - magyar idő szerint péntek éjjel Londonban - a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő.
Indoklásukban kifejtik: jbár a magyar folyó fizetési mérleg-egyenleg többlete csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét. A magyar bankok tőkeellátottságát jónak minősítették, elismeréssel szóltak a tevékenységükről és nyereségességükről.   A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben üdvözölte az S&P döntését, mellyel a meghatározó nemzetközi hitelminősítők közül elsőként minősítette fel Magyarország államadósságát a befektetésre ajánlott kategória „BBB-” fokozatáról a „BBB” szintjére. A jegybank az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a - álláspontjuk szerint - a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá. Az MNB bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását. Az MNB álláspontja szerint a felminősítés időszerű volt. A jegybank korábbi számításai szerint a pozitív kilátástól a hitelminősítőknél átlagosan egy évnyi idő telik el, míg a felminősítés bekövetkezik. Az S&P saját definíciója alapján is nagyságrendileg 1-2 év alatt hozzák meg az általuk jelzett iránynak - a pozitív vagy negatív kilátásnak - megfelelő döntés. Így a 2017 nyári kilátásjavítást követően, figyelembe véve az azóta is stabilan pozitív gazdasági mutatókat, várható volt az újabb felminősítés.  Az MNB arra hivatkozik, hogy az S&P a 2018 végére a régióban leggyorsabb ütemű gazdasági növekedést is figyelembe vették. Szakértők szerint ez kizárt, ugyanis a részletes, második becslésen alapuló adatokat csak március 1-jén közli a KSH. Az viszont tény, hogy a finanszírozási képességünk tartósan magas. A pénzügyi folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. (Az utóbbi állítás túlzás a "zsugorodás" mértéke csekély a GDP arányos államadósság mértéke továbbra is magas, és még évekig az is maradhat!) Kulcsszerepet játszik a javulásban, hogy a devizaadósság aránya jelentősen csökkent és a külföldi befektetők helyett egyre inkább a hazai gazdasági szereplők, ezen belül is a lakosság finanszírozza az államadósságot. (Ennek oka, hogy az MNB alapkamatát ötszörösen meghaladó állampapírhozamaival az Államadósság Kezelő Központ elcsábította a kereskedelmi bankok betéteseit.) Az MNB megállapította:  hazai pénzügyi rendszer is gyors ütemben erősödött az elmúlt évek során, a nem-teljesítő hitelek aránya számottevően csökken és a banki hitelezés is dinamikusan növekszik, mely bővülés az előrejelzések alapján a jövőben is fennmarad. Az MNB emlékeztetett arra, hogy a Fitch egy hét múlva vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyban  és a növekedésben szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja döntése során. A harmadik meghatározó hitelminősítő, a Moody’s májusban értékeli legközelebb a magyar állam adósbesorolását. Esetében – fejtette ki a jegybank – a 2016 ősze óta stabilan tartott kilátás pozitívra javítását az államadósság folyamatos csökkenése és a magyar gazdaság tartósan dinamikus növekedése indokolhatja. 
  
2019.02.16 08:16
Frissítve: 2019.02.16 08:16

Búcsú Kovárik Erzsébettől

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:08
1954-2019
Fotó: /
Mindennapi tapasztalásunk, amikor közember és magánszemély, a két szerep elszakad egymástól. A mondás is megszületett: „ez csak az írói munkásságának a része”. És akkor találkoztunk egy emberrel, Kovárik Erzsébettel, akinél e két szerep tökéletes harmóniában egyesült: azt mondta, amit gondolt, és azt tette, amivel azonosulni is tudott. Ritka csoda ez manapság, mint ahogyan az is ritka, hogy valakiről a háta mögött is mindig elismerően szóljanak. Szociálpolitikáért felelős államtitkárnak elképzelni sem lehetett nála alkalmasabb személyt. Nemcsak értette, hanem átérezte a szegények, a hátrányos helyzetűek problémáit. Tudta, hogy a szegények segítése nem csupán pénzkérdés, a megfelelő szolgáltatások hiánya legalább annyi nehézséget okoz számukra. S miközben nap mint nap vívta többnyire vesztes harcait, egy percig sem adta fel a küzdelmet legalább a részsikerekért, noha megjegyezte: mit remélhetünk egy olyan társadalomban, amelyik kirekeszti a kisebbségeit, a másként gondolkodókat. Ugyanígy tudott ügyvédként is azonosulni ügyfelei problémáival. Magánéletében sem volt más, pedig a sors ott sem volt hozzá mindig kegyes. Korán elvesztette férjét, testvérét, de ez sem roppantotta össze: két imádott fia mellett testvére gyermekeit is felkarolta. S nagyot téved, aki azt gondolná, hogy a megpróbáltatások keserű emberré tették. Ellenkezőleg: délutánokat lehetett vele végigröhögni, mert élesen látta a dolgok fonákját, és megvolt hozzá a humorérzéke is. Szerette az életet, tudott lelkesedni, pl. a Szeged kézilabdacsapatáért is, miközben pontosan szembenézett a realitásokkal, így a betegségével is. 4 évi küzdelem, nem kevés szenvedés után még megélte – mert meg akarta élni –, hogy kézbe vegye unokáját, majd elbúcsúzott e világtól. Erzsit ma kísérjük utolsó útjára. Állunk a sírnál, emlékezünk életének egy-egy eseményére, miközben gyomrunkat szorítja a félelem: tudjuk, ennek így kellett lenni, nem szenved tovább, de jaj, velünk mi lesz nélküle! 
Témák
nekrológ
2019.02.16 08:08
Frissítve: 2019.02.16 08:08