Emelik a béreket a kereskedők

Publikálás dátuma
2016.04.20 07:22
A bérpótlék kérdését jegeli a kormány – A kereskedelmi láncok a munkaerőhiány miatt béremelésre kényszerülnek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyik kiskereskedelmi lánc már májustól, egy másik júniustól jelentős béremelést ígért a dolgozóinak. A vasárnapi boltzárnak más "mellékhatása" is volt: a pártok és a kormány is felfedezte a kereskedelmi dolgozók reprezentatív érdekvédelmi szervezetét és egymás után jelentkeznek be egyeztetésre. A kormány már áprilisban megnyitná a munka törvénykönyvét és tárgyalna a módosításról.

A Spar átlagosan 12 százalékkal emeli a dolgozói bérét, és már májusban a magasabb összeget fizeti a dolgozóinak, legalábbis erről egyeztek meg tegnap a reprezentatív szakszervezettel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pedig jelenleg is tárgyal a Tesco vezetőségével a 2016-os béremelésekkel kapcsolatosan, de arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem egyeztek meg. A kollektív szerződés kötésére és a bérmegállapodás aláírására egyetlen szakszervezet, a KASZ jogosult, a tárgyalások igen kedvező béremeléssel kecsegtetnek. A sajtóban megjelent 17 és 22 százalék közötti béremelés azonban nem teljesen fedi a valóságot - közölte a szakszervezet. A Népszava információi szerint átlagosan 15 százalékos emelésről lehet szó, de differenciáltan, beosztástól, munkakörtől függően eltérő mértékű lesz a béremelés. A munkáltató és a munkavállalók képviselői május 6-án írhatják alá a bérmegállapodást és lapunk értesülése szerint a Tesco dolgozói júniustól már az emelt fizetésüket kapják. A cégnél mintegy 9 ezer minimálbéren foglalkoztatott dolgozót érinthet előnyösen a béremelés.

A keresetnövekedéssel kapcsolatos várakozásokat a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogi szakértője is megerősítette. A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása a munkavállalók számára keresetnövekedést jelent, hiszen az elmúlt egy évben igaz, hogy 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot kaptak, de csak az év öt vasárnapján és azt az öt napot sem mindenki dolgozta le. Ha nem változna a jogszabály, és maradna az 50 százalékos bérpótlék, de jóval több vasárnapon mint az elmúlt időszakban, az mindenképpen többlet jövedelmet jelent. A vasárnapi nyitvatartás újbóli bevezetése pedig a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett árusítási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni – jegyezte meg Szűcs László, a PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kereskedelmi láncok közötti verseny miatt elképzelhető, hogy a béremelések végiggördülnek a piacon és ez automatikusan emeli majd a vasárnapi pótlék összegét is, de a KASZ továbbra is ragaszkodik a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékhoz - nyilatkozta lapunknak Sáling József a KASZ elnöke.

Az elmúlt napokban a pártok egymás után jelentkeznek be a szakszervezetnél, hogy egyeztessenek. Még a vasárnapi boltzár hivatalos ötletgazdája, a KDNP is tárgyalni hívta az érdekvédőket. Sáling József kérdésünkre hangsúlyozta, minden párttal és a kormányzattal is leülnek tárgyalni, mert számukra az a lényeg, hogy a dolgozókat ne érhesse hátrány a vasárnapi boltzár eltörlése miatt. Így a vasárnapi bérpótlék emelése mellett ragaszkodnak a havonta legalább két vasárnapi pihenőnaphoz, az önkéntes vasárnapi munkavégzéshez, a nyitva tartási idő maximalizálásához, azaz legyen elég egy műszak vasárnap, illetve december 24-én és december 31-én legfeljebb 12 óráig legyenek nyitva a boltok. A kormányzattól azt követelik, hogy csökkentsék a munkabért terhelő járulékokat, hogy a munkáltatók érdemi béremelést tudjanak adni.

A Praktiker már teljesíteni látszik a KASZ elvárását, mint közleményükben írják, május 8-ától lesznek nyitva vasárnap 9 és 17 óra között. Az IKEA - a dogozók beosztási rendjére és az átállás időigényére tekintettel május 22-én nyit újra a hetedik napon, igaz kilenctől kilencig.

Az MSZP törvénymódosításban javasolta, hogy vasárnapi bérpótlék mértéke minimum 100 százalék legyen, és valamennyi szektor dolgozójának járjon. Az ellenzéki párt nevében Gúr Nándor országgyűlési képviselő megerősítette, el akarják érni, hogy havonta legföljebb két vasárnap dolgozzon egy-egy munkavállaló, ettől eltérni csak írásos megállapodással lehessen.

A vasárnapi boltzár eltörlése körüli vihar a kormányt is jobb belátásra bírhatta, mert szokásától eltérően szintén egyeztetne a szakszervezettel. A KASZ azt az ígéretet kapta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) még áprilisban összeül és a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői egyeztetnek a munka törvénykönyvének a vasárnapi munkavégzéssel foglalkozó előírásairól. Egyebek mellett a pihenőnapokról és a bérpótlékról is tárgyalnak majd. Annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy nem lesz egyszerű a megegyezés, még az egy oldalon ülők között sem. A kiskereskedelmi láncok között is akadnak amelyek valószínűleg elfogadják majd a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, és lesznek amelyek ódzkodnak a többletkiadástól. A kormány mozgásterét szűkítheti, hogy a bérpótlék emelés érzékenyen érintheti a hozzá közel álló kereskedelmi láncokat és a kisebb vállalkozásokat is. Márpedig a kabinet elsősorban politikai és nem szakmai szempontok alapján szokott dönteni. Ezért egyáltalán nem tekinthető lefutott meccsnek a vasárnapi boltzár körüli egyezkedések sora.

A PWC szakértői arra is figyelmeztetettek,hogy a vasárnapi boltzár feloldása például a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi láncok esetében rengeteg szerződés módosítással járnak. A bevásárlóközpontokban, ahol a boltzár előtt a bérlőket kötelezték a vasárnapi nyitvatartásra is, hiszen érdekük volt, hogy az embereket minél több nyitva tartó bolt várja, most visszatérhetnek az eredeti szerződéshez.

Több költés - magasabb infláció?
A vasárnapi boltzár visszavonása miatt csak minimálisan emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom, a gazdaságra nem lesz kimutatható hatása - közölte Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Népszava kérdésére hozzátette, ha a vasárnap dolgozó mintegy 100 ezer ember valóban magasabb bért kap majd és ehhez jön a vasárnapi bérpótlék, az némileg lendíthet a fogyasztáson, de akár az infláció mértékén is.

Szerző
2016.04.20 07:22

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03