Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője Franciaországot hozva példának, nem tartotta kizártnak, hogy Brüsszel hazánk ellen is eljárást indít, mert nemcsak az állami részvétellel megvalósuló beruházást kellett volna megpályáztatnia, hanem az ország számára szükséges energiatermelő kapacitást is. Mint a Nol.hu-nak kifejtette, az uniós jogszabályok szerint piaci alapon bárki építhet új erőművet, ám ha állami beruházásról van szó, akkor a létrejövő új villamosenergia-termelő kapacitást is tendereztetni kell.
Az Európai Bizottság 2014 ősze óta vizsgálja az állami támogatás ügyét, és egyre inkább az a meggyőződése, hogy a beruházás teljes költsége meghaladja a várható bevételt, vagyis támogatás nélkül nem életképes – hangsúlyozta Jávor. A politikus szerint a nemzetközi tender elmaradása miatt indított másik vizsgálatban már kötelezettségszegési eljárás zajlik, és nem látszik a kompromisszum lehetősége, egyre valószínűbb, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Jávor szerint mindkét esetben, ha az Unió más következtetésre jut, mint a magyar kormány, akkor a beruházás bukik, és az eddig Paks II-re költött összeg könnyen ablakon kidobott pénz lehet.
Aszódi Attila a paksi bővítésért felelős kormánybiztos visszautasította a tiltott állami támogatás vádját, és úgy véli az év közepére Brüsszel véglegesíti álláspontját ebben a kérdésben.
Miközben már a beruházás megvalósulása utáni helyzetről is szólnak a viták, kiderült az indulással is bajok vannak. Az Energiaklub ugyanis közel 30 adatigénylési eljárást kezdeményezett eddig a titkosított alapdokumentumok megismeréséért, ám az egyik esetben a bírósági ítélet tartalmazza, hogy azok a megalapozó, a beruházás indokoltságát igazoló tanulmányok, amelyekre a kormányzati kommunikáció visszatérően hivatkozik, soha nem készültek el - említette Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.