Újabb uniós eljárás készül Paks II. miatt?

Ismét komolyan beszéltek a tervezett paksi atomerőmű-beruházásról az Energiaklub legutóbbi rendezvényén, ahol egy újabb uniós eljárás lehetőségét is feltárták a résztvevők. 

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője Franciaországot hozva példának, nem tartotta kizártnak, hogy Brüsszel hazánk ellen is eljárást indít, mert nemcsak az állami részvétellel megvalósuló beruházást kellett volna megpályáztatnia, hanem az ország számára szükséges energiatermelő kapacitást is. Mint a Nol.hu-nak kifejtette, az uniós jogszabályok szerint piaci alapon bárki építhet új erőművet, ám ha állami beruházásról van szó, akkor a létrejövő új villamosenergia-termelő kapacitást is tendereztetni kell.

Az Európai Bizottság 2014 ősze óta vizsgálja az állami támogatás ügyét, és egyre inkább az a meggyőződése, hogy a beruházás teljes költsége meghaladja a várható bevételt, vagyis támogatás nélkül nem életképes – hangsúlyozta Jávor. A politikus szerint a nemzetközi tender elmaradása miatt indított másik vizsgálatban már kötelezettségszegési eljárás zajlik, és nem látszik a kompromisszum lehetősége, egyre valószínűbb, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Jávor szerint mindkét esetben, ha az Unió más következtetésre jut, mint a magyar kormány, akkor a beruházás bukik, és az eddig Paks II-re költött összeg könnyen ablakon kidobott pénz lehet.

Aszódi Attila a paksi bővítésért felelős kormánybiztos visszautasította a tiltott állami támogatás vádját, és úgy véli az év közepére Brüsszel véglegesíti álláspontját ebben a kérdésben.

Miközben már a beruházás megvalósulása utáni helyzetről is szólnak a viták, kiderült az indulással is bajok vannak. Az Energiaklub ugyanis közel 30 adatigénylési eljárást kezdeményezett eddig a titkosított alapdokumentumok megismeréséért, ám az egyik esetben a bírósági ítélet tartalmazza, hogy azok a megalapozó, a beruházás indokoltságát igazoló tanulmányok, amelyekre a kormányzati kommunikáció visszatérően hivatkozik, soha nem készültek el - említette Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

Szerző

Madárhatározó okostelefonon

Magyarországon először készített ingyenesen letölthető okostelefonos madárhatározó alkalmazást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesülettel közösen.

Az Android és iOS rendszereken futó applikáció a Magyarországon előforduló 157 leggyakoribb madárfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 269 színes illusztrációval, 203 madárhanggal és részletes fajleírásokkal. A határozó elsősorban kezdő madarászoknak készült, akik egyszerűen szeretnék megtudni, milyen madarat láttak a kertben, a parkban, az etetőn vagy az itatón. A madarak alakjának, színének vagy élőhelyének megadását követően választja ki a lehetséges fajokat.

Szerző

Policy Agenda: mégis rosszabbul élünk

A magyar háztartások 41,5 százaléka a létminimum alatt élt 2015-ben. A megdöbbentő adatot a Policy Agenda kutatói hozták nyilvánosságra, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly nyáron bejelentette, 25 év után nem folytatja a társadalmi fejlődés dinamikáját jelző számítások elvégzését.

Az állami statisztikusok szerint a vizsgálati módszer elavult, de azóta sem álltak elő jobb összesítéssel, sokak szerint pedig egyszerűen nem tetszett a kormánynak, hogy a lakosság nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően rossz jövedelmi viszonyairól, a hazai szegénységről ilyen egyértelmű adat lásson napvilágot.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) és a szabad és szolidáris állam megteremtését segítő Friedrich Ebert Stiftung támogatásával elvégzett kutatás és számítás azt mutatta, hogy az elmúlt egy évben is romlott a helyzet. Az egy fogyasztási egységre számított létminimum értéke havi 88 016 forint volt, a tipikusnak tekintett 2 felnőttből és két gyermekből álló család pedig 255 246 forintból tudott kijönni úgy, hogy a szükséges élelmiszerek és a lakásfenntartás kiadásai mellett a ruházkodás vagy a kulturális szolgáltatások szerény fedezetét is biztosítani tudta. Belyó Pál kutatásvezető ismertette azt is, hogy ennél valamivel kevesebb pénz elegendő a nyugdíjasok normális megélhetéséhez, egy egyedül élő idős ember létminimuma 79 214 forint.

Kordás László, a MSZSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az adatokat a kormánnyal folytatott bértárgyalásokon akarják felhasználni, a most jóval a létminimum alatti, 73 815 forintos minimálbér két évre bontott megemelésével szorgalmazzák a létminimum elérését minden hazai munkavállaló számára. A kérdésről egyeztetnek a többi szakszervezettel is, mert – ahogy fogalmazott – a dolgozó szegénység megszüntetése valamennyi érdekvédő közös célja.

Szerző