Erős offshore cégét pécézte ki a bizottság

Csak Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank volt vezetőjének offshore ügyleteire kíváncsi az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A tegnapi ülés után Bánki Erik a bizottság fideszes elnöke jelentette be, hogy két hét múlva hallgatnák meg Erőst, aki 2002-2010 között volt az állami bank vezetője és 2007-2009 között offshore cégeivel osztrák befektetési alapokkal üzletelt.

A Panama-papírok között bukkant a Direk36 oknyomozó portál, valamint a Falter című osztrák lap az egyik legismertebb, jelenleg a Népszabadságot is kiadó Mediaworksöt tulajdonló osztrák üzletember, Heinrich Pecina és Erős offshore cégeken keresztül bonyolított ügyleteire. A gazdasági bizottság most arra kíváncsi, hogy ezek az üzletek milyen károkat okozhattak a magyar gazdaságnak - tette hozzá Bánki. Albizottság létrehozása egyelőre nincs napirenden - folytatta -, de ha olyan szálak kerülnek elő, amelyek bonyolítják és hosszabbá teszik a vizsgálatot, akkor elképzelhető egy külön testület felállítása.

Arra a felvetésre, hogy miért csak Erős Jánost tervezik meghallgatni, miért nem vizsgálják például a hozzátartozói révén érintett Kerényi János fideszes országgyűlési képviselőt, a legkevesebb hét offshore cégben érdekelt Andy Vajna filmügyi kormánybiztost, kaszinótulajtonost vagy Matolcsy György jegybankelnököt, a bizottsági elnök azt válaszolta: azért Erős János ügyét vizsgálják, mert egy állami tulajdonú nagyvállalat vezetője volt amikor részt vett az említett ügyletben. Amúgy lenne még kik közül választani, hiszen a nol.hu összesítése szerint a magyarok körében különösen közkedvelt adóparadicsomban, a Seychelle-szigeteken a cégnyilvántartás szerint 1432 hazai vállalkozás tulajdonosa „bújik meg”, de a Panama-papírok is több mint 90 magyar esetet tártak fel.

Nem ment át viszont a fideszes többségű bizottság szűrőjén az az offshore cégekkel kapcsolatos LMP-s előterjesztés, amellyel Schiffer András társelnök-frakcióvezető egy, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényen szigorított volna. Az indoklás szerint a befektetési államkötvény üzletág szereplőit vonná be a törvény hatálya alá, másrészt kiterjesztené azt a hazai kiemelt közszereplőkre is. Az elutasítás indoka az, volt, hogy jelenleg európai uniós szinten sincs egységes szabályozás arra, hogy mi tekinthető adóparadicsomnak...

Schiffer András másik frontot is nyitott a adóelkerülők ellen, a hétvégén bejelentette, hogy a párt politikai vitanapot kezdeményez, hogy a képviselők megvitassák, mit lehetne tenni „az offhore-lovagok kiseprűzése érdekében”, illetve hogy milyen mandátumot kellene adni az Európai Uniónak, hogy hatékonyabban léphessen fel az offshore-lovagokkal szemben.

Az ofsshore-ügyek mellékszála, hogy Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő a hétvégén felszólított Matolcsy György MNB-elnököt, nyilatkozzon arról, személyesen vagy családtagjain keresztül érintett-e az offshore-botrányban, van-e neki vagy bármely rokonának bármilyen korábbi és/vagy jelenlegi offshore-érdekeltsége. Az ellenzéki párt szerint legszélesebb körű átláthatóság és a (lehetséges következmények ismeretében történő) offshore-nyilatkozat minimális elvárás azzal a személlyel szemben, aki nemrég törvénybe akarta foglaltatni a magyar adófizetői pénzek sorsának eltitkolását.

Tegnap megérkezett a jegybankelnök válasza, mely szerint "Matolcsy György sem személyében, sem családtagjain keresztül nem érintett az offshore-botrányban, sem neki, sem családtagjainak semmilyen módon nem volt és ma sincs offshore-érdekeltsége, cége, befektetése." - szólt a nyilatkozat.