Véget ért a romák üldözése Tiszavasváriban

Törvényességi felhívásban utasította a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Tiszavasvári önkormányzatot, hogy szüntesse meg az Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester által vezetett Becsület Légiója Egyesülettel kötött együttműködést. A helyi vezetés a hivatal döntését elfogadta.

Megszűnt az együttműködés a tiszavasvári önkormányzat, valamint az Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester által vezetett Becsület Légiója Egyesület között. Ez azután történt, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felszólította Fülöp Eriket, tiszavasvári jobbikos polgármesterét, hogy hagyjon fel a törvénytelenséggel, helyezze hatályon kívül a két település közötti együttműködési határozatát.

Fülöpék még február 15-én állapodtak meg Orosszal, hogy annak Érpataki-modell elnevezésű programját Tiszavasváriban is bevezetik, egyesületét pedig rendfenntartói szereppel ruházzák fel. Feladatuk közé tartozott „a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabbá” tétele is. A modell bevezetésével Orosz szerint biztonságos és élhető települést alakítottak volna ki. (Igaz, a valóságban a hátrányos helyzetű csoportokat és bűnözőket az egyesületen keresztül szigorral próbálták volna ,,rendre szoktatni".) A törvényszegő romákat "társadalomrombolóként" aposztrofálta, és rendszere keményen szankcionálta volna őket: például megvonva tőlük a szociális segélyek folyósítását, illetve közmunkához kötötték volna annak kifizetését. A szabályok betartásáért a légió felelt volna.

A tervek ellen a helyi nemzetiségi önkormányzat és a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselői szót emeltek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak beadványt fogalmaztak, amiben azt kérték: a hatóság végezzen törvényességi felügyeleti eljárást az egyesület ellen.

Az ügyben rajtuk kívül Tényi István fideszes politikus a Tiszavasvári Rendőrkapitánysághoz fordult, szabálysértési feljelentést tett az egyesület ellen. Tudomása szerint ugyanis a szervezet jogszabályellenesen tartotta fenn a rendet a településen a hatóságok helyett. A politikus a megyei főügyészséget is megkereste törvényességi vizsgálatot kérve a légió munkájával kapcsolatban. Szerettük volna megtudni, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség lépett-e az ügyben, de egy hete egyik helyről sem kaptunk választ.

A Roma Rendőrök Országos Egyesületének tagjai ennél is tovább mentek, s egyenesen Áder János államfőhöz fordultak segítségért, kérvén: vizsgálja meg, hogy a modell hogyan illeszkedik a demokratikus jogrendhez. Horváth Ferenc és Villás Lajos levelét - amelyhez mintegy 700 magánszemély és civil szervezet csatlakozott - az államfő képviselőjének adták át a Sándor Palotában.

Szerző

Orbán, Kohl otthona és a német kancellár

Publikálás dátuma
2016.04.20. 20:00
Orbán Viktor miniszterelnök fejet hajt Konrad Adenauer szobránál Bonn közelében 2016. április 19-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki
Mindenki meglepődött Orbán Viktor és Helmut Kohl keddi találkozója után. A német sajtóban már a találkozó előtt azt találgatták, a magyar kormányfő látogatása vajon újabb támadással végződik-e Angela Merkel kancellár ellen. A 86 éves, beteg és a politikától visszahúzódó volt német kancellár ugyanis meglehetősen haragszik utódára, akinek bevándorláspolitikája ellen Orbán harcol legerőteljesebben, populista módszerekkel egységesítve Európa jobboldali, nacionalista kormányait.

Bár sokan próbálják értelmezni, meglehetős meglepetést keltett az a közlemény, amelyet a volt német kancellár oggersheimi otthonában tett magánlátogatás után adtak ki, nem különben a magyar kormányfő nyilatkozata is. Főleg az a passzus, amit a Bildnek mondott: "erről a helyről is szeretném legjobb kívánságaimat küldeni a német kancellárnak. Magyarország és én, mint miniszterelnök kiállunk Berlin mellett és támogatjuk Merkelt az aktuális európai kihívások leküzdésében olyan további kezdeményezésekkel, mint az akciótervünk" - utalt arra a Schengen 2.0 tervre, amit múlt pénteken Brüsszelnek szegezett, de amellyel csak "hozzá kíván járulni a menekültkérdés megoldásáról szóló vitához". És: "nem az a kérdés, hogy segít-e Európa, hanem az, hogy milyen lehet a hatékony humanitárius segítség Európa részéről. A politikailag egyesült Európának pedig nincs alternatívája, ha tartósan meg akarjuk őrizni a békét és a szabadságot, és ha Európa felelősséget akar vállalni a világban. A hangnem gyökeresen eltér attól, amit Orbán eddig a német kancellárról és a menekültügyben elfoglalt álláspontjáról szólva használt.

Nyilván Kohl ragaszkodott ahhoz, hogy a keddi találkozó után a magyar miniszterelnökkel közösen kiálljanak Merkel menekültpolitikája mellett - ez Balázs Péter volt külügyminiszter véleménye. A korábbi uniós biztost arról kérdeztük, változás történt-e és ha igen, miképpen értékeljük ezt. Szerinte Orbán nem érti, vagy alábecsüli a nyugati politikusok elvhűségét, pedig már meg kellett volna tanulnia, hogy ezekben az országokban a pártok, a koalíciók prominensei a világ előtt mindig kiállnak egymás mellett. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke sem volt hajlandó rosszat mondani Merkelre, amikor Orbánnal találkozott. Balázs arra figyelmeztetett, a volt német kancellár vélhetően rájött, hogy a miniszterelnök múlt héten Lisszabonban ismertetett, Schengen 2.0 névre keresztelt tíz pontos akcióterve csupán improvizáció, abban alig van saját ötlet, ami nem tetszett neki. A találkozó a korábbi külügyminiszter szerint pótcselekvés volt Orbán részéről. A baráti látogatást lehetett volna diszkrétebben is kezelni négy-öt komoly államfői találkozó között, ám mert a a magyar miniszterelnökkel kevés nyugati politikus ül le tárgyalni, hatalmas eseményt csináltak belőle. A magyar miniszterelnök nagy tétekben próbál játszani, azt hiszi, beleszólhat a német belpolitikába, de ez nem sikerül neki. Jobban tenné, ha tudomásul venné a realitásokat és inkább a magyar-német viszony megerősítésén munkálkodna - fogalmazott Balázs.

A világsajtó kiemelt helyen tudósított a találkozóról - írja a klubradió.hu. A New York Times politikai töltetű látogatásnak nevezte, hogy Orbán Viktor, Merkel menekültpolitikájának egyik legádázabb európai bírálója felkereste Kohlt. A Reuters azt tartotta az eszmecsere legfontosabb elemének, hogy a két politikus megkérdőjelezte, Európa képes-e a végtelenségig befogadni menekülteket. A Financial Times berlini tudósítója szerint Kohl és Orbán a várakozásokkal ellentétben nem indított újabb támadást Merkel nyitott ajtók-politikája ellen.

A Reuters azt tartotta az Orbán-Kohl eszmecsere legfontosabb elemének, hogy a két politikus megkérdőjelezte, Európa képes-e a végtelenségig befogadni menekülteket. A kiadott nyilatkozat ugyanakkor igyekszik elejét venni a híreknek, mármint hogy törésvonal húzódik köztük, illetve Merkel között, bár azt is jelezte, hogy a válság megoldását illetően eltér a véleményük.

A Financial Times úgy értékelte, hogy Kohl odapiszkált egykori védencének, Merkelnek és zavart keltett, amikor fogadta Orbán Viktort. Bár már 86 éves, beteg és kikerült a politika fő áramából, azért az újraegyesítés főépítészeként még fel tudja kavarni a dolgokat. Hogy a találkozó idegesíthette Merkelt, az következik abból, hogy Orbán élesen ellenzi a menekültek befogadását. Kerítést építtetett, ily módon hogy Kohl leül vele, azt lehet dorgálásnak venni utódja számára. Hogy a magyar vezető miért ment Ludwigshafenbe, az világos. Soha nem csinált titkot abból a szándékából, hogy a migráns-ügyben bezavarjon Berlinben, még akkor is, ha ily módon behatol a német belpolitikába. Kohl a maga részéről mindig is érzett dühöt Merkel iránt, miután az annak idején szerepet játszott távozása kikényszerítésében. De ezen túlmenően aggódik, hogy utódja politikája veszélyezteti élete fő művét, az egyesült Európát.

Mindazonáltal az eszmecsere jelentőségét nem kell túlbecsülni, de az esemény mutatja, továbbra is milyen veszélyes mértékben erősítik egymást Merkel irányvonalának külső és belső ellenzői. A lap berlini tudósítója szerint Kohl és Orbán a várakozásokkal ellentétben nem indított újabb támadást Merkel nyitott ajtók-politikája ellen, a közlemény támogatja a kancellár erőfeszítéseit, de azért egyikük sem vonta vissza korábbi bírálatát. A volt kancellár könyve magyar kiadásának előszavában odavágott Merkelnek, Orbán pedig a berlini politika elleni front élharcosa. Nemrégiben egyenesen erkölcsi imperializmussal vádolta meg a kancellárt. Ráadásul tavaly összeállt a bajor kormányfővel, aki a menekültek ügyében szembenáll Merkellel. Orbán ily módon fejest ugrott a német politikába.

A Neue Zürcher Zeitung úgy értékelte, hogy Orbán nem azért kereste fel Kohlt, mert így akart tiltakozni Merkel ellen, a látogatás felhívás akart lenni az európai egység érdekében. A magyar vezető nem túl népszerű Németországban, jobboldali-nacionalista politikája miatt, amelybe populista és tekintélyelvű vonások is vegyülnek. Tavaly “kerítésépítőként” Merkellel szemben pozicionálta magát. habár a két fél végeredményben egymást támogatta akcióival. Orbán semmiképpen sem akarta, hogy mostani útját bárki elutasításnak tekintse Berlinnel szemben. A békülékeny hang érthető.

A Süddeutsche Zeitung azt írta: Kohl és Orbán lemondott arról, hogy leszámoljon Merkellel, aki barátságos-hűvösen kommentálta az eseményt. Szokatlan, hogy egy magánbeszélgetésről közleményt adjanak ki. Az mindenesetre azt tartalmazza, hogy a két politikusnak nincs vitája Merkellel a menekültkérdésben. Az újság reméli, hogy Kohl lelkére beszélt Orbánnak, mivel a magyar vezető éppen lebontja az európai egységet, amit a volt kancellár jelentős mértékben épített. A vendég a kontinens alapító atyájaként méltatja a házigazdát és bízik abban, hogy az - egészségi állapota folytán - már nemigen veszi észre a kettős játékot. Habár a rasszista vonásokkal tarkított nacionalista magyar kormányfőt sokan kerülik az EU-ban, Kohl meghívta magához. Így találkozott két barát, aki már nem illik össze. Hiszen Orbán megosztó, aki Brüsszel ellen lép fel, Magyarországot illiberális állammá változtatja és nem keresztényi menekültpolitikát folytat. Még megdöbbentőbb, hogy Kohl Európája milyen gyorsan átalakul Orbán Európájává.

A kancellár annak idején azt hitte, visszafordíthatatlanná tette a földrész egységét. Budapest és Varsó azonban kivezényelte a bontókalapácsokat, de az ellenerők működnek másutt is. Persze túl egyszerű lenne a felelősséget Orbán és a hasonszőrűek nyakába varrni. Az euróziónak több oka van. Kohl és Mitterrand elittervként találták ki a közös Európát. de a polgárok nem tudtak azzal azonosulni. Ám a földrész virágzott, amíg volt biztonság és jólét. Mára azonban már nem hat az sem, hogy a szervezet segít megelőzni a háborút. Az emberek kizártnak tartják a fegyveres viszályt a tagállamok között. Mindez jól jön a nacionalistáknak. És sokan vakon követik a szirénhangokat. A többiek pedig túl gyengék, hogy szembeszálljanak velük. Kohl érzi, hogy veszélyben van az ő Európája. Valószínűleg azt is érzékeli, hogy mit művel Orbán. Csak bizakodni lehet abban, hogy négyszemközt megmosta vendége fejét.

A Spiegel szerint Kohl és Orbán közleményében nincsen semmi, amitől Merkelnek tartania kellett. Nem szerepel benne felhívás, hogy tegye helyre a kancellárt. Ludwigshafenben elmaradt a forradalom, Kohl a bölcs figyelmeztetőt, az európait és a pártkatonát alakította. Orbán ezúttal diplomatikusan visszafogottnak mutatkozott.

A kormányfő a kancellárról - korábban

2010. december. 24., Hír TV: "Ami pedig a szegény német kancellárasszonyt illeti, őt kabátlopási ügybe keverték. Nem mondott szegény semmit. A német kormány helyettes szóvivője mondta azt, hogy egyébként természetesen egy európai uniós tagállam be kell, hogy tartsa az európai uniós normákat, és nagyon remélik, hogy Magyarország is így tesz majd. Ördöge van, valóban, Magyarország is így tesz".

2013. május. 17., Kossuth Rádió: "A németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be".

2015. január 9., Kossuth Rádió: "Arra kérem az ellenzéket, ne keverjék össze a német kancellárt a prímással, akinek le lehet adni a rendelést."

2015.január 30, MTI: "Hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat?"

2015. szeptember 12., BILD: "– De Ön azt mondja, a menekültválság egy „német probléma”. Ön szerint miben hibázik Angela Merkel kancellár? – A német kancellár mindig mindent jól csinál – ez a magyar Alkotmány első paragrafusa… (nevet) De komolyan el kell beszélgetnünk annak a német döntésnek a következményeiről, amely a migránsokat beengedi Németországba. Ez a kijelentés Magyarországon egy felkelést eredményezett. A migránsok kitörtek a szállásokból, rendőröket támadtak meg. Elutasították az európai jog által előírt regisztrációt. Korábban hatóságaink – ha fáradsággal is – de kézben tartották a helyzetet. Csak amikor a német kormány bejelentette, hogy az EU-szabályokat „átmenetileg” hatályon kívül helyezi, akkor tört ki a káosz nálunk. Ez történik akkor, ha nem tartják be a szabályokat.

2015. szeptember 16., Die Presse, Die Welt, The Times, Le Figaro: "Szeretem Angela Merkelnek azt a mondatát, hogy a multikulturalizmus halott, mert ez helyesen írta le a valóságot".

2015. október 25., ABC (spanyol lap): "Angela Merkel engedélyezte az ellenőrizetlen és szabályozatlan belépést a migránsok számára, Magyarország komoly bajban volt."

2015. november 23., MTI: "Angela Merkel német kancellárral könnyebb együtt dolgozni, mint Putyinnal,de nem akarunk függő viszonyt a németektől."

2015. december 24., Magyar Idők: "A német kancellár karakteres és erős vezető, ez kétségtelen. Mindenkinek, így nekünk, magyaroknak is jó okunk van arra, hogy tiszteljük és bízzunk benne. Az ő esetében nem a személyes tulajdonságok hiányoznak, hanem a mozgástér. Néha Gulliver jut róla eszembe, akit a lilliputiak ezernyi apró kötéllel és karóval kötöztek a földhöz. Merkel ugyanis a legutóbbi német választások óta nagykoalícióban kénytelen kormányozni. És nemcsak az ő kereszténydemokrata pártjának, a CDU-nak nincsen többsége a berlini parlamentben, hanem magának a jobboldalnak sincs többsége. A CDU hiába nyerte meg a választást, ma mégis pusztán azért lehet kormányon, mert a baloldali pártok nem tudtak egymással megállapodni. Úgy gondolom, hogy a német kancellárra a német és az európai baloldal kényszeríti rá azt a migránspolitikát, amelyet jelenleg képviselni kénytelen."

2016. február 25., Bild Zeitung: "A migrációs válság okozója nem Németország, hanem a közel-keleti válság, az elsősorban Szíriában és Irakban uralkodó káosz. A német kancellár-asszony csak erre reagált, amikor a migránsokat meghívta." ”Csak kívánni tudom Angela Merkelnek, hogy meg tudja csinálni, amit eltervezett. Magyarországon azonban a jogot előbbre valónak tartjuk, és nem megyünk bele ilyen kísérletezésbe. Aki tömegesen visz be országába nem regisztrált bevándorlókat a Közel-Keletről, az terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát is importál."

2016. február 12., Magyar idők: "Merkel törökországi látogatása felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is egy nagy veszély, a kényszer-betelepítési kvóták létrehozása fenyegeti az európai embereket Brüsszel felől."

2016. március 4., Kossuth Rádió (válasz „a nemzeti különutakat” bíráló Merkelnek): "Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen. A migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. A migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít. Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok,és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra”

2016.március 4., (sajtótájékoztató Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel Budapesten): "Nem Angela Merkel ellen jöttünk össze, nem azért, hogy gyengítsük a német kormányt. És nem is azért, hogy a választásokon induló jobboldali pártszövetséget gyengítsék. Mindketten a CSU és a CDU sikerében, egy erős kancellárban, egy erős kormányban vagyunk érdekeltek. Mi szeptember óta következetesen ugyanazt mondjuk, akár van német választási kampány, akár nincs. Az jut eszembe, amikor két férfi összejön, és mindenki arra kíváncsi, mi a véleményük egy jelen nem lévő hölgyről. De ezt ismerjük, ilyen a férfisors."

Szerző
Témák
Kohl Orbán

Már bontják a Karmelita kolostor tetejét

Publikálás dátuma
2016.04.20. 19:24
Fotó: Szalmás Péter, Népszava
Elkezdték bontani a Karmelita kolostor tetőszerkezetét – tudta meg a Népszava. A Sándor-palota mellett található kolostorba költözik majd Orbán Viktor és a Miniszterelnökség. A kormány két éve kezdte meg a budai Várnegyed rekonstrukcióját.

„Célunk, hogy a Vár újra a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja legyen” – hirdette ,minden tiltakozás ellenére a propaganda. Az Orbán-kabinet azonban a kulturális fejlesztést is unortodox módon értelmezi: kiköltöztetik a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat; az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteit pedig a Közvágóhídhoz telepítik. A Várban közben új kormányzati negyed épül, amivel valójában visszaállítják az 1945 előtti állapotokat. A Horthy-korszak szimbolikus újraépítésére 200 milliárd forintot terveztek, de az eredeti koncepcióban még nem szerepelt, hogy a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is a Várba költöztetik. Utóbbit a Szentháromság térre, oda, ahol a Horthy-kormány pénzügyminisztériuma székelt. Csak a beruházások előkészítése 1,5 milliárd forintba került.

Szerző