Erőltetik az alkotmánymódosítást

Új szövegtervezetet készített a honvédelmi tárca, hogy esélyt adjon az alaptörvény hatodik módosításáról szóló, megrekedt tárgyalások folytatására. A kormány eredeti javaslatát, amelyben kimondták volna, hogy terrorveszély-helyzetben a parlament megkerülésével korlátozhatják a médiát, az ellenzéki pártok nem fogadták el. A HM javaslatával kapcsolatos bírálatokat a BM udvariasan hárította, az atv.hu értesülése szerint az igazságügyi miniszter pedig elhatárolódott tőle.

Továbbra is úgy tűnik, hogy a terrorveszély-helyzet fogalma nem kerül be az alaptörvénybe. Simicskó István honvédelmi miniszter ugyan tegnap új szövegtervezettel örvendeztette meg a pártok szakpolitikusait, az egyelőre csak informális egyeztetésre azonban az MSZP ezúttal sem ment el, mert a javaslatot az utolsó percben osztották ki, amit az ellenzéki párt komolytalannak tart. A szocialisták április elején sem mentek el az ötpári egyeztetésre, mert a megbeszélés előtt a tárca ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban a parlamenti frakciók elé terjesztett. Ez a szocialisták szerint pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól. Bár a legutóbbi, csonkára sikeredett tárgyalás után a Fidesz képviselői arról beszéltek, közeledtek az álláspontok, így elképzelhető, hogy a módosítás megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben, a jobbikos Mirkóczki Ádám akkor lapunknak úgy fogalmazott, egyben van kompromisszum, hogy nincs kompromisszum. Az LMP-s Schiffer András pedig világossá tette, hogy "az ibizai partihangulat fenntartásában" nem lesznek partnerek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter megüzente a frakciók témafelelőseinek: semmi köze a HM-féle javaslathoz, azt senki se keverje össze az általuk szövegezett BM-es verzióval, és e körülményről legyenek kedvesek tájékoztatni képviselőtársaikat is. Erről az atv.hu értesült. Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke nem tud erről, ahogy Mirkóczki sem, ám a jobbikos politikus korábban a Népszavában arra figyelmeztetett, a Pintér-csomag, amiről mind az öt párt hajlandó tárgyalni a néhány súlyosan vitatható pontja ellenére logikailag, szakmailag felépített tervezet, szemben a honvédelmi miniszter tukmálta alaptörvény-módosítással. Mirkóczki tegnap lapunknak arról beszélt, az alkotmánymódosítással kapcsolatos eddigi bírálatokat a BM udvariasan hárította. Megírtuk, forrásaink szerint Simicskó István kapta feladatként, hogy "nevére vegye" az újabb alkotmánymódosítást és arról a parlamenti pártokkal egyeztessen, mert ezt sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem Trócsányi nem vállalta. A honvédelmi miniszter az új tervezetről hivatalosan pénteken szeretne a frakciókkal egyeztetni.

Eközben Pintér benyújtotta a parlamentnek a BM terrorellenes csomagját, amelyből kiderül, hogy sok mindenben engedtek az ellenzéknek. A védelmi célú beszerzések ügyét a kormány most nem akarja rendezni, amit az ellenzék elfogadhatatlannak tartott. Schiffer korábban felháborítónak nevezte, hogy a kabinet terrorellenes csomagba bújtatva akarja saját "ipari méretű lopását" legalizálni. A titkosítható szoftvert, illetve mobilapplikációt tartalmazó eszközök használatát, illetve a hatóságokkal való együttműködést megtagadó szolgáltatók ügyvezetőit már nem akarják büntetni. A szolgáltatókat viszont köteleznék, hogy adatokkal segítsék a titkos szolgálatokat. Az MSZP, valamint az LMP javaslatára úgy módosítják a Btk.-t, hogy a terrorcselekmény 12 éves kortól büntethető. A jövőben azt is felelősségre vonhatják, aki terrorcsoportot szervez, ilyenhez csatlakozik, vagy ilyen szervezethez készülve átutazik az országon. Aki háborúra vagy terrorizmus támogatására uszít és ezt támogató hírverést folytat.

A szocialisták továbbra sem fogadják el, hogy a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva tömegrendezvényeket tilthasson be a belügyminiszter. Ezt csak akkor támogatnák, ha a kormány pontosan meghatározná, melyik fokozatot milyen esetben rendelik el. Azt sem értik, hogy egy ilyen szintű jogkorlátozás mit keresne a katasztrófavédelmi törvényben. Ennél még súlyosabb kifogásuk, hogy majd milyen jogcímen és milyen adatokhoz férhet hozzá az új szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). Harangozó szerint ezekről törvényben kell rendelkezni. Az MSZP a hétfői frakcióülésen dönt arról megszavazza-e a csomagot, ami attól is függ, hogy az átmegy-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szűrőjén.

A tervezetben egyébként az szerepel, hogy a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozás "nem terjed ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre". A javaslat rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem lesz jogosult titkos információgyűjtésre, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Mirkócki azt javasolja majd a Jobbik frakciójának, támogassa a Pintér-csomagot, feltéve, ha a parlamenti vitában nem "trükközik" a kormánypárt. Az, amit a párt kifogásolt, már nem szerepel ugyanis a benyújtott tervezetben, a tárca viszont figyelembe vette az ellenzék kéréseit. A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a kormány. Az akcióterv 23 törvényt módosítana, ide értve az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is. A BM javaslatcsomagjának indoklásában az olvasható, a globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül". Az Orbán-kormány rendre a migrációval kapcsolja össze a terrorizmust. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tegnap közölte, az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény életbe lépése óta meredeken csökkent az Unió határát illegálisan átlépők száma.