A kormány nem érti a tanársztrájkot

Publikálás dátuma
2016.04.20 21:51
Fotó: Vajda József, Népszava
Fotó: /
Több mint húsz éve nem látott megmozdulásra került sor szerdán, pedagógusok tízezrei tették le a munkát az ország iskoláiban, tiltakozva a jelenlegi oktatáspolitika, a közoktatás lezüllesztése, a sztrájktárgyalások eredménytelensége ellen. A kormány azonban továbbra sem érti, miért elégedetlenek a tanárok.

Az összetartozás és a szolidaritás volt a nap legfőbb üzenete, a sztrájk sikeres volt - jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Több mint 25 ezer pedagógus tette le a munkát az ország iskoláiban, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája ellen. A sztrájkra azért került sor, mert bár a három szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága - a PSZ mellett tagja az Oktatási Vezetők Szakszervezete a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet - hónapok óta tárgyal a kormánnyal, a sztrájkbizottság 25 pontos követeléslistájáról, de a legutóbbi egyeztetésen sem született megállapodás, s bár állítólag több kérdésben "közelednek az álláspontok", a kormány képviselői részéről csupán szóbeli ígéretek hangzanak el.

A sokadik eredménytelen tárgyalás után a szakszervezetek elérkezettnek látták az időt, hogy a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközéhez nyúljanak. Bár az utóbbi hetekben több tiltakozó megmozdulás is volt (tüntetések, polgári engedetlenség, figyelmeztető sztrájk), a kormányzati hozzáállás alig változott, sőt a szakmai megmozdulásokra igyekeztek rásütni a "politikai akció" bélyegét, a tiltakozó tanárok, szervezetek mögé pedig "külső erőket" vagy "baloldali provokátorokat" vizionáltak. Minden erejükkel azon voltak, hogy keresztbe tegyenek a szakszervezeteknek, amelyek a 2010-ben önkényesen módosított sztrájktörvény - elsősorban nem a munkavállalókat, hanem a kormányhatalmat védő - játékszabályai szerint, rövid idő alatt próbáltak jogszerű sztrájkot szervezni.

"Erős ellenszélben" ugyan, de sikerrel jártak az érdekképviseletek, a megyei szervezetektől szerda délutánig beérkezett adatok szerint az országos munkabeszüntetésben 1185 iskola 25 201 pedagógusa vett részt, ebbe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő intézmények számítanak bele. Ugyanakkor szolidaritásként sztrájkot hirdetett a szociális ágazat is, a bölcsődékben és számos óvodában is leállt a munka. A szakszervezetekhez beérkező információk szerint volt olyan iskola, ahol minden pedagógus és technikai dolgozó sztrájkolt, a leginkább jellemző viszont az volt, hogy a tanári kar egy része letette a munkát, míg mások megtartották óráikat.

A fővárosi Szent László Gimnázium 70 fős tantestületéből viszont csak hárman jelezték, hogy sztrájk idején is tanítanának. Noha a kormány által a szakszervezetekre erőltetett, az elégséges szolgáltatásokról szóló "diktátum" értelmében a sztrájkolóknak a munkahelyükön kellett tartózkodniuk, s minden intézményben biztosítani kellett a felügyeletet, számos iskolában a folyosók is üresen kongtak, a szülők nem küldték be gyermekeiket. A bama.hu tudósítása szerint Pécsen szinte minden iskola csatlakozott a sztrájkhoz, s Szegeden is sztrájkolt az iskolák 70-80 százaléka. A szakszervezetek szerint egy fővárosi iskolában csupán egyetlen tanuló jelent meg - a polgármester gyermeke -, neki a tanárok minden órát megtartottak.

A diákok is kiálltak tanáraik mellett, sokan iskoláik előtt gyűltek össze, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium tanulói pedig pikniket rendeztek, az iskola névadójának szobrát az orbáni oktatáspolitika elleni tiltakozás szimbólumába, kockás ingbe öltöztették. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákjai élőláncot akartak alkotni az iskola épülete előtt, az akció viszont meghiúsult: azokat a tanulókat, akik bementek az iskolába, már nem engedték ki.

A pedagógusok sztrájkját négy konföderáció és 26 ágazati szakszervezet is támogatta, és számos civil szervezet fejezte ki szolidaritását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerda délelőtt forgalomlassító demonstrációt tartott Budapest belvárosában, a Magyar Taxisok Szakszervezete pedig - eleget téve a pedagógus sztrájkbizottság felhívásának - délben öt percre megbénította a forgalmat az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt hangos dudaszóval jelezték, hogy egyetértenek a tanárokkal. Az országban több helyen is abbahagyták a munkát délben öt percre, kezdve az Árkád Főzelékfaló éttermétől az ország egyik legnagyobb ipari vállalatáig, a Dunaferrig.

A szerdai napot értékelve Galló Istvánné PSZ-elnök elmondta: a munkabeszüntetés eredményessége attól függ, hogyan folytatódnak majd a kormánnyal a tárgyalások. Emlékeztetett: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány idején volt hasonló nagyságú megmozdulás a pedagógusok körében, a sztrájk oka az volt, hogy 26 órára akarták felemelni a kötelező óraszámot. A sztrájk eredményes volt, utána Fodor Gábor akkori oktatási miniszter is lemondott. Ám ekkor - tegyük hozzá - az érdekképviseletek egy, elsősorban a munkavállalói jogokat szem előtt tartó sztrájktörvénnyel és egy valóban együttműködésre és párbeszédre törekvő kormánnyal álltak szemben.

Nem úgy, mint most, amikor a hatalom lépten-nyomon próbálta ellehetetleníteni a jogszerű munkabeszüntetést, a sztrájkba lépő pedagógusokat pedig több oldalról (polgármesterek, tankerületi vezetők) is fenyegetések érték. Az oktatási államtitkárság szerdai közleményében mégis azt írta: a jelenlegi kormány mindig a tanárok oldalán áll. Jelezték: nem értik, hogy a sztrájkot hirdető szervezetek miért nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában, s nem értik azt sem, miért akkor álltak fel a tárgyalóasztaltól, amikor követeléseik zömében már közel a megállapodás. Pedig úgy tűnt, mintha már felfogták volna: a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek azért nem ülnek ott a kerekasztalnál, mert már annak megalakulása előtt benne voltak egy azóta is tartó tárgyalási folyamatban, így nem látták értelmét, hogy két színtéren is tárgyaljanak a kormánnyal (nem is beszélve arról, hogy a kerekasztalon született döntések semmire nem kötelezik a kormányt, egy sztrájkbizottsági megállapodást viszont nem lehet levegőnek nézni). A tárgyalóasztaltól pedig senki nem állt fel, a sztrájk nem az egyeztetések végét jelenti.

Sokkal inkább jelzés a kormánynak: állítsák le a tiltakozók megfélemlítését, vegyék komolyabban tárgyalópartnereiket, foglalkozzanak érdemben ne csak a szakszervezetek, hanem az oktatással foglalkozó civil szakmai szervezetek javaslataival is, hagyjanak fel a manipulatív kommunikációval. Az államtitkárság felidézte, szeptembertől "újból" 4 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok - csakhogy ez nem "újabb" béremelés, hanem a korábban megígért és részekre bontott emelés további darabkája. Írták azt is, a köznevelés jövőre "várhatóan" 100 milliárd forint többletforrást kap; ilyen szenzációként kezelték a Klik 38 milliárdos gyorssegélyét is, amiről közben a Napi.hu kiderítette, hogy kamu: szó sincs új forrásról, a Klik év végére ütemezett forrásait csoportosították át.

Sok bölcsőde sztrájkolt
Szegeden vagy a főváros 11 kerületében valamennyi bölcsőde csatlakozott a szociális ágazat a sztrájkjához, máshol néhány intézmény nyitva maradt, de Békéscsabán, Gyöngyösön vagy Pécsen át egészen Győrig számtalan településen döntöttek a munkabeszüntetés mellett a dolgozók. A gyermekintézményekben egész napos, más szociális munkahelyeken két órás sztrájkot hirdetett meg az Szociális Ágazati Sztrájkbizottság. Ahol nem tudták megszervezni a sztrájkot, ott kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat. A még nem végleges összesítés szerint 200 intézményben több ezer dolgozó vállalta a sztrájkot.
Volt, ahol a létszámhiány miatt nem tudtak csatlakozni, de sokfelé megijedtek a finom vagy direkt fenyegetésektől is - mondta Szűcs Viktória. A sztrájkbizottság ügyvivője szerint a kormány iránti valódi lojalitásból, pozíciójuk féltéséből vagy egyszerűen megfelelési kényszerből számtalan munkahelyi vezető próbálta lebeszélni munkatársait a csatlakozásról, de ha sikertelen volt a meggyőzés, jött a fenyegetés, Székesfehérvár polgármestere pedig egyenesen levélben fordult a dolgozókhoz, amelyben azt állította, hogy a sztrájk jogszerűtlen.
Szűcs Viktória hangsúlyozta: a múlt héten a Kúria is nekik adott igazat a kormánnyal szemben a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban, az akció megszervezése tehát kétséget kizáróan jogszerű volt. A kormánypárti polgármesterektől persze nem szokatlan hasonló trükkök alkalmazása, az viszont váratlanul érte a szervezőket, hogy a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke nyíltan a kormány mellé állt, ezzel megzavarta és megosztotta az ágazat dolgozóit. A 40 ezer gyermeket ellátó intézmények egyébként ma is zárva vannak, mert az első hazai bölcsőde megnyitásának emlékére április 21-e évek óta a területen dolgozók szakmai napja. A sztrájkbizottság kérdésére a bölcsődék dolgozói úgy nyilatkoztak, hogy a szülők nagy többsége megértette és támogatta céljaikat.
A szociális terület szakszervezetei két és fél éve hozták létre sztrájkbizottságukat, a szerdai akciót azért hirdették meg, mert sok kérdésben eddig csak hitegetéseket kaptak a humántárca vezetőitől. A nyomásgyakorlás után folytatják az egyeztetést, Szűcs Viktória arról számolt be, hogy már hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szociális államtitkárság képviselőivel, mert elfogadhatatlan számunkra, hogy az ágazat több mint nyolcvanezer dolgozójának bérrendezésére semmilyen kormányzati szándék nem mutatkozik.
G. E.

2016.04.20 21:51

Most Ferencvárosban lakoltattak ki egy családot

Publikálás dátuma
2018.09.19 18:27

Fotó: Facebook/ A Város Mindenkié
A Város Mindenkié csoport élőlánccal próbálta ezt megakadályozni, de nem jártak sikerrel.
A Ferencvárosi Önkormányzat szerdán elhelyezés nélkül lakoltatott ki egy párt kiskorú gyermekükkel, abból az önkormányzati lakásból, amelyben 20 éve éltek – közölte a Város Mindenkié csoport. A közlemény szerint a családot vasárnap szóban tájékoztatták a rendőrök a kilakoltatás időpontjáról, írásbeli értesítést nem kaptak. A kilakoltatás indoka az volt, hogy a családnak jelentős lakbér tartozása halmozódott fel. Erre és a törlesztőrészletek korábbi elmaradására a volt bérlő férjével való különválása, valamint betegsége és munkanélkülisége miatt került sor – tették hozzá. Mint írták, a volt bérlőnek jelenleg ismét érvényes részletfizetési szerződése van a több mint másfél millió forintos tartozásra és az abban foglalt kötelezettségeknek a megállapodás megkötése óta folyamatosan eleget tett, tehát fizette a havi törlesztőrészleteket.
„Mivel az önkormányzat többszöri kérésre is elutasította a kilakoltatás felfüggesztést, a Város Mindenkié szerda reggel élőlánccal próbálta megakadályozni a kilakoltatást – sajnos sikertelenül. A rendőrök egyenként szakították ki a több mint negyven aktivistát egymás karjaiból, eltávolították őket a lakás elől, amelyből aztán a családot kilakoltatták”
–fogalmaztak.
Kitértek arra is, hogy az élőlánc egyik résztvevőjét a kilakoltatás során az önkormányzat által odarendelt egyik költöztető bántalmazta. Úgy tudják, a költöztető ellen súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás. Az AVM aktivistái közül többen „Családok éve” feliratú transzparenst tartottak a kezükben, később azonban ezeket a rendőrség eltávolította – tették hozzá.
A család jelenleg megfizethető albérletet keres. A közleményben kiemelték, hogy miközben az önkormányzat azzal próbálta igazolni a kilakoltatást, hogy ők „a törvény adta lehetőségeket is meghaladó mértékben” támogatták a családot, éppen a legfontosabb törvényi kötelezettségének nem tett eleget: a hajléktalanná válás megelőzésének.
„Eközben az önkormányzat egyetlen, a fidesz helyi embereinek átjátszott lakáson tízszer annyit – tízmilliókat – veszít, mint amennyivel a család valaha tartozott. Ráadásul a család nem a tartozása elengedését, hanem azt kérte, hogy törleszthessék az adósságukat, és cserébe maradhassanak az otthonukban”
– fogalmaztak.

Reagált az önkormányzat

A hírekre szerdán reagált az önkormányzat, közleményükben azt írták: a végrehajtásban érintett ingatlant H. J. és H-né B. M. 2000 októbere és 2008 júliusa között szociális bérlakásként bérelte a Ferencvárosi Önkormányzattól, havi 16 660 forint lakásdíjért, és bérleti szerződésüket az önkormányzat 2000 és 2008 között tartozás miatt több alkalommal felmondta. Közölték, hogy határozott idejű szerződésük 2008. július 22-én megszűnt, hosszabbításra a már akkor fennálló nagy összegű tartozás miatt nem került sor, azóta H-né jogcím nélküli lakáshasználó. A jelenlegi végrehajtási eljárás – szintén lakásdíj tartozás miatt – 2014-ben indult, mindezzel együtt Ferencváros polgármestere 2016-ban méltányosságot gyakorolt, ekkor a lakáskiürítés elhalasztásra került, és a jogcím nélküli lakáshasználó a lakásban maradhatott – tették hozzá. H-né 2016-ban a végrehajtóval részletfizetési megállapodást kötött, amelyben vállalta, hogy a fennálló több mint 1 millió 750 ezer forintos tartozását 60 egyenlő részletben megfizeti. Azt írták, a megállapodás ellenére részletfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az eltelt időben tartozása több mint kétmillió Forintra emelkedett. A volt bérlő 2017-ben úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kiskorú gyermekét az anyai nagyszülőknél elhelyezi. A gyerek eközben korábban elköltözött édesapjához került, ahonnan már rendszeresen jár iskolába – olvasható a közleményben.
2018.09.19 18:27
Frissítve: 2018.09.19 18:31

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak (cikkünk megjelenése előtt nem sokkal ugyanerről írt a 24.hu). Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37
Frissítve: 2018.09.19 17:52