A kormány nem érti a tanársztrájkot

Több mint húsz éve nem látott megmozdulásra került sor szerdán, pedagógusok tízezrei tették le a munkát az ország iskoláiban, tiltakozva a jelenlegi oktatáspolitika, a közoktatás lezüllesztése, a sztrájktárgyalások eredménytelensége ellen. A kormány azonban továbbra sem érti, miért elégedetlenek a tanárok.

Az összetartozás és a szolidaritás volt a nap legfőbb üzenete, a sztrájk sikeres volt - jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Több mint 25 ezer pedagógus tette le a munkát az ország iskoláiban, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája ellen. A sztrájkra azért került sor, mert bár a három szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága - a PSZ mellett tagja az Oktatási Vezetők Szakszervezete a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet - hónapok óta tárgyal a kormánnyal, a sztrájkbizottság 25 pontos követeléslistájáról, de a legutóbbi egyeztetésen sem született megállapodás, s bár állítólag több kérdésben "közelednek az álláspontok", a kormány képviselői részéről csupán szóbeli ígéretek hangzanak el.

A sokadik eredménytelen tárgyalás után a szakszervezetek elérkezettnek látták az időt, hogy a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközéhez nyúljanak. Bár az utóbbi hetekben több tiltakozó megmozdulás is volt (tüntetések, polgári engedetlenség, figyelmeztető sztrájk), a kormányzati hozzáállás alig változott, sőt a szakmai megmozdulásokra igyekeztek rásütni a "politikai akció" bélyegét, a tiltakozó tanárok, szervezetek mögé pedig "külső erőket" vagy "baloldali provokátorokat" vizionáltak. Minden erejükkel azon voltak, hogy keresztbe tegyenek a szakszervezeteknek, amelyek a 2010-ben önkényesen módosított sztrájktörvény - elsősorban nem a munkavállalókat, hanem a kormányhatalmat védő - játékszabályai szerint, rövid idő alatt próbáltak jogszerű sztrájkot szervezni.

"Erős ellenszélben" ugyan, de sikerrel jártak az érdekképviseletek, a megyei szervezetektől szerda délutánig beérkezett adatok szerint az országos munkabeszüntetésben 1185 iskola 25 201 pedagógusa vett részt, ebbe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő intézmények számítanak bele. Ugyanakkor szolidaritásként sztrájkot hirdetett a szociális ágazat is, a bölcsődékben és számos óvodában is leállt a munka. A szakszervezetekhez beérkező információk szerint volt olyan iskola, ahol minden pedagógus és technikai dolgozó sztrájkolt, a leginkább jellemző viszont az volt, hogy a tanári kar egy része letette a munkát, míg mások megtartották óráikat.

A fővárosi Szent László Gimnázium 70 fős tantestületéből viszont csak hárman jelezték, hogy sztrájk idején is tanítanának. Noha a kormány által a szakszervezetekre erőltetett, az elégséges szolgáltatásokról szóló "diktátum" értelmében a sztrájkolóknak a munkahelyükön kellett tartózkodniuk, s minden intézményben biztosítani kellett a felügyeletet, számos iskolában a folyosók is üresen kongtak, a szülők nem küldték be gyermekeiket. A bama.hu tudósítása szerint Pécsen szinte minden iskola csatlakozott a sztrájkhoz, s Szegeden is sztrájkolt az iskolák 70-80 százaléka. A szakszervezetek szerint egy fővárosi iskolában csupán egyetlen tanuló jelent meg - a polgármester gyermeke -, neki a tanárok minden órát megtartottak.

A diákok is kiálltak tanáraik mellett, sokan iskoláik előtt gyűltek össze, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium tanulói pedig pikniket rendeztek, az iskola névadójának szobrát az orbáni oktatáspolitika elleni tiltakozás szimbólumába, kockás ingbe öltöztették. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákjai élőláncot akartak alkotni az iskola épülete előtt, az akció viszont meghiúsult: azokat a tanulókat, akik bementek az iskolába, már nem engedték ki.

A pedagógusok sztrájkját négy konföderáció és 26 ágazati szakszervezet is támogatta, és számos civil szervezet fejezte ki szolidaritását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerda délelőtt forgalomlassító demonstrációt tartott Budapest belvárosában, a Magyar Taxisok Szakszervezete pedig - eleget téve a pedagógus sztrájkbizottság felhívásának - délben öt percre megbénította a forgalmat az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt hangos dudaszóval jelezték, hogy egyetértenek a tanárokkal. Az országban több helyen is abbahagyták a munkát délben öt percre, kezdve az Árkád Főzelékfaló éttermétől az ország egyik legnagyobb ipari vállalatáig, a Dunaferrig.

A szerdai napot értékelve Galló Istvánné PSZ-elnök elmondta: a munkabeszüntetés eredményessége attól függ, hogyan folytatódnak majd a kormánnyal a tárgyalások. Emlékeztetett: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány idején volt hasonló nagyságú megmozdulás a pedagógusok körében, a sztrájk oka az volt, hogy 26 órára akarták felemelni a kötelező óraszámot. A sztrájk eredményes volt, utána Fodor Gábor akkori oktatási miniszter is lemondott. Ám ekkor - tegyük hozzá - az érdekképviseletek egy, elsősorban a munkavállalói jogokat szem előtt tartó sztrájktörvénnyel és egy valóban együttműködésre és párbeszédre törekvő kormánnyal álltak szemben.

Nem úgy, mint most, amikor a hatalom lépten-nyomon próbálta ellehetetleníteni a jogszerű munkabeszüntetést, a sztrájkba lépő pedagógusokat pedig több oldalról (polgármesterek, tankerületi vezetők) is fenyegetések érték. Az oktatási államtitkárság szerdai közleményében mégis azt írta: a jelenlegi kormány mindig a tanárok oldalán áll. Jelezték: nem értik, hogy a sztrájkot hirdető szervezetek miért nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában, s nem értik azt sem, miért akkor álltak fel a tárgyalóasztaltól, amikor követeléseik zömében már közel a megállapodás. Pedig úgy tűnt, mintha már felfogták volna: a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek azért nem ülnek ott a kerekasztalnál, mert már annak megalakulása előtt benne voltak egy azóta is tartó tárgyalási folyamatban, így nem látták értelmét, hogy két színtéren is tárgyaljanak a kormánnyal (nem is beszélve arról, hogy a kerekasztalon született döntések semmire nem kötelezik a kormányt, egy sztrájkbizottsági megállapodást viszont nem lehet levegőnek nézni). A tárgyalóasztaltól pedig senki nem állt fel, a sztrájk nem az egyeztetések végét jelenti.

Sokkal inkább jelzés a kormánynak: állítsák le a tiltakozók megfélemlítését, vegyék komolyabban tárgyalópartnereiket, foglalkozzanak érdemben ne csak a szakszervezetek, hanem az oktatással foglalkozó civil szakmai szervezetek javaslataival is, hagyjanak fel a manipulatív kommunikációval. Az államtitkárság felidézte, szeptembertől "újból" 4 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok - csakhogy ez nem "újabb" béremelés, hanem a korábban megígért és részekre bontott emelés további darabkája. Írták azt is, a köznevelés jövőre "várhatóan" 100 milliárd forint többletforrást kap; ilyen szenzációként kezelték a Klik 38 milliárdos gyorssegélyét is, amiről közben a Napi.hu kiderítette, hogy kamu: szó sincs új forrásról, a Klik év végére ütemezett forrásait csoportosították át.

Sok bölcsőde sztrájkolt

Szegeden vagy a főváros 11 kerületében valamennyi bölcsőde csatlakozott a szociális ágazat a sztrájkjához, máshol néhány intézmény nyitva maradt, de Békéscsabán, Gyöngyösön vagy Pécsen át egészen Győrig számtalan településen döntöttek a munkabeszüntetés mellett a dolgozók. A gyermekintézményekben egész napos, más szociális munkahelyeken két órás sztrájkot hirdetett meg az Szociális Ágazati Sztrájkbizottság. Ahol nem tudták megszervezni a sztrájkot, ott kék szalag kitűzésével fejezték ki szolidaritásukat. A még nem végleges összesítés szerint 200 intézményben több ezer dolgozó vállalta a sztrájkot.

Volt, ahol a létszámhiány miatt nem tudtak csatlakozni, de sokfelé megijedtek a finom vagy direkt fenyegetésektől is - mondta Szűcs Viktória. A sztrájkbizottság ügyvivője szerint a kormány iránti valódi lojalitásból, pozíciójuk féltéséből vagy egyszerűen megfelelési kényszerből számtalan munkahelyi vezető próbálta lebeszélni munkatársait a csatlakozásról, de ha sikertelen volt a meggyőzés, jött a fenyegetés, Székesfehérvár polgármestere pedig egyenesen levélben fordult a dolgozókhoz, amelyben azt állította, hogy a sztrájk jogszerűtlen.

Szűcs Viktória hangsúlyozta: a múlt héten a Kúria is nekik adott igazat a kormánnyal szemben a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban, az akció megszervezése tehát kétséget kizáróan jogszerű volt. A kormánypárti polgármesterektől persze nem szokatlan hasonló trükkök alkalmazása, az viszont váratlanul érte a szervezőket, hogy a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke nyíltan a kormány mellé állt, ezzel megzavarta és megosztotta az ágazat dolgozóit. A 40 ezer gyermeket ellátó intézmények egyébként ma is zárva vannak, mert az első hazai bölcsőde megnyitásának emlékére április 21-e évek óta a területen dolgozók szakmai napja. A sztrájkbizottság kérdésére a bölcsődék dolgozói úgy nyilatkoztak, hogy a szülők nagy többsége megértette és támogatta céljaikat.

A szociális terület szakszervezetei két és fél éve hozták létre sztrájkbizottságukat, a szerdai akciót azért hirdették meg, mert sok kérdésben eddig csak hitegetéseket kaptak a humántárca vezetőitől. A nyomásgyakorlás után folytatják az egyeztetést, Szűcs Viktória arról számolt be, hogy már hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szociális államtitkárság képviselőivel, mert elfogadhatatlan számunkra, hogy az ágazat több mint nyolcvanezer dolgozójának bérrendezésére semmilyen kormányzati szándék nem mutatkozik.

A kormány nem érti a tanársztrájkot

G. E.