Kiderült, ki húzta ki Simicska alól az állami földeket

Publikálás dátuma
2016.04.21 11:40
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Félmilliárd forintnyi földet vásárolt meg Tápiószőlős korábbi független polgármestere a lányával azokból a Cegléd környéki állami földekből, amelyeket Simicska Lajos üzlettársának, Nyerges Zsoltnak az érdekeltsége bérel - írja az Origo. 

Tápiószőlős volt polgármestere, a benzinkúttól a szállítmányozásig sok mindenben érdekelt Veres József László maga sem tudja, miért és miből vettek a lányával közösen félmilliárdért állami földeket – elárulni legalábbis nem akarta a portál kérdésére. 

Egy nap alatt 271 millió forintot költött Veres József László Cegléd környéki földekre, legalábbis ekkora összegben tett érvényes árajánlatot az állami földárverésen Tápiószőlős korábbi független polgármestere – 1998–2006, majd 2010–2014 között töltötte be ezt a tisztséget. Az expolgármester 149 hektárnyi olyan állami földre licitált, amelyek 2051-ig érvényes földbérleti szerződéssel terheltek. 

A bérlő, hanem az Orbán Viktorral háborúzó Simicska Lajos üzlettársának, Nyerges Zsoltnak az érdekeltsége, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. (DPMG).

A bevásárlólista azonban még nem teljes: a tavaly november 24-i földárverésre elkísérte Veres József Lászlót a lánya is. Veres Szilvia maga is vett földet, ugyancsak Cegléd környékén: egy 116 hektáros darabot, 231 millió forintért. Ez így összesen 501 millió forint és 265 hektár. 

Korábban ugyancsak a Nyerges-érdekeltség bérelte ceglédi földekre licitált félmilliárdért egy helyi vállalkozó felesége – mint kiderült, nem csak a családja részére, mert több mint 200 millió forintért egy tápiószőlősi műkörmösnek is jutott belőle.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző
2016.04.21 11:40

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01

Külföldről jön az áramtöbblet

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:47
Illusztráció
Fotó: / KÁLLAI MÁRTON
Tavaly 2,2 százalékkal 45,4 gigawattórára (GWh) nőtt az országos áramfogyasztás – idéz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az áramrendszer egyensúlyáért felelős állami Mavirral közösen most megjelentetett kiadványából. Ez – az azt előző két évhez hasonlóan – ismét csúcsérték. Bár a termelés ennél valamivel nagyobb arányban bővült és közleményük ennek 32,6 GWh-s értéke tekintetben is rekordokat emleget, a dokumentum vonatkozó táblázata szerint az érték ennél 1995 és 2012 között is jóval magasabban állt, 2008-ban 40 GWh-n tetőzve. Ebből az az – általuk kevéssé hangsúlyozott – következtetés vonható le, hogy a hazai fogyasztás megugrását szinte kizárólag az olcsóbb külföldi áramtermelők elégítik ki. Az import a fogyasztáson belül tavaly 0,3 százalékkal esett vissza, és 28,6 százalékos arányt mutatott. 
A lakosság és az ipar igényei is nagyjából az összes növekedéséhez hasonló mértékben élénkültek. A hazai erőművek teljesítőképessége fél százalékkal 8617 megawattra (MW) emelkedett. Ehhez képest figyelemre méltó, hogy az évi csúcsfogyasztás – 2016-hoz hasonlóan - 6780 MW-on ismét rekordot döntött. (Vagyis a csúcs egyre közelít a hazai erőműpark képességei határához, bár az – amúgy is olcsóbb - behozatal lehetősége továbbra is nyitott.) Az emelkedés jó részét a napelemes egységek adják, amelyek összesített mérete 38 százalékos éves bővülést mutatva az év végén már 350 MW-ra rúgott. Grafikonunk tanúsága szerint, míg 2015-ig a nyári csúcsterhelés – elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedésével együtt terjedő klímaberendezések miatt – egyre közelítette a télit, az azóta enyhe csökkenésbe fordult, míg a téli csúcsterhelés egyre újabb rekordokat dönt.
2018.11.16 19:47