Előfizetés

Szinte minden nyitva lesz vasárnap

Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:24
Illusztráció/Thinkstock
Két héttel a boltzár eltörlése után még nem áll helyre teljesen a tavaly március közepét megelőző helyzet, érdemes utánanézni, hogy a kiválasztott bolt kinyit-e a hét utolsó napján és mettől meddig tart nyitva.

Az első "szabad" hétvégén az üzletek mintegy harmada nyitott ki, és bár vásárló volt bőven, a kertészeti árudákat kivéve a forgalom meg sem közelítette a korábbi, vasárnapi eladásokat. Ezen a hétvégén a főleg élelmiszert és vegyesárut kínáló üzletláncok, mint a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi és legutóbb a Metró is arról adtak hírt, hogy április 24-étől minden vasárnap nyitva lesznek. A legváltozatosabb képet a CBA, a Prima és a Coop boltok mutatják, honlapjaik szerint üzletenként kell tájékozódni, melyik nyit ki vasárnap és a nyitvatartásuk sem egységes. Az IKEA viszont csak május 22-étől nyit vasárnaponként, a Decathlon és a Praktiker pedig május 8-tól tart nyitva egész héten.

A fővárosi nagy bevásárlóközpontokban, a honlapok tanúsága szerint ismét lehet majd vasárnap is vásárolni. A WestEnd és a a MOM Park oldalán jelzik, hogy mely üzletek nyitnak ki most vasárnap, ez utóbbiban az összes üzlet majd május 22-től lesz nyitva hétvégén. Az Aréna, az Allee és a Mammut külön hírt nem rakott ki az oldalára, de a nyitvatartás címszó alatt az szerepel, hogy az üzletek 10-19 óra között kinyitnak vasárnap, a Campona pedig egyelőre azt ígéri, hogy egyes üzletei látogathatók a hét utolsó napján is. Az Origo információi szerint a plázák ultimátumot adtak bérlőiknek, aki a boltzártörvény előtt nyitva volt, most ismét ki kell nyitnia az üzletét vasárnaponként is. A példaként hozott Köki Terminálban május 8-ig kaptak türelmi időt az üzletek. Az eredeti bérleti szerződésekben a bevásárlóközpontok kikötötték a vasárnapi nyitvatartást, hiszen az vonzza be az embereket, ha minél több bolt tart nyitva. A boltzár eltörlésével újra ezek a feltételek léphetnek életbe, de ahol a boltzár miatt módosították a szerződéseket, most tömegesen újra kell kötni a megállapodásokat.

A kereskedelmi dolgozók nem fogadták kitörő örömmel a vasárnapi boltzár feloldását, mert a törvénymódosítás az eredeti állapotot állította vissza, vagyis az 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot. Az elmúlt egy évben az öt engedélyezett vasárnapi nyitvatartáskor viszont 100 százalékos pótlék járt.

Olcsóbb lesz a hal is?

Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:22
Illusztráció/Thinkstock
A földművelésügyi miniszter horgászoknál járt tegnap, ahol arról beszélt, hogy a halhús áfájának csökkentését is indokoltnak tartaná.

Fazekas Sándor a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. évértékelő rendezvényén hangsúlyozta, hogy más termékekhez hasonlóan a Magyarországon amúgy is nehezen fogyó halhús áfáját is célszerű lenne 5 százalékra csökkenteni, hogy a hal ne legyen aránytalanul drága a sertés-és a baromfihúshoz képest. Ez a bejelentés annál is érdekesebb, mert a horgászok legálisan nem adhatják el a zsákmányukat, a halászatot pedig a hazai élővizeken betiltották, tehát a kedvezmény a halfogyasztókon kívül kizárólag a halgazdaságokat érinti.

A kormány már foglalkozik a kezdeményezéssel, jelentette be és remélte, hogy az ágazat fehéredése érdekében sikerül megoldást találni.

A horgászoknak nagyobb szerencséjük volt mint a zöldség- és gyümölcstermelőknek, akik még ígéretet sem kaptak áfacsökkentésre, holott régóta hangoztatják, hogy a kertészeti ágazatban évente a 40-50 százalékot is elérheti a kereskedelmet nagymértékben befolyásoló és torzító áfacsalás. Az élelmiszerek közül a tejet 13, a baromfihúst és a tojást érintő 22 százalékos áfacsökkentés ezeket a területek nagymértékben fehérítheti 2017-től, míg a zöldség-gyümölcs ágazat képviselői aggódnak, hogy náluk próbálnak szerencsét az onnan kivonuló csalók.

A magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács, a FruitVeb szerint a magas áfakulcs miatti csalások leginkább a korrekten, átláthatóan és nyomon követhetően értékesítő, szabályokat betartó vállalkozásokat sújtják, versenyképtelen helyzetbe kerülnek a feketén, ezáltal olcsóbban értékesítőkkel szemben - írja az Agroinfo. A támogatások és pályázatok ellenére évről évre csökken a hazai zöldség-gyümölcs termelés, elsősorban az áfacsalással leginkább érintett importtermékek arányának növekedése miatt. Hónapok óta nem lehet például magyar fokhagymát kapni, elöntötte a piacot a kínai dömping.

Tuzson Bence a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap közölte: a kenyér áfájának mérséklése bonyolult kérdés, mert Magyarországon mintegy 250 féle kenyér van, és nagy az eltérés az árak között, ezért döntött úgy a kormány, hogy nem ezzel kezdi az áfacsökkentést.

Ígéretekkel teli büdzsé

Bogatin Bence írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:20
Domokos László szerint nem nyújtózkodhat majd tovább a kormány, mint ameddig a takarója ér FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Orbán Viktor ismét csak ígért, konkrétumot azonban keveset árult el a készülő büdzséről. A Költségvetési Tanács rendben találta a 2017-es költségvetést, igaz, a viszonyítási alapot jelentő 2016-os évnek még csak az első negyedévén vagyunk túl.

Kevés konkrétumot említett a 2017. évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök nem kockáztatott sokat, amikor úgy fogalmazott, „a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése”. Nem volt kevésbé ködös az a megállapítása sem, amely szerint emellett „lesz lehetőség az előrelépésre” az egészségügyben és az oktatásban is. Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásával kapcsolatban: bár szerinte csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között, azt már nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket.

Míg az orvosok és ápolók béreivel kapcsolatban az tűnik ki a miniszterelnök mondataiból, hogy valójában nem távlati célok kitűzéséről, sokkal inkább a probléma elodázásáról van szó, az otthonteremtés és az adócsökkentés kérdésében értelemszerűen nem lehet ennyire rugalmas a kormány hozzáállása. A lakásépítések az egyelőre alacsony érdeklődésből fakadó bizonytalan állapotból jövőre felfutó státuszba léphetnek, ezek finanszírozását pedig várhatóan nem hagyja a levegőben lógni a kormány. A választók fülének szintén kedves áfacsökkentéstől pedig egyben a gazdaság fehéredését, így az eddig máshová folyó adóbevételek becsatornázását is reméli a kabinet.

Bár a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek érdemi ellenvetései a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával szemben, az eddig napvilágra került számok körül mégis sok a kérdőjel. A KT megalapozottnak nevezte a 2017-re tervezett 3,1 százalékos GDP-növekedést, amely mindenek előtt az uniós források – amelyeknek mértéke egyelőre bizonytalan – felhasználásának felfutásától várható. Ugyanakkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a KT tagjaként szintén megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Időknek: az uniós támogatások nagymértékű felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket – ez az összeg a hazai GDP két százalékának felel meg.

Az államháztartás hiányát illetően a tervezet 2,4 százalékos hiánycélt fogalmaz meg. Ezen a ponton több észrevételt is tett a KT. Felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos az adócsökkentéstől remélt fehéredéstől várni a remélt bevételek teljesülését.

További kritikaként megjegyezte, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturális (vagyis az egyszeri bevételeket és kiadásokat is tartalmazó) egyenleg megfelelő értékelhetőségére. Arról a strukturális egyenlegről van szó, amely a hivatkozási alapját jelentette a kormány több hónapja hallható „nullszaldós költségvetés”-mantrájának. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy erről a kabinet végleg lemondott.

A további kitűzött célok között szerepel a GDP arányos államadósság 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökkentése. Ez különösen akkor ütközhet akadályba, ha a magyar hatóság alulmarad az Eurostattal az Eximbank ügyében folytatott vitában, amelynek középpontjában az áll, hogy az Eximbankot az államháztartáson belül, avagy azon kívül kell-e elszámolni, előbbi esetben ugyanis jelentősen megnőhet az államadósság állománya, amivel máris megnőne a jövő évi hiány viszonyítási alapja.

Domokos László a tervezet erényeként nevezte meg, hogy három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Az ÁSZ elnöke szerint ez egy komoly lépés az átláthatóság javítása felé, s így a kormány nem „nyújtózkodik majd tovább, mint ameddig a takarója ér.” Eközben persze ott van az érem másik oldala: a költségvetés három részre bontásával jól kommunikálható, hogy az állam képes tartani a költségvetési fegyelmet.