Élete meccsét vívta Bedák

Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:49
FOTÓ: FELIX PROMOTION
Pályafutása talán legnagyobb feladata előtt állt Bedák Zsolt, aki – magyar idő szerint – délután lépett kötelek közé az öt súlycsoportban is világbajnoki címét szerző Fülöp-szigeteki Nonito Donaire ellen. A magyar ökölvívó a Bokszvilágszervezet (WBO) kispehelysúlyú vb-övéért szállt harcba, Bedák Zsolt azonban kikapott.

A 32 éves magyar ökölvívó a világbajnok hazájában rendezett meccsen maradt alul, profi pályafutása 27. profi meccsén második vereségét elszenvedve. Korábban 2010 májusában Puerto Ricó-ban kapott ki, ahol szintén a WBO vb-övéért lépett szorítóba Wilfredo Vazquez ellen.

Az összecsapás esélyesének számító, négy súlycsoportban is világbajnok Donaire 40. profi mérkőzését vívta szombaton, s három veresége mellett 37. sikerét aratta. A szabadtéri összecsapásra mintegy 30 ezren voltak kíváncsiak, s amint az az M4 Sport élő adásából kiderült, 28 fokos melegben szálltak ringbe a felek.

Az első menetet az óvatosság jellemezte mindkét részről, kiegyenlített küzdelem folyt kevés ütéssel. A második menetben rákapcsolt mindkét bokszoló, Bedák "felvette a kesztyűt", de bánhatta, mert a világbajnok ütései egymás után célba értek, s Donaire balcsapottjai, a kemény felütések nyomán padlóra ülő magyarra kétszer is számolni kellett. A harmadik menet nem tartott sokáig, a roggyantságából teljesen magához még nem tért, vérző orrú és szájú Bedákot a mérkőzésvezető leléptette.

Előzmények

Négy év után nyílt újra lehetőség, hogy ismét profi világbajnoki címet szerezzen magyar ökölvívó. 2012-ben Balzsay Károly a Bokszvilágszövetség (WBA) nagyközépsúlyú övét sikerrel tette kockára Dimitri Sartison ellen. Most Bedák Zsoltra került sor. Az amatőrként Európa-bajnoki bronzérmet szerző öklöző a Bokszvilágszervezet (WBO) kispehelysúlyú vb-övéért szállt harcba, a feladat nem volt egyszerű, ugyanis ellenfele az az öt súlycsoportban is világbajnoki címét szerző Fülöp-szigeteki Nonito Donaire volt, aki állandó résztvevője az úgynevezett P4P ranglistának, amely súlykategóriáktól függetlenül a bokszvilág abszolút legjobbjait listázza.

Bedák eddig egyszer küzdhetett világbajnoki címért, 2010. május 29-én a 10. menetben TKO-val szenvedett vereséget az ellen a Puerto Ricó-i Wilfredo Vázquez Jr.-ral szemben, akit Donaire két évvel később legyőzött. A magyar bunyósnak 25 siker mellett ez az egyetlen veresége profi pályafutása során.

Tisztában vagyok vele, hogy ez életem lehetősége – fogalmazott lapunknak a még szombaton Bedák Zsolt. – Felmegyek a ringbe, és teszem a dolgom.

Az összecsapást óriási érdeklődés övezte. A Fülöp-szigeteki Cebu Cityben megrendezendő találkozóra harmincezer nézőt vártak a szervezők, és Donaire népszerűségét jelzi, hogy a meccset Amerikában pay-per-view (fizetős) csatorna közvetítette.

„Nem mi vagyunk az esélyesek – ezt már Erdei Zsolt, Bedák edzője mondta a Népszavának. – Zsolti felkészülésében adódtak nehézségek. Ennek ellenére, bízom benne, hogy elsül majd a keze. Tisztában vagyunk vele, hogy egy világbajnokot a saját hazájában megverni pontozással csak akkor lehet, ha óriási a fölénye riválisának. Ez a különbség nincs meg Bedák és Donaire között. Úgy gondolom, elsősorban kiütéses sikerrel lenne esélyünk a győzelemre.”

A Fülöp-szigeteki öklöző a mérkőzést megelőzően elmondta: biztos benne, hogy nem áll majd le vele verekedni Bedák. „Megpróbálja kihasználni a képzettségét és ki akar bokszolni engem” – mondta Donaire, aki 36 siker mellett mindössze háromszor szenvedett vereséget. Először 2001-ben, rögtön a második meccsén kapott ki, majd 2013 áprilisában a kétszeres olimpiai, és kétszeres amatőr világbajnok kubai Guillermo Rigondeaux, 2014 októberében pedig Nicholas Walters győzte le.

Nonito Donaire

Születési i/h: 1982. 11. 16./Talibon 

Nemzetiség: Fülöp-szigeteki

Súlycsoport: kispehelysúly

Magasság: 168 cm

Alapállás: normál

Eddigi rekord: 36-3 (23 KO)

Világbajnoki cím: WBO

Bedák Zsolt

Születési i/h: 1983. 09.26./Budapest

Nemzetiség: magyar

Súlycsoport: kispehelysúly

Magasság: 163 cm

Alapállás: normál

Eddigi rekord: 25-1 (8 KO)                                                                                




                                                                                                                                                                                                   

Veretlenek csatája

A hétvégén Bedák Zsolt és Nonito Donaire mérkőzésén kívül még egy nagy csatát rendeznek – magyar idő szerint – vasárnap hajnalban. A veretlen világbajnok Gennagyij Golovkin (34-0-0, 31 KO) az ugyancsak hibátlan mérleggel büszkélkedő Dominic Wade (18-0-0, 12 KO) ellen teszi kockára a Bokszvilágszövetség (WBA), a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO), a Nemzetközi Bokszföderáció (IBF) és a Bokszvilágtanács (WBC) ideiglenes középsúlyú világbajnoki címét.

Szerző
Frissítve: 2016.04.23. 19:38

Orbánság

Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:48

A 21.05-kor kezdődő műsor címe hazánk egyik, ha nem a legszegényebb térségére, az Ormánságra utal, alcíme egy ismeretlen udvari költő alkotása 2016-ból: Az a gazdag, aki a leggazdagabb. 

A megszokott társulat két új fővel bővült, egy „nagy” visszatérővel, Nagy Bandó Andrással, aki egy monológot is írt Hernádi Juditnak, valamint egy keményen dolgozó kisemberrel, a 132 centis Köleséri Sándorral, aki több szerepben is feltűnik, a keleti nyitás jegyében Bumbutu császáraként, protekciós zsákolóként és egy ünnepi beszédet is tart a hét törpének az erdőbe menekült Hófehérke és a nyugati mesefigurák, Pinokkió, Harry Potter, a bagdadi tolvaj és a gyáva oroszlán ellen. A két sötét gyalog, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar Dunaújvárosban ül egy padon, ellátogatnak az ország első számú gázszerelőjéhez és egy közszolgálati híradót is bemutatnak,

Weisz Fannit sajnos nem sikerült megszerezniük, hogy azok is értsék, akik csak az M1-et nézik, így semmiről se hallottak, de házilag megoldották a pótlását. Aradi Tibor és Varga Ferenc József hol lakáj, hol államtitkár, hol miniszterelnök. Elhangzik egy levél, amely Kövér Lászlónak valamint Ákos popénekes és zeneszerző úrnak íródott, Bandó kinyitja a kormányablakot, 1 bicikli és 15 kockás ing is szerepel a kabaréban. A felvétel láttán erős a gyanúnk, hogy a köztévé nem fogja elkérni az ATV-től, hogy ők is leadhassák, de talán még a TV2 se.

Szerző

Maugli és barátai

Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:45
Csendélet Kipling dzsungelében Bagirával és Mauglival FORRÁS: FORUM HUNGARY
A farkasok nevelte Maugli örökbecsű története elevenedik meg élőszereplős filmfeldolgozásban, a Vasember rendezőjének levezénylésével. Jon Favreau illúziókeltően hozza össze az őserdő népét és a számítógépes teremtés művészeit. A teremtett természeti világban az egyetlen valódi élő szereplő a kis Neel Sethi.

Fejemet rá, hogy egy húzós nap és egy ostoba főnök kekeckedése után nem kell gyermeklelkűnek lenni ahhoz, hogy felnőttként is boldog elégedettséggel nézzük végig A dzsungel könyve című új filmfeldolgozást. A jó öreg klasszikus dzsungel-történetekben a kis embergyerekkel meg a vadállatokkal olyan kalandokról mesélnek, amelyekben a dzsungel törvénye diktál. A nézői elégedettség egyik forrása, hogy ez a törvény jóval tisztább és átláthatóbb, mint az embereké. És ami lényeges: Rudyard Kipling dzsungelében még létezik igaz barátság.

Pár feldolgozás és a Disney sokat emlegetett 1967-es jópofa egész estés animációja után Jon Favreau, aki a Vasember rendezőjeként teremtett magának nevet, most egy olyan élőszereplős feldolgozással állt elő, amitől akár le is eshet az állunk. Már az váratlan, legalábbis látszólag, hogy egy Vasember jellegű fantasztikus akcióval elhíresült fickó áll le ifjúságinak emlegetett történetet filmre vinni. Az viszont még meglepőbb, hogy ez a vad műfajban jeleskedő rendező egy ifjúsági meséből olyan érdekes és lebilincselő filmet kalapált ki, amit egyaránt mondhatunk ifjúságinak és felnőtt szórakozásnak is. Már az elképesztő, ahogy Kipling híres állathősei életre kelnek (3D-ben ráadásul igen hitelesen), sétafikálnak, ugranak, rohannak, kushadnak, támadnak, falatoznak és locsognak-fecsegnek olyan meggyőzően és élethűen, mintha igazi hús-vér-bunda lények volnának. Pedig a filmnek, amely azzal dicsekszik, hogy élőszereplős, mindössze egyetlen valóban élő hús-vér szereplője van. A kis indiai kisfiú, aki Maugli néven lett világhírű mesehőse az indiai születésű angol novellistának, s akit most Neel Sethi kelt életre csupa számítógépes animációval teremtett lény között éli át kalandjait. Mauglin kívül a többi mind filmtechnika. Mégpedig felsőfokon. Ha belegondolunk, így már nincs mit csodálkozni, hogy éppen a Vasember technikai szupercsodáin csiszolódott rendező veszi kézbe Kipling homlokegyenest más fajtájú világának megfilmesítését.

És hogy egy modern műfajból lépett át a rendező, az a tény határozottan jót tett ennek a maga módján varázslatos-realisztikus történetnek. Mauglival itt már helyre kis legényke korában találkozunk, rég túl a Disney-féle szakajtóban úszó pólyásbaba-talált-gyermek korszakán. Sőt, már a büszke alfa-hím Akela vezette farkascsorda védelmező kötelékeit is éppen a szemünk előtt növi ki. De hogy a farkasok nevelték, s az éjfekete párduc, Bagira a barátja, az az egész kis személyiségére fontos hatással van. Nem csak bátor, ügyes, hanem pontosan tudja, mit jelent a falka védelme és a falka védelmezése. A dzsungel könyve hangsúlyozottan mai feldolgozás, nem ügyködik negéddel és behízelgő érzelmességgel, nyoma sincs az állatok elrajzolásának és cukisításának a szívmelengetés céljából. Botlani is csak a végén botlik, igaz, akkor elég nagyot. És nagyon érthetetlenül. Az óriási majomkirály fertelmes kastélyának összeomlása előtt egyszerre csak dalra fakad a taszító szörny, ami elég kínos. Aztán Balu, a melegszívű barnamaci is elkornyikál egy-két strófát, mintha hirtelen elvesztette volna az eszét. Pedig addig jó humorú, kemény jellemű, bátor barát volt, nem pedig félreismert musical akrobata. Az ég tudja, milyen rossz sugallat vezette Favreau-t erre a dalolós merényletre a film egészének remek szelleme ellenében. Tény, ez a (tán a klasszikus Disney-animáció hatására) nyálas beütés idegenül hat, érdemes gyorsan feledni.

A remekül előállított állatszereplők csupa igazi egyéniség. A vezérfarkas Akela tekintélyes, a sejtelmesen halk járású Bagira méltóságteljes, a mókás Balu megbízható harcostárs, Ká minden óriáskígyók legálnokabbika, s alighanem a legremekebb manipulátor. Maugli félelmetes ellensége életre halálra, az égett pofájú Sir Kan tigris, háta mögött egy mégiscsak megható múlttal, igazi félelmetes ellenfél, a könyörtelenség és terror megtestesülése. Vannak még a szinte nem is evilági erejű néma elefántok, elsöprő mennyiségben ugráló majmok, és az egészben az a jó, hogy ügyesen meríti el a film a nézőt az állatos mesetörténet reális izgalmaiba. A beszélő állatok képesek átélhető, izgalmas történetekben frissen tartani a figyelmet. A Mauglival folytatott fontos párbeszédektől a mókás locsogásig terjedő állatbeszéd teljesen természetes kelléke a mesének, s az elképesztő formájú és terebélyességű fák mellett az egyik legkellemesebb meseeleme a filmnek. A különleges látványosságokon, az ügyes akciókon és izgalmas kalandokon túl egyfajta erkölcsi tartást, sajátos morált is sugall a film világa. Ilyen elcsépelt, az emberek világában szemétre hányt dolgokról mint barátság, együttérzés, áldozatvállalás, segítségadás. Önzetlenül persze. Eltérően a nyűgös ifjúsági filmek primitív nevelői szándékától, a dzsungel új filmje magában a történet eseményeiben rejti el ezeket a finom jelzéseket arról, mi is teszi a kapcsolatok lényegét. Akár a vadállatok között.

(A dzsungel könyve ****)

Szerző