Erős Európát akar az amerikai elnök

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:34
Minicsúcson vett részt az amerikai elnök Hannoverben európai vezetőkkel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Toleranciára és együttműködésre szólította fel Barack Obama amerikai elnök az európai országokat hannoveri beszédében. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok és az egész világ „erős, jólétben élő és egységes Európát” szeretne. „Szabad, Európát kívánunk, amely békében él” – folytatta Barack Obama.

Kifejtette, a kontinensnek nagy szerepe van a jelenlegi világrend fenntartásában. Utalt arra, hogy az Európai Unió 24 nyelvével, félmilliárd lakójával „a legújabb kori történelem legnagyobb politikai teljesítménye”. Az EU létrejöttében „olyan gigászok játszottak szerepet, mint Konrad Adenauer, aki az ellenséget szövetségessé alakította át”. Az erős Európa hozzájárul ahhoz, hogy megtartsák a normákat és a szabályokat, amivel hozzájárul a világ gazdasági fejlődéséhez is – hangoztatta az amerikai elnök.

Barack Obama hitet tett az adópolitika reformjának szükségessége mellett. „Igazságos adópolitikára van szükség, amely előnyös a családok, gyermekeik számára” – közölte. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a nők is a férfiakhoz hasonló bérezésben részesüljenek – tette hozzá. Utalt arra, hogy a gazdasági rendszerek reformjához óhatatlanul szükség van a különböző országok együttműködéséhez. „Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki fizessen adót” – emelte ki. Az egyes társadalmaknak el kell gondolkodniuk azon, mi vezetett az egyenlőtlenségekhez, s el kell kerülniük, hogy megismétlődjön a 2009-es év gazdasági válsága.

Barack Obama a terrorellenes harc kapcsán rámutatott, sok ország szkeptikus, ha az egyes kormányzatok kicserélik egymás között az adataikat. A terrorfenyegetés realitás ugyan, de ezzel együtt védelmezik a biztonságot és az emberek magánszféráját. Nagyobb szerepvállalásra szólította fel Európát és a NATO-t a polgárháborúk által sújtott országokban, Szíriában és Irakban. Elsősorban kiképzésben és az újjáépítésben kellene segédkezniük – mondta, illetve kifejtette azt is, hogy Iraknak is nagyobb gazdasági támogatásra lenne szüksége, ezzel ugyanis hatékonyabban léphetnének fel a szélsőségek ellen. Meg kell akadályozni a brüsszeli és a párizsi terrorakciókhoz hasonló merényleteket. „A gondokat azonban senki sem oldhatja meg egyedül” – jelentette ki Obama, aki az Iszlám Államot (IS) nevezte a legnagyobb fenyegetésnek. Az amerikai elnök nagyobb nyitottságot szorgalmazott az európai országoktól a menekültek befogadása során. Obama azt is közölte, további 250 katonát küldenek Szíriába. A helyi erőket segítik majd az IS elleni harcban.

Az amerikai elnök megjegyezte azt is, fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését céltó minszki megállapodás előírásait.

A késő délutáni órákban az amerikai elnök minicsúcson vett részt a hannoveri Herrenhausen kastélyban Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő részvételével. Megbeszéléseiken a szíriai, a líbiai válságról, valamint a terrorellenes harcról tárgyaltak.

Szerző

Csernobil szelleme máig kísért

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:33
Krumplit ültetnek egy Csernobiltól 50 kilométerre lévő településen. A térségben mindmáig szennyezett a talaj radioaktív anyagokk
Harminc éve történt a világ legsúlyosabb atomkatasztrófája. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktorában a tragédiát egy rosszul sikerült kísérlet okozta. Máig nem tudni, hány áldozatot követelt a sugárfertőzés. Ukrajna ma már más típusú katasztrófákkal szembesül.

Egy kísérlet sült el balul az akkor még Szovjetunió területén fekvő csernobili atomerőműben. Azt akarták kideríteni, hogy egy szimulált vészhelyzetben teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére.

Végzetes hiba

A reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, ami szabályellenes volt, mert ez már túlságosan alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávot jelent. Az amúgy is veszélyes helyzethez egy végzetes hiba is társult - elfelejtették bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert.

Az eredmény ismert. 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált. Két robbanás történt, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás. Az épületben keletkezett tüzet hajnalra sikerült eloltani, de a reaktorban még napokig volt izzás. Az erőmű személyzetének több tagját és sok tűzoltót magas sugárzás ért, nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, sokszorosa mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák nyomán.

Lesznek még áldozatok

A Lenin nevet viselő atomerőmű Kijevtől 110 kilométerre északra, 18 kilométerre Csernobiltól, Pripjaty város mellett fekszik. Így nemcsak a Szovjetunió nyugati része szennyeződött, a sugárzás elérte Észak- és Közép-Kelet Európa több országát, valamint Amerika keleti partjait is. A sugárfertőzés több ezer rákos megbetegedést okozott a régióban, de hogy pontosan hány áldozatot követelt az évek során, máig nem tudni. A Csernobil Fórum 2005. jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma 4 ezerre tehető. A Greenpeace által a 20. évforduló kapcsán közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás már a 2005-öt megelőző másfél évtizedben mintegy kétszázezer megbetegedést okozott csak a három volt szovjet tagköztársaságban, és csaknem százezer rákos megbetegedést okoz még a jövőben.

Százezrek veszítették el otthonaikat

A kilakoltatások száma sem egyértelmű. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén egyes becslések szerint mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni. Más adatok szerint a 36 órás késéssel megkezdődött kitelepítések egészen 1990-ig tartottak, azok száma, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat, elérte a 330 ezret a térségben.

Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek a hatóságok. 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Az atomerőmű tervezési hibáit, hiányosságait 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították. Nemzetközi nyomásra Ukrajna 2000. december 15-én végleg leállította az erőmű még működőképes utolsó blokkját.

Moszkvai propaganda

Nyilatkozatban szólította fel múlt héten az orosz duma az Európai Parlamentet és a nemzetközi közvéleményt, hogy értékeljék a politikai konjunktúrától függetlenül az atombiztonsági helyzetet Ukrajnában, és tegyenek lépéseket az ottani atomerőművekben fenyegető ipari katasztrófák megelőzéséért. Moszkva szerint mára sokat romlott az atombiztonsági helyzet Ukrajnában és egész Európában a kijevi vezetők „felelőtlen álláspontja”, az Oroszországgal folytatott együttműködés megszakítása miatt. A nyilatkozatban az áll, hogy Ukrajnában megsértik az atomerőművek üzemeltetési előírásait, ami fokozza az incidensek kockázatát, és az orosz gyártmányú reaktorok garantált üzemidejének lejártával is nő a veszély az ágazatban. Moszkvának nem tetszik, hogy Ukrajnában megkezdődött az atomlétesítmények amerikai fűtőelemekre való átállítása. Oroszország így nem tudja garantálni az ukrajnai atomlétesítmények biztonságát, szögezik le az orosz törvényhozók. Állítják, hogy az ukrajnai politikai és a gazdasági stabilitás hiánya, a Kijev által nem ellenőrzött fegyveres csoportok tevékenysége azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy kikerülhetnek és elterjedhetnek Európában a Csernobilban őrzött kiégett nukleáris anyagok.

A kormányváltás sem hozott stabilitást

Tény, hogy az utóbbi időben teljesen szétforgácsolódott az ukrán politikai élet. A kijevi kormánypártok nem véletlenül tesznek meg mindent az előrehozott választások elkerüléséért, hiszen a volt kormányfő, Arszenyij Jacenyuk pártja, a Népi Front már alig mérhető és Petro Porosenko államfő tömörülése is a parlamenti küszöb körül mozog. Pillanatnyilag a 10 legnépszerűbb ukrán párt közül 9 ellenzéki, a 2014-ben legkisebb pártként parlamenti mandátumot szerzett Batykivscsina, Julija Timosenko formációja ismét élre ugrott. Ha most rendeznének választásokat Ukrajnában a „gázhercegnő”, a narancsos forradalom szimbóluma újra jó eséllyel pályázhatna a miniszterelnöki pozícióra.

Megingott a bizalom

A kijevi Globális Stratégiák Intézetének április 6-12 között végzett felmérése szerint az ellenzéki pártok támogatottságának növekedése ellenére, nincs meghatározó politikai erő pillanatnyilag Ukrajnában. Vagyim Karaszjov, az intézet igazgatója az RBK-Ukrajina-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet a radikálisok előretörésének veszélyére. A SocioStreamAG honlapján elérhető kutatás nem korlátozódott a pártok népszerűségére, vizsgálta a holland elutasító népszavazás, a korrupció és az IMF-el való együttműködés, a reformok kérdését is. Minden területen ugyanaz a kép mutatkozik meg, a lakosság bizalma megingott, a korrupció percepciója magas, az ország helyzetével és perspektíváival nem elégedett a lakosság.

Mélyrepülésben Porosenko

Ennek köszönhető, hogy az első tíz pártból kilenc ellenzéki. Ha a közeljövőben lennénk a választásokhoz, akkor a parlamentbe öt párt jutna be, az utolsó lenne a jelenlegi legnagyobb kormányzó párt, és nem lenne könnyű kormányt alakítani. Első helyen áll a Timosenko vezette Batykivscsina (10 százalék), majd a lembergi polgármester 2014-ben megjelent pártja, a két éves parlamenti szereplése alapján populistának bizonyuló Szamopomics (8,8), a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja utódszervezete, az Ellenzéki Blokk (6,9) harmadik erő lett. Még Oleh Ljasko Radikális Pártja (5,5) is megelőzte a Porosenko Blokk – Szolidaritást, amely utolsóként, 5,3 százalékkal jutna be a parlamentbe.

Erősödnek a szélsőségek

Az is látszik, hogy folyamatosan erősödnek a szélsőséges tömörülések. A 2014-ben parlamenti mandátum nélkül maradt Svoboda támogatottsága fokozatosan növekedik már 3,8 százalékon áll, a Nas Kraj is 3,4 százalékos, és a Jobb Szektor korábbi vezetőjének, Dmitrij Jarosnak az új pártja, az alig néhány hónapja alakult Nemzeti mozgalom is szépen araszol fölfelé, jelenleg 1,6 százalékon áll.

Szerző

Utolsó kísérlet Trump megállítására

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:32
Hillary Clinton is azt ígéri, képviselni fogja a 99 százalék érdekeit FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Ha sokaknak nem is tetszik a felállás, lassan a Republikánus és a Demokrata Pártban is kénytelenek tudomásul venni az elkerülhetetlent: Donald Trump és Hillary Clinton fog megmérkőzni november 8-án az amerikai elnökválasztáson. Egy hete New Yorkban a két éllovas visszavette a kezdeményezést, s a ma szavazó öt állam ismét kettőjük számára hozhat jó eredményt. Ted Cruz és John Kasich a mai voksolás előtt bejelentette, összefogva próbálják meg útját állni Trump elnökjelöltségének.

Ma öt keleti parti állam – Connecticut, Delaware, Maryland, Pennsylvania, Rhode Island – tart előválasztást, a demokratáknál összesen 462, a republikánusoknál 172 delegátus megszerzése a tét. A legtöbb küldöttet (210 és 71) Pennsylvaniában lehet elnyerni. A felmérések szerint Clinton és Trump mind az öt államban esélyes a győzelemre.

Hillary Clinton „népszerűtlen, de megállíthatatlan” – összegezte legújabb számában a a demokrata verseny állását a londoni gazdasági hetilap, a The Economist. Igaz, Bernie Sanders, a 74 éves független vermonti szenátor, aki az elmúlt hónapokban demokratikus szocialista programjával váratlanul nagy rajongótábort szerzett, egyelőre nem adja fel a versenyt. Clintonnak emiatt nincs oka neheztelni. 2008-ban ő is végigküzdötte az előválasztásokat, s csak az utolsó pillanatban ismerte el, hogy alulmaradt Barack Obamával szemben.

Ezúttal furcsább a helyzet: a várható nyertes korántsem olyan népszerű, mint szeretné. A volt külügyminiszter, szenátor, egykori First Lady jelöltsége nem tartogat semmiféle meglepetést, bár e kiszámíthatósága egyben nagy előnye is.

Hillary Clinton megbízható, tapasztalt, a kormányzás minden csínját-bínját jól ismerő politikus, aki a remények szerint biztos kézzel irányíthatja az Egyesült Államokat, ha megválasztják. Másfelől ugyanakkor csapnivaló elnökaspiráns, ahogy maga is beismerte egy interjúban, pontosan tudja, hogy nem képes úgy elvarázsolni hallgatóságát, mint egykor Bill Clinton vagy később Obama tette. Hillary túlságosan mesterkéltnek tűnik a kampánygyűléseken, nem mond gyújtó hangú beszédeket, nem tesz könnyelmű ígéreteket, s mivel fő üzenete a folytonosság, az nem is kelt átütő lelkesedést.

Női alelnökjelölt?

Míg 2008-ban még nagy viták folytak arról, felkészült-e az Egyesült Államok egy női elnökre, ma már ez nem kérdés. A fiatal nők azonban inkább vevők Sanders „forradalmi” üzenetére, mint Clinton pragmatizmusára. Pedig a Clinton-kampány még rá is akar erősíteni erre a vonalra: kiszivárogtatták, hogy Hillary azt fontolgatja, női alelnökjelöltet vesz maga mellé. Kampányfőnöke, John Podesta nem cáfolta, hogy női nevek is szerepelnek a listán. A találgatások szerint a liberális Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor lenne a legalkalmasabb, személye ugyanis garancia lehetne a Sanders-hívők számára, hogy Clinton elnökként nem csupán a leggazdagabb 1 százalék, hanem a 99 százalék érdekeit is képviselni fogja. Ám Warren, akinek nézetei közel állnak Sanders-éhez, a demokrata női szenátorok közül az egyedüli, aki még nem kötelezte el magát Clinton mellett. Több más demokrata szenátortársa, Jeanne Shaheen, Amy Klobuchar, Patty Murray, Susan Collins is szóba jöhetne, s Janet Napolitano, Arizona állam kormányzója nevét is rebesgetik. Kérdés, hogy a női páros mennyire segíti majd Clinton győzelmét novemberben.

Ha egy ideális republikánus jelölttel kellene szembeszállnia, Clinton számára komoly gondot jelenthetne a népszerűtlensége. Donald Trump elutasítottsága azonban még Clintonénál is magasabb. A Huffington Post elemzője szerint a volt First Ladynek „Al Gore problémája” van, hisz Gore is tökéletesen felkészült jelölt volt, de nem olyan ember, akivel a szavazók „szívesen meginnának egy sört”. Clinton sem ilyen „szerethető” jelölt, s túl régen szerepel a közéletben. Számos ponton támadható, s támadni is fogják, az eddigieknél erőteljesebben: nem csupán az e-mail-botránya kapcsán, noha abban az ügyben FBI-vizsgálat folyik, hanem a Clinton-házaspár elleni régi – soha nem igazolódott - vádakat is nyilván fel fogják melegíteni.

Sanders válaszút előtt

Lassan Sandersnek is dűlőre kell jutnia saját szándékait illetően. A vermonti politikus Clintonnál jobban ráérzett az idők szavára: az amerikai választók idén rendkívül elégedetlenek, s csak azok a jelöltek váltottak ki lelkesedést, akik a jelenlegi állapotok fenntarthatatlanságát, tagadását hirdették. Obama egykor a remény és a változás üzenetével kampányolt, s ez nagyon is hihető és vonzó üzenet volt George W. Bush elnöksége, majdnem nyolc év háborúskodás után, romló gazdasági helyzet közepette. Ám Obama hivatali idejének nyolcadik évében az emberek legalább annyira elégedetlenek, kiábrándultak, s ugyanúgy a „változás” a legjobban eladható hívószó. Obama jóval mérsékeltebb kampányígéretei közül sem sikerült sokat beváltani, Sanders realitásoktól elrugaszkodott javaslatainak teljesítésére, ahogy arra Clinton a vitákban rendre rámutatott, a legkevésbé sincs garancia.

Ám idén mégiscsak az a helyzet, hogy Sanders gyűléseire jönnek össze nagy tömegek, s az interneten, kis összegekből olyan hatalmas támogatást kap, hogy könnyűszerrel folytathatja az utolsó pillanatig – várhatóan egészen Kaliforniáig – kampányát. A szenátor idén minden hónapban több támogatást szedett össze, mint Hillary. Csak márciusban 44,7 millió dollár folyt be a független szenátor kasszájába, míg a volt külügyminiszter 26,3 millió dollárt szedett össze. Március végéig mindkét demokrata elnökaspiráns összes bevétele külön-külön meghaladta a 180 millió dollárt. Sanders kifogásolja a Clinton-kampánynak a demokrata jelöltekkel 33 államban kötött paktumát: e szerint Hillary segíti a helyi jelöltek adománygyűjtését, de ebből saját kampánya is jelentősen profitál. Március végéig a „Hillary Victory Fund” 60 millió dollárt szedett össze, ebből 12,7 millió ment Clintonnak, a többi a helyi jelöltek támogatására. Sanders büszke arra, hogy átlagosan 27 dolláros adományokból, azaz döntően a kisemberektől jött össze a pénze. A Clinton-kampányban sem sokkal magasabb, 45 dollár az átlagtámogatás, ám a Hillaryt támogató szuper-akciócsoportokhoz milliós összegek is befolynak.

Sandersre egyre nagyobb nyomás nehezedik a választási matematika miatt. Bár váltig hangoztatja, hogy még mindig nyitva áll az út a győzelemhez, valójában erre csekély az esély. A 2015 elejéig szinte ismeretlen vermonti politikus ugyanakkor mára befolyásos tényezővé vált, s a demokraták novemberi esélyeit nagyban befolyásolja, mikor és hogyan lép le a színről. Hillary 2008-ban végül is Obama támogatására szólította fel a híveit, s kampányolt az első afrikai-amerikai elnökjelölt mellett. Nagy kérdés, megteszi-e ezt Clintont segítve Bernie is.

Az elmúlt hetekben a Sanders-kampány hangneme agresszívebbé vált, noha kezdetben nem támadta személyesen Clintont. Sanders támogatóit rendszeresen kérdezgetik, hajlandók lesznek-e „átállni”, s Clintonra voksolni novemberben. Ki nem mondottan tartanak attól a demokrata pártban, hogy ha a balos populista jelölt kiesik, nem lesznek-e olyanok, akik a másik populistára, Trumpra voksolnak. Egy friss felmérés szerint Sanders támogatóinak negyede úgy nyilatkozott, ha Hillary lesz a demokrata elnökjelölt, nem szavaznak rá. Igaz, elemzők szerint végül e berzenkedő választók is beállnak majd a sorba.

A Demokrata Pártot kettészakította az idei kampány, s a győzelem nagyban függ attól, sikerül-e helyreállítani az egységet. Sanders felesége, Jane a Washington Postnak úgy nyilatkozott, ha nem férje lesz az elnökjelölt, akkor is szeretne valamiféle mozgalmat fenntartani, mivel rengeteg a támogatójuk, s „ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Ted Devine, Sanders egyik tanácsadója az NPR közszolgálati rádiónak azt mondta, a mai, mini szuperkedd után átértékelhetik a stratégiájukat, s a szenátor mérsékelni fogja a Clinton elleni bírálatot.

Trump békét kötne

Az idő sürgeti a republikánusokat is, döntsék el, mindenáron Trump megállítására törekednek, vagy beletörődnek, hogy „kevéssé szokványos” jelölttel vágnak neki az őszi páros versenynek. New Yorkban a milliárdos rácáfolt a kétkedőkre, hazai pályán 60 százalékos támogatottsággal nyert. A hátralévő 15 előválasztáson (a mai ötöt is beszámítva) Trumpnak a delegátusok 53 százalékát kellene elnyernie ahhoz, hogy megszerezze a jelöltséghez szükséges 1237 küldöttet. A két másik, még versenyben lévő elnökaspiráns közül Ted Cruznak a delegátusok 82 százalékát kéne maga mögé állítania, John Kasichnek pedig 116 százalékot.

A republikánus pártvezetés még nem tett le arról, hogy Trump megállításával próbálkozzon. Ezen a hétvégén több államban tartottak állami jelölőgyűlést, s jórészt Cruz delegátusainak számát gyarapították. Maine-ben például a 20 megszerezhető delegátus közül 19-et Cruznak ítéltek, holott az államban tartott szavazások alapján csak 12 illette volna meg.

Trump múlt héten átalakította stábját, s új kampánytanácsadói, Paul Manafort és Rick Wiley megkeresték a republikánus pártvezetést, hogy valamiféle kiegyezésre jussanak. Azt ígérték, a milliárdos visszafogja retorikáját, ha a pártelit végre felsorakozik mögötte. Trump vagdalkozó, rasszista üzenetei nemzetközi szinten is aggodalmat keltenek, múlt heti külföldi útján Barack Obamát is többször megkérdezték, hogyan vélekedik Trumpról.

A republikánus pártvezetés nem ok nélkül tart attól, hogy ha a milliárdos lesz a jelölt, nem csak a Fehér Ház visszavételének esélye úszhat el, hanem még a republikánusok szenátusi és képviselőházi többsége is veszélybe kerülhet. Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vezetője múlt pénteken 168 befolyásos republikánus személyiséget hívott össze, hogy vizsgálják meg, támogatni tudják-e Trump elnökjelöltségét. Sokuknak továbbra is kétségeik vannak a kampány hangnemét illetően, s nem hiszik, hogy a milliárdos le tudná győzni Clintont. Többek szerint viszont Trump mégiscsak jól mérte fel a konzervatív bázis hangulatát, s felrázta, aktivizálta a republikánus szavazókat. Trump tanácsadói egyenként tárgyaltak számos résztvevővel, biztosítva őket, hogy a jövőben együttműködnek az RNC-vel. A párton belül azonban van egy jelentős, anyagi forrásokban nem szűkölködő „Trumpot soha”-tábor, amely, mint kiderült, már Ohio óta szervezkedik.

 Az éllovasoknak áll a zászló
Trump és Clinton kétszámjegyű előnnyel vezetett Pennsylvaniában a mai előválasztás előtt. Az NBC/Wall Street Journal friss felmérése szerint a manhattani milliárdos a voksok 45 százalékára számíthat, két vetélytársa közül Ted Cruz 27, John Kasich 24 százalékot érhet el. Mivel azonban a győztes mindent visz elv érvényesül a keleti-parti államban, Trump várhatóan az összes delegátust elnyeri. A demokratáknál Hillary 55 százalékon állt, Bernie Sanders 40 százalékon, ők a szavazatok arányában osztoznak majd a küldötteken. Clinton az afrikai-amerikai szavazatok 67, a női voksok 62 százalékát nyerheti el. Feltételezett novemberi páros versenyekben Clinton megverné Trumpot (54-39) és Cruzt (52-41), de alulmaradna Kasich kormányzóval szemben (45-48). Sanders mindhárom republikánus jelölt ellenében győzne.

Ted Cruz és John Kasich a mai voksolás előtt bombasztikus bejelentést tett, közölték, összehangolják erőfeszítéseiket, hogy az utolsó pillanatban mégis sikerüljön megállítaniuk Trumpot. A lényeg: megakadályozni, hogy Trump elérje a jelöléshez szükséges 1237 delegátust, s július végén, a clevelandi republikánus konvención fordítsák meg a végeredményt. Cruz Indianában próbál nyerni, Kasich viszont Oregonra és Új-Mexikóra koncentrál. A legnagyobb díjat, Kaliforniát nem lehet elvenni a milliárdostól. Trump Twitter-üzenetében a kétségbeesés jelének ítélte a bejelentést.

 Elvtársam, Bernie Sanders
A magát demokratikus szocialistának valló Bernie Sanders ügyvédjei perelni szándékoznak azokat, akik vörös pólókat, bögréket, még mobiltelefontokot is gyártattak „Elvtársam, Bernie Sanders” felirattal, a szenátort Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Mao társaságában ábrázolva. A Sanders-ellenes kampánytárgyak számos helyen megrendelhetők az interneten. A szenátor kampánya nem örült az „ingyen reklámnak”, ügyvédjük levélben tiltakozott a gyártó, a Liberty Maniacs vezetésénél, hogy a levédetett Sanders-logó használatával törvényt sértenek, s követelték valamennyi hasonló tárgy kereskedelmi forgalmának leállítását, e holmik megsemmisítését. A cég válasza szerint ez a követelés az amerikai alkotmány első számú kiegészítésébe ütközik, s úgy vélik, a gúnyrajz és a felirat nem megtévesztő, senki nem gondolja, hogy netán Sanders hivatalos kampányanyagáról lenne szó.

Szerző