Dávid Ferenc „Életpályamodell” című jegyzetében (március 6.) olyan jelenségre irányítja a figyelmet, amely a közerkölcsök romlásának (lenullázásának) nyilvánvaló következménye (oka?). A Fidesz egyik Brüsszelbe delegált tagjának (aki itthon változatlanul fontos sporttisztségeket tölt be) ordenáré kiszólásaiból összegyűjtött szemelvényei – amelyeket egy, a párthoz közeli, annak „jeles” sajtómunkása, a televízió szuszogó ítélkezője otrombaságaival tetézni lehetne – pontosan mutatják a párt politizálásának eszmei ürességét, egyben döbbenetes nívótlanságát. Erről Orbán Viktor március 15-i beszédéből is tapasztalatokat szerezhettünk, hiszen a magyarok miniszterelnöke alpári módon beszélt azokról, akik ugyancsak magyarok, de mernek esetleg másként gondolkodni, és nem bégetnek a juhnyájjal. Normális ember egyre inkább úgy érzi, hogy szennyvíz áradatában tempózik, és senki nincs a kereszténynek mondott Magyarország vezető elitjében, aki azt mondaná: ebből elég! Lehet-e csodálkozni, hogy akiket undorít ez a nyelvezet, ez a hitványság, előbb-utóbb vándorbotot fogva elmenekülnek olyan országba, ahol nem az átkozódás, kiközösítés, a másik fél trágyadombra vonszolása az elfogadott? Ha Brüsszelben bármelyik ország képviselője veszi a fáradtságot – reméljük nem –, hogy lefordíttassa a magyar képviselő kiszólásait (ha a fordító egyáltalán megérti ezeket a brutális ocsmányságokat), döbbenten szembesülhet a magyar politika nyelvének silányságával.
„Magyarország jobban teljesít”? Káromkodásban, a hazához való tartozás jelképének, a nyelvnek lealacsonyításában biztos. Ez az, ami tűrhetetlen! Az ilyen alakokat ki kellene seprűzni. Töltsék életük hátralevő részét jómódban Brüsszelben, ne itthon rontsák a levegőt, példáját adva a gondolkodást helyettesítő hitvány parlagiságnak. Még mindig reménykedem abban, hogy a Fideszben vannak higgadt, józanul gondolkodó, visszafogottan érvelő politikusok. Az ő felelősségük, hogy ezek a figurák ne lehessenek hangadói egy iszonyú folyamatnak, amelynek végén Arany János nyelvhasználata helyett a deutschoké legyen uralkodó, mert az már nemcsak a nyelv, hanem a hazafiság elszáradását is jelentené.