A tehetősek költségvetése

Agyba-főbe dicséret a saját lovát Varga Mihály tegnap, amikor benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetést. Szerinte a kormány elmúlt 6 évi működése nyújt biztos alapot a 2017-es büdzsének. A bejelentés után azonban azonnal visszavették a tervezetet, "pontosították", és csak késő este tették ki a Ház honlapjára.

A tárcavezető úgy vélte, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak,

2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett. Ez 0,7 százalékkal magasabb, mint amit ez a kormány a konvergencia programjában vállalt, az ugyanis 1,7 százalék volt.

Varga arról is győzködte hallgatóságát, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik. Ez azonban csak megszorításokkal igaz. A bruttó államadósság valamelyest valóban mérséklődött és kis mértékben jövőre is csökkenhet, de a gazdaságkutatók arra is rámutattak, hogy a nettó adósság inkább stagnált, egyes elemzők szerint még valamelyest növekedett is.

A szakminiszter elsütötte a szokott propagandapatronokat is, amikor a jövő évi büdzsét az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte. Anélkül, hogy megemlítette volna, hány százmilliárd forintot vettek ki a Fidesz kormányok 2010-2016 között az oktatásból, nagylelkűen bejelentette, hogy az oktatási ágazat 270 milliárd forinttal kap többet. Korábban már a közoktatásban dolgozó kisegítőknek összességében 10 százalékos béremelést helyezett kilátásba a kormány, ami bruttó, vagyis a 90-100 ezer forintos nettó kereseteknél 5-6 ezer nettó többletre számíthatnak a fizetésemelésekből eddig következetesen kihagyott munkavállalók. Az oktatásra a régióban Magyarország költi szinte a legkevesebbet.

Az egészségügyre 167 milliárddal többet tervezett a kormány, ami a töredéke a becslések szerint annak 400 milliárdnak, amit 6 év alatt az Fidesz kormányok kiszivattyúztak az ágazatból. A tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárddal szán többet a kabinet.

Kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a javaslat. Nagy kérdés az elosztás, hiszen a múzeumi dolgozók évek óta egy forint béremelést nem kaptak. Az alternatív színházi műhelyek gyakorlatilag már nem igen juthatnak pályázati pénzekhez és általában is egyre inkább politikai elkötelezettség alapján ítélik oda a pénzeket a szakma sok szereplője szerint.

A rendvédelemre 114, az önkormányzatokra 5 milliárd forinttal többet szán a kormány az adófizetők pénzéből. Hogy a több ezer önkormányzat mire megy ezzel a költségvetésben szabad szemmel alig látható többletforrással, az a jövő titka.

Az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. Ez utóbbi tárcát sok bírálat érte, mert gyakran nehezen megmagyarázható és követhető módon zárt be és nyitott új nagykövetségeket, alapított kereskedőházakat. A honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre. Otthonteremtés címszó alatt 211 milliárd forintot különített el a kormány

Varga az Orbán Viktor által kiötlött nulla költségvetési hiányra kidolgozott trükköt is előadta. Mivel a zéró hiány egyelőre kivihetetlen, ezért azt a megoldást választották, hogy az állami kiadásokat és bevételeket leválasztották a 2017-es költségvetésben és ezt akarják nullszaldósra kihozni, holott ez az esetek többségében amúgy is pluszban zár. A büdzsében külön szerepel majd a fejlesztésekre nyújtott hazai és uniós források elosztása. Itt jelenhetnek meg hiányszámok.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta az áfacsökkentés és a családi adókedvezmények várható előnyeit. Egyes számítások szerint az az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése az alacsony jövedelműeknek átlagosan évi 10 ezer, a tehetős rétegeknek viszont 27 ezer forint megtakarítást eredményezhet. Varga Mihály azzal biztatta a családokat, hogy a családi adókedvezmény növelésével jövőre is évi 60 ezer forinttal több juthat nekik, csak azt nem tette hozzá, hogy több százezer család ebből nem részesülhet, mert nincs adózott jövedelme.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tartalmazza, hogy az Országvédelmi Alap célelőirányzata 60, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka 110 milliárd forint. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, aminek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges és ezzel együtt már 200 milliárddal rendelkezhet a kormány úgymond szabadon az államháztartási törvény legújabb módosítása nyomán.