Trump ötből öt államban nyert, Clinton ötből négyben

Publikálás dátuma
2016.04.27. 10:59
Fotó: Spencer Platt/Getty Images
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasztások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött.

Tovább folytatta győzelmi sorozatát a republikánus elnökjelölt, Donald Trump, illetve a demokraták részéről Hillary Clinton volt külügyminiszter. Előbbi, az ingatlanmilliárdos, mind az öt államban, Marylandban, Delaware-ben, Rhode Islandon, Connecticutban, valamint Pennsylvaniában is megszerezte a győzelmet. Két pártbéli kihívója, John Kasich és Ted Cruz jóval kevesebb voksot gyűjtöttek be nála.

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

A demokratáknál Hillary Clinton is jelentős fölénnyel verte legnagyobb kihívóját, Bernie Sanderst, igaz az amerikai diplomácia korábbi vezetője csak négy államot hódított el. Marylandban, Pennsylvaniában, és Delaware-ben sima győzelmet aratott, Connecticutban viszont csekély különbséggel sikerült nyernie. Sanders Rhode Islandon győzedelmeskedett, ez azonban nem nyomott sokat a latban, mivel viszonylag kevés delegáltra tett szert.

Mindez azt jelenti, hogy Hillary Clinton nagyon közel került a célhoz, s Sandersnak lassan már a csoda sem lenne elég ahhoz, hogy a maga javára döntse el a küzdelmet. Clinton ugyanis 2141 delegátust – beleértve a szuperdelegátusokat is – gyűjtött be, Sanders pedig 1321-et. Clintonnak így már csak további 241 delegátusra van szüksége ahhoz, hogy automatikusan is elnökjelöltté tegyék meg a demokraták.

Hasonlóan döntő a fölénye a republikánusoknál Donald Trumpnak, aki 950 delegátusnál tart már, erőteljesen konzervatív kihívója, Ted Cruz mindössze 560 küldöttet szerzett meg. Kasich 153 delegátusnál tart, így már elméleti esélye sincs arra, hogy novemberben ő képviselje a republikánusokat az elnökválasztás során. Igaz, Cruznak se sok. A pártnál ugyanis 1237 delegátus megszerzésére van szükség, tehát Trumpnak már csak 287-et kellene megszereznie.

Függetlenül azonban attól, hogy sem Clintont, sem Trumpot nem lesz könnyű behozni, kihívóik egyelőre nem akarják feladni. 2016. július 25-én, Philadelphiában válik hivatalossá, ki indulhat a demokraták színeiben Barack Obama megüresedő posztjáért. Bár Vermont erőteljesen baloldali nézetű szenátorának, Sandersnek lényegében már semmi esélye arra, hogy őt hirdessék ki győztesnek, ismételten kijelentette, „addig maradunk versenyben, amíg az utolsó szavazatot is megszámlálják”.

A demokraták szempontjából a következő érdekesebb választásra csak június 7-én kerül sor, amikor Kaliforniában, a legnépesebb amerikai államban mérkőzhetnek majd meg. Itt szerezheti meg az induláshoz szükséges delegátusokat Hillary Clinton. Utóbbi már inkább arra koncentrál, hogy megfelelő alelnökjelöltet találjon magának. Az esélyesek között emlegetik Ohio szenátorát, Sherrod Brownt, az építésügyi minisztert, a latin gyökerekkel rendelkező Julián Castrót, továbbá Virginia szenátorát, Tim Kaine-t, és a progresszívnak tartott szenátort, Elizabeth Warrent.

A republikánusoknál nagy várakozásokkal tekintenek a következő, jövő kedden esedékes elnökjelölő konvencióra, amelyre Indiana államban kerül sor. Trump ugyanis kiélezett küzdelemre számíthat Cruzzal szemben Amennyiben ez utóbbi aratna diadalt, az ingatlanmogul igencsak megizzadhat a párt szintén júliusban, Clevelandban esedékes elnökjelölő konvencióján. A republikánusoknál a párt befolyásos személyiségei hónapok óta minden követ igyekeznek megmozgatni azért, hogy megakadályozzák Trump jelölését. A texasi Cruz és az ohiói kormányzó, Kasich is összefogtak egymással, s megállapodtak arról, nem indulnak egymás ellen Indianában, Új Mexikóban, valamint Nebraskában.

Szerző

Bizalmat szavaztak Fico harmadik kormányának

Publikálás dátuma
2016.04.27. 10:33
Fotó: Getty Images
Bizalmat kapott Szlovákiában Robert Fico harmadik kormánya. Maga a miniszterelnök nem volt jelen az ülésen, miután Bypass-műtétjébő lábadozik, s ezen a héten még biztosan kórházban marad. Négy évvel ezelőtt, amikor egyszínű Smer-kormány alakult, a mostaninál jóval tovább, mintegy két hétig tartott a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Bugár Béla által vezetett Híd párt alkotta kormány programjának vitája. A jelenlegi program valamivel terjedelmesebb, mint a második Fico-kormány programnyilatkozata volt.

A kedden késő este megtartott szavazáson 79-en szavaztak igennel, 61-en voksoltak ellene, ketten tartózkodtak. A kormányprogram szavazásakor 142 képviselő volt jelen az ülésteremben. Ezzel a törvényhozás elfogadta a kormány négy éves célkitűzéseit és bizalmat szavazott a kabinetnek. A program elfogadásához egyébként 76 szavazat is elég lett volna, a kormánykoalíciónak pedig 81 képviselője van.

A szavazásról Fico kormányfőn kívül hiányzott Andrej Danko, az SNS elnöke, aki a házelnöki tisztséget is betölti. A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Dankót hétfőn műtötték, eltávolították gyomrának egy darabját.

A Híd frakciója részéről Pfundtner Edit szólalt fel a vitában, elsősorban a program külpolitikai részét kommentálva. Pfundtner bírálta a menekültpolitikában a kötelező kvóták rendszerét, reményének adott hangot, hogy a szlovák kormány szava hangsúlyosabban érvényesül Brüsszelben az elkövetkező időszakban, mint eddig. Pfundtner ütköztette véleményét Kotleba szélsőjobboldali pártjának egyik képviselőjével, Natália Grausovával is, aki a külföldi szlovák vendégmunkások védelmében szólalt fel, és en bloc „alkalmazkodásra képtelen” állampolgároknak nevezte a hazai cigány kisebbséget.

Szerző

Leváltják a német hírszerzés vezetőjét

Leváltják a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, Gerhard Schindlert - jelentette kedd este a Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja.

A beszámoló szerint váratlan a váltás a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szerv élén, mert eddig úgy tűnt, hogy Gerhard Schindler "túléli" a BND és az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése körül kirobbant botrányt.

A 6500 fős BND-t 2012 óta vezető állambiztonsági szakembernek valószínűleg több tényező együtthatásának eredményeként kell távoznia. A BND-NSA botrány nyomán indított parlamenti vizsgálatban kiderült, hogy a szolgálat egyes osztályai önálló életet élnek, ami ugyan hozzáértők szerint nem új jelenség a szervezet történetében, de Gerhard Schindlertől a felügyelet erősítését várták.

Számíthatott az is, hogy be kell fejezni a BND központjának átköltöztetését a bajorországi Pullachból Berlinbe, és nagyobb figyelmet kell fordítani az informatikai biztonság ügyére. A szolgálatot a kormány részéről felügyelő kancellárián az a meggyőződés alakulhatott ki, hogy új emberre van szükség ezeknek a nagy feladatoknak az elvégzéséhez a 63 éves vezető helyett, akinek megbízatásából már csak két és fél év lenne hátra - áll az SZ, az NDR és a WDR beszámolójában.

A BND következő elnöke egy 53 éves államigazgatási szakember, Bruno Kahl lehet, akit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, korábbi belügyminiszter bizalmasként tartanak számon. Gerhard Schindler nyugdíjazását és Bruno Kahl kinevezését várhatóan szerdán jelentik be hivatalosan.

Szerző