Trump ötből öt államban nyert, Clinton ötből négyben

Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasztások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött.

Tovább folytatta győzelmi sorozatát a republikánus elnökjelölt, Donald Trump, illetve a demokraták részéről Hillary Clinton volt külügyminiszter. Előbbi, az ingatlanmilliárdos, mind az öt államban, Marylandban, Delaware-ben, Rhode Islandon, Connecticutban, valamint Pennsylvaniában is megszerezte a győzelmet. Két pártbéli kihívója, John Kasich és Ted Cruz jóval kevesebb voksot gyűjtöttek be nála.

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

A demokratáknál Hillary Clinton is jelentős fölénnyel verte legnagyobb kihívóját, Bernie Sanderst, igaz az amerikai diplomácia korábbi vezetője csak négy államot hódított el. Marylandban, Pennsylvaniában, és Delaware-ben sima győzelmet aratott, Connecticutban viszont csekély különbséggel sikerült nyernie. Sanders Rhode Islandon győzedelmeskedett, ez azonban nem nyomott sokat a latban, mivel viszonylag kevés delegáltra tett szert.

Mindez azt jelenti, hogy Hillary Clinton nagyon közel került a célhoz, s Sandersnak lassan már a csoda sem lenne elég ahhoz, hogy a maga javára döntse el a küzdelmet. Clinton ugyanis 2141 delegátust – beleértve a szuperdelegátusokat is – gyűjtött be, Sanders pedig 1321-et. Clintonnak így már csak további 241 delegátusra van szüksége ahhoz, hogy automatikusan is elnökjelöltté tegyék meg a demokraták.

Hasonlóan döntő a fölénye a republikánusoknál Donald Trumpnak, aki 950 delegátusnál tart már, erőteljesen konzervatív kihívója, Ted Cruz mindössze 560 küldöttet szerzett meg. Kasich 153 delegátusnál tart, így már elméleti esélye sincs arra, hogy novemberben ő képviselje a republikánusokat az elnökválasztás során. Igaz, Cruznak se sok. A pártnál ugyanis 1237 delegátus megszerzésére van szükség, tehát Trumpnak már csak 287-et kellene megszereznie.

Függetlenül azonban attól, hogy sem Clintont, sem Trumpot nem lesz könnyű behozni, kihívóik egyelőre nem akarják feladni. 2016. július 25-én, Philadelphiában válik hivatalossá, ki indulhat a demokraták színeiben Barack Obama megüresedő posztjáért. Bár Vermont erőteljesen baloldali nézetű szenátorának, Sandersnek lényegében már semmi esélye arra, hogy őt hirdessék ki győztesnek, ismételten kijelentette, „addig maradunk versenyben, amíg az utolsó szavazatot is megszámlálják”.

A demokraták szempontjából a következő érdekesebb választásra csak június 7-én kerül sor, amikor Kaliforniában, a legnépesebb amerikai államban mérkőzhetnek majd meg. Itt szerezheti meg az induláshoz szükséges delegátusokat Hillary Clinton. Utóbbi már inkább arra koncentrál, hogy megfelelő alelnökjelöltet találjon magának. Az esélyesek között emlegetik Ohio szenátorát, Sherrod Brownt, az építésügyi minisztert, a latin gyökerekkel rendelkező Julián Castrót, továbbá Virginia szenátorát, Tim Kaine-t, és a progresszívnak tartott szenátort, Elizabeth Warrent.

A republikánusoknál nagy várakozásokkal tekintenek a következő, jövő kedden esedékes elnökjelölő konvencióra, amelyre Indiana államban kerül sor. Trump ugyanis kiélezett küzdelemre számíthat Cruzzal szemben Amennyiben ez utóbbi aratna diadalt, az ingatlanmogul igencsak megizzadhat a párt szintén júliusban, Clevelandban esedékes elnökjelölő konvencióján. A republikánusoknál a párt befolyásos személyiségei hónapok óta minden követ igyekeznek megmozgatni azért, hogy megakadályozzák Trump jelölését. A texasi Cruz és az ohiói kormányzó, Kasich is összefogtak egymással, s megállapodtak arról, nem indulnak egymás ellen Indianában, Új Mexikóban, valamint Nebraskában.