Görögország újra zsákutcába került

Rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, miután egyelőre a várakozásokkal szemben nem született megállapodás a hitelezők és az ország kormánya között az újabb megszorításokról. Rendkívüli csúcsot nem rendeznek ugyan, de Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kezdeményezte az euróövezeti csoport mielőbbi összehívását.

Ismét nehéz helyzetbe kerülhet Athén, miután egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel a további költségcsökkentő intézkedésekről. Ciprasz kormányfő hiába kezdeményezte rendkívüli uniós csúcs összehívását, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy vélte, ez teljességgel szükségtelen. Donald Tusk ET-elnök kifejtette, el kell kerülni, hogy ismét bizonytalan helyzetbe kerüljön Athén, ezért mihamarabbi időpontot kell kitűzni az euróövezeti csoport következő ülésére.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője bejelentette, hogy a tervekkel ellentétben az Eurogroup mégsem tart találkozót csütörtökön, mert további tárgyalásokra van szükség. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt remélték, gyorsan sikerül dűlőre jutni Athénnal a megszorításokról, amely lehetővé tette volna Görögország számára, hogy megkapja a tavaly neki megszavazott harmadik hitelcsomag újabb hitelrészletét. Erre azért lenne szüksége, mert júliusban újabb hitelrészleteket kell törlesztenie. A görög kormány Wolfgang Schäuble német pénzügyi tárcavezetőt és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vádolta az Eurogroup ülésének elhalasztásáért.

Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezérigazgatója meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül a megállapodás Athénnal. Azt is közölte, lehetetlenség előre megjósolni azt, melyik előrejelzés válik be az ország pénzügyeivel kapcsolatban. Hozzátette azt is, hogy Athén el van maradva a privatizációval és a munkaügyi reformmal.

A megállapodás elmaradása miatt négy százalékkal esett az athéni tőzsdeindex értéke. Az emberek is mind jobban aggódnak, amit az is igazol, hogy a Twitteren a legtöbben a Grexit szóra kerestek rá. Ami azonban ennél is komolyabb bizalomvesztést mutat, hogy sorban harmadik hónapja esik a bankbetétek összege.

Ugyanakkor, hogy nem végleges szakításról van szó, az is mutatja: Görögországban maradtak a trojka képviselői, s nem határoztak meg a hitelezők számukra dátumot arra, meddig maradjanak a görög fővárosban, s egyeztessenek vendéglátóikkal.

A görög média nem zárja ki, hogy Ciprasz idő előtti választást irat ki, bár erőteljesen kérdéses, hogy az idő előtti voksolás tiszta parlamenti viszonyokat teremtene.

Athénban nagy a felháborodás amiatt, hogy a hitelezők, elsődlegesen a Nemzetközi Valutaalap, ragaszkodnak ahhoz: a már tavaly megbeszélt 5,4 milliárd eurós megszorítás mellett további 3,6 milliárd euróval kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat legalábbis abban az esetben, ha az ország 2018-ra nem tudja teljesíteni a GDP-hez viszonyított, adósság nélkül számított 3,5 százalékos elsődleges többletet. Erre pedig nagyon kicsi az esély. A görög kormány szerint erről a kitételről szó sem volt a tavalyi megállapodás során. Athén egy úgynevezett automatikus stabilizációt javasolna, amely szerint ha tíz százalékkal térnének el a kitűzött céltól, akkor ennyivel kellene csökkenteni a költségeket. Ezt azonban a hitelezők utasítják el.

A helyzet mindenesetre nem reménytelen, mert az 5,4 milliárdos megszorításról sikerült megállapodni. Ez a csomag egyebek mellett adóemeléseket, illetve nyugdíjcsökkentéseket tartalmaz. Alekszisz Ciprasz nincs könnyű helyzetben, mert a Szirizán belüli 53-as platform közölte, semmilyen további megszorítást sem hajlandó megszavazni.