A politikus a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületénél - ahol ismét tüntettek a Quaestor-károsultak - leszögezte: az ügyészségnek el kell végeznie azt a feladatot, amit a Fővárosi Törvényszék rárótt, és olyan vádiratot kell készítenie, ami alapján a büntetőeljárás lefolytatható. Európa és Magyarország legnagyobb pénzügyi és jogállami botránya lenne, ha még a vádemelés sem sikerülne a Quaestor-ügyben - tette hozzá.
Szakács László arról is beszélt, hogy a különböző Quaestor-leányvállalatok egymással szemben is fellépnek hitelezőként a felszámolási eljárásban, így hamarabb kapják meg követeléseiket, mint a károsultak. A Quaestor-vagyont elkezdik széthordani - figyelmeztetett a szocialista politikus. Példaként említette, hogy a Quaestor egyik legnagyobb ingatlanja, legjelentősebb vagyoneleme, Magyarország egyik topszállója, a mátraházai Lifestyle Hotel egy új cég üzemeltetésébe került, amely elmondása alapján több lépcsőn keresztül, de Mészáros Lőrinchez köthető.
Az lehet, hogy ez jelenleg törvényes, de egészen biztosan etikátlan, hogy valaki így legyen a nyomor vámszedője - fogalmazott Szakács László. Eközben a Quaestor-károsultakat az a vád éri, hogy közpénzből kell őket kártalanítani, miközben ők jobban szeretnék, ha a Quaestor-vagyonból kaphatnák meg azt, ami jogos jussuk.
A jegybank tavaly március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben február 5-én érkezett meg a főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre, öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak a cégcsoportot vezető Tarsoly Csaba és társai terhére, az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, és az ügyben csaknem 32 ezer sértett van.
A törvényszék márciusban azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdi el a kiemelt jelentőségű büntetőügy soron kívüli tárgyalását. Április elsején az eljáró bíró tárgyalást előkészítő nem nyilvános ülést tartott, néhány nappal később pedig a törvényszék közleményben tudatta, hogy hiánypótlásra visszaadták a vádiratot, mert abban hiányosan vannak megjelölve a bizonyítási eszközök, valamint az, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. A Fővárosi Főügyészség nem sokkal később közölte: törvényesen járt el, és nem áll módjában a felhívást teljesíteni, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani.
