Cameron: gazdasági sokkot okozna a Brexit

Publikálás dátuma
2016.04.28. 16:00
Korábbi felvétel. Fotó: Getty Images
Gazdasági sokkot okozna, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból - írta csütörtökön megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki régi politikai ellenfelével, Brendan Barberrel, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) volt főtitkárával közösen írta a The Guardian című balodali napilap véleményrovatában közölt cikket, kifejti: a távozást követő "azonnali sokk" után a hosszabb távú következmények között lenne, hogy Nagy-Britannia szegényebb országgá válna.

Cameron és Barber ezt a brit pénzügyminisztérium minap közzétett átfogó elemzésével támasztotta alá, felidézve, hogy a tanulmány szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból - 2030-ra 6 százalékkal alacsonyabb lenne a nominális brit hazai össztermék (GDP), mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.

Ez háztartásonként 4300 font (1,7 millió forint) körüli nemzetgazdasági veszteséget jelentene - áll a kormányfő és a volt szakszervezeti vezető közös cikkében.

Idézik a PwC üzleti tanácsadó cég becslését is, amely szerint ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, már 2020-ra 8 százalékra nőne a munkanélküliségi ráta, további EU-tagság esetén viszont csak 5 százalék lenne abban az évben a mutató.

Cameron és Barber szerint egyértelmű az is, hogy Brexit esetén hosszú távra károsodna a brit gazdaság termelékenysége, mivel ha Nagy-Britannia elhagyja az unió 500 milliós egységes piacát, akkor csak "másodosztályú", korlátozottabb kereskedelmi kapcsolatokat tudna fenntartani az EU-val.

Nagy-Britannia lenne az első olyan nagy gazdaság a történelemben, amely önszántából úgy dönt, hogy csak másodosztályú kereskedelmi kapcsolatokat akar legnagyobb piacával - érvelnek a szerzők.

Cameron nem először fordul a brit sajtó olvasóközönségéhez az EU-tagságról szóló népszavazás ügyében. Nemrégiben, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy "az évszázad hazardírozása lenne", ha a brit választók a referendumon arra voksolnának, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ra népszavazást írt ki, amelyen a választóknak arról kell dönteniük, hogy az elért megállapodás alapján Nagy-Britannia maradjon az EU tagja, vagy lépjen ki az unióból. A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a brit igényeknek megfelelően megreformált Európai Unió tagja.

A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja már a népszavazás időpontjának kihirdetése után jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni, és a referendum kampányában is a kilépés mellett fog érvelni.

Szerző
Témák
Cameron Brexit

EP: a vízumliberalizáció feltételeiről nem lehet alkudozni

A vízumliberalizáció feltételeiről nem lehet alkudozni - hangoztatták az EU-török migrációs megállapodás jogi vonatkozásairól szóló brüsszeli vitán európai parlamenti képviselők csütörtökön. A képviselők az EP közleménye szerint hangsúlyozták, hogy a migrációs vitában "nincs biankó csekk" Törökország számára.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette: nem szabad eltérni a vízumliberalizáció szigorú szabályaitól Törökország esetében a migrációs nyomás csökkentésének garanciájaként sem. Hozzátette: Törökországnak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint minden más országnak ahhoz, hogy polgárai szabad beutazást kapjanak az unió területére. "A bizonyítás most Törökország kezében van" - fogalmazott.

Az alelnök aggodalmának adott hangot a menekültek, a sajtószabadság és az alapvető emberi jogok törökországi helyzetével kapcsolatban. Véleménye szerint ezek tekintetében nemhogy csökken, hanem egyre növekszik a távolság Európa és Törökország között. "Ha Ankara közelebb akar kerülni Európához, hagyni kell, hogy bizonyítson" - fogalmazott az alelnök.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az EU-török megállapodás elengedhetetlen a migrációs válság kezeléséhez, és hangsúlyozta: lehetőséget lát arra, hogy a vízummentességről folytatott tárgyalások felgyorsuljanak. Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a több tízezer menekült tagállamok közötti elosztásának - az EU-török megállapodásban foglaltak szerinti - végrehajtása és felgyorsítása.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott hozzászólásában a törökországi táborokban élő emberek kilátásaival kapcsolatban kifejtette: Európának felelőssége van abban, hogy ezek az emberek megőrizhessék jövőjüket, tanulhassanak és dolgozhassanak. "Az Európai Uniónak nemcsak arra kell pénzt fordítania, hogy a menekülteket távol tartsa, hanem arra is, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek között ők is fel tudnak készülni a jövőre, és meg tudják őrizni emberi méltóságukat" - fogalmazott.

Véleménye szerint azon tagállamok számára, amelyek "alantas politikai érdekekből tudatosan fordulnak szembe a közös európai politikával", világossá kell tenni, hogy "aki nem vállal részt a közös európai gondok megoldásából, az ne várjon az Európai Unió támogatására más területeken sem" - húzta alá a politikus.

Szerző

Emelkedik a terror áldozatainak száma

A nigériai iszlám terrorszervezet háromszor annyi személyt gyilkolt meg 2015-ben, mint az előző évben – közölte az Action on Armed Violence emberi jogi szervezet. A halottak és sérültek száma 190 százalékkal emelkedett.

A szélsőséges iszlamista szervezet öngyilkos merényleteinek száma is 167 százalékkal nőtt 2014-hez viszonyítva. A londoni székhelyű nem kormányzati szervezet emlékeztet arra, hogy a polgári áldozatok száma négy év óta folyamatosan növekszik. Az AOAV közlése szerint 2015-ben 84 véres merényletet hajtott végre a Boko Haram Nigériában, ezekben 3048-an vesztették életüket, 96 százalékuk polgári személy vesztette életét. Becslések szerint a nyugat-afrikai iszlám kalifátus életre hívásáért harcoló terrorszervezet 2009 óta mintegy 20 ezer személyt gyilkolt meg. A világ államai közül Nigériában volt a negyedik legtöbb fegyveres konfliktus 2015-ben.

Az AOAV arról is beszámolt, hogy Csádban és Kamerunban összesen 923-an haltak meg a Boko Haramhoz köthető merényletekben. Muhammadu Buhari nigériai elnök azt közölte, hogy „technikailag” legyőzték ugyan a Boko Haramot, de taktikailag nem, mert gerillaharcra állt át. Az AOAV közlése szerint 2015-ben világszerte 43 786 személy vesztette életét robbanószerkezetek által. A nagy többség, 76 százalék polgári személy volt.

Szerző