Büdzsé - Már idén kezdődik a pénzszórás

Rövid közleményben adta hírül a nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy még ebben az évben 500 milliárd forinttal növekedett a mozgástere. Ezt a gazdasági környezetnek és az eredményes gazdaságpolitikai intézkedéseknek tudja be a szaktárca. Elemzők úgy látják, a kormány a költekezés ösvényére lépett, mintegy átvéve a jegybank lazítási politikáját. A tegnap az Uniónak beadott konvergenciaprogramból pedig kiderül, a gondok megoldását néhány évvel arrébb "tolta" a kormány.

A magyar bruttó nemzeti teremék 1,5 százalékával növelné mozgásterét a kormány, vagyis 500 milliárd forintot talált a "stelázsiban" a gazdasági tárca. Ezt egy rövid közleményben tudatta a közvéleménnyel, hozzátéve, hogy mindez a " kedvező gazdasági környezetnek és az eredményes gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhető..". Hozzátették, hogy "változatlanul a kiszámíthatóság és a tervezhetőség jellemzi az idei költségvetést".

A főbb makrogazdasági mutatók változatlanok maradnak: a kormány továbbra is 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol idén. Ennek az óriási összegnek több mint fele a halasztott társasági adóból, vagyis az adóhitelből, a többi például többlet áfa bevételből származik a tervek szerint. Az összeg célzott felhasználásával, ha nagyon akarná a kormány, már idén a nullás államháztartási hiány közelébe juthatna a költségvetés.

Az NGM azonban másra költi. Egyebek mellett az intézményfenntartó Klik "gazdálkodási gondjainak oldásához 91,6 milliárd forint" ad, vagyis az oktatás ebből nem sokat fog nyerni. A szakképző centrumok és szakképzés, felnőttképzés támogatására 17,7 milliárd forint juthat, bár rengeteg kritika érte mindkét oktatási formát a nem éppen hatékony és piacképes "tudás" átadása miatt. Egyetemek, főiskolák beruházásaira 6,6 milliárd forint jut, miközben több felsőoktatási intézmény is a működés határán vegetál, leromlott ingatlanokban folyik az oktatás az elmúlt években kiszivattyúzott több százmilliárd forint miatt is.

Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Modern városok road show program önmagában elvisz 50 milliárd forintot. Veres János volt szocialista pénzügyminiszter szerint ez azt igazolja, a kormány ráébredt, erre a projektre nem kaphat uniós forrásokat. A másik 50 milliárdot a nehézkesen beinduló Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) programhoz rendeli a kormány. A hazai fő- és mellékúthálózat felújítására 69,3 milliárd forintot szánnak, ami a szakértők szerint a feladat nagyságához képest nem túl jelentős összeg. A Budapesti elővárosi közlekedés támogatására és más fővárosi közlekedési feladatokra, beruházásokra 9,1 milliárd forintot osztana le a kormány, ami csepp a tengerben.

A legképtelenebb tétel mégis talán a nem létező tömeges bevándorlás kezeléséhez és a terrorellenes intézkedések megvalósításához tervezett 11 milliárd forint. Adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok támogatására 12,2 milliárd forintot számol a kormány, ami a forráshiányossá tett településeknek legföljebb egy lélegzetvételre lesz elegendő.

A volt pénzügyminisztere szerint azért is kell most kiigazítani az 2016-os büdzsét, mert a Fidesz kormány szakított a két évtizedes hagyománnyal, hogy novemberben fogadták el a fő számokat, decemberben pedig a következő évi költségvetést, Ehelyett már az év derekán keresztülveri a kormánypárti többséggel a parlamenten a következő évi költségvetést. Így volt ez tavaly és így lesz idén is. Ekkor természetesen még nem igazán láthatók azok a makrogazdasági folyamatok, amelyek alapvetően befolyásolják a következő év költségvetési lehetőségeit - figyelmeztetett Veres János.

Veszélyes lehet az is, hogy az Orbán kormány egy törvénymódosítást követően szabadon költekezhet, átcsoportosíthat forrásokat, és a gazdasági miniszterre testálják, hogy minderre teremtse elő a pénzt. A volt miniszter szerint az NGM állításával szemben a gazdaság nem teljesít jobban és kiszámíthatóságról sem nagyon lehet beszélni a gazdaságpolitikában. A szakpolitikus hangsúlyozta, a felsorolásból hiányzik a tarthatatlan állapotba került egészségügy.

Meglepőnek nevezte az 500 milliárd "előkerülését" Török Zoltán, és kétségei vannak, hogy előteremthet-e idén ez a tétel. A a Raiffeisen vezető elemzője szerint a kormányzati bejelentést motiválhatta az is, hogy a jegybanki gazdaságélénkítő monetáris politika a folyamatos kamatvágásokkal elérte lehetőségei határát és most a kormány fiskális politikája veszi át ezt a szerepet. A vezető elemző szerint szerencsésebb lenne, ha a gazdaságnak környezet, stabilabb, kiszámíthatóbb lenne, még akkor is, ha sok nyertese lesz a most bejelentett költségvetési lazításnak.

Távolodó teljesítések

Leadta a konvergenciaprogramot a kormány az Európai Uniónak, ám ebből legfeljebb annyi derül ki, hogy a kabinet nem kívánja elárulni senkinek, mire készül 2018 után.

Az államadósság csak 2019-re csökken 70 százalékos szint alá, a nullás költségvetést pedig 2020-ban sem érjük el a konvergenciaprogram szerint. A leadott program semmilyen adócsökkentéssel, egyéb intézkedéssel sem tervez 2018 utánra - írta a Világgazdaság.

A gazdaságpolitikai programban a kormány a 3 százalékos növekedés tartós fennmaradásával számol, amit az export gyors ütemű bővülése mellett 2018-ban még az uniós források gyors lehívása segít, ám 2019-től kezdve ennek semmi nyoma nem lesz. A növekedést mindvégig segíti azonban a lakossági fogyasztás bővülése, így viszont a külkereskedelmi egyenleg pozitívuma folyamatosan visszaesik majd.

A költségvetés egyenlege az időszak végére sem éri el azonban a nullát – a prognózis szerint 2020-ra is csak a GDP 1,2 százalékára csökken majd az államháztartási hiánya. Az adósságcsökkentés üteme is lassabb lesz, mint korábban jósolta a kormány.

Igaz, a program azt leírja, hogy a jövő évi intézkedéseken túl más változással nem számol: vagyis nincs benne sem egykulcsos szja, sem a további áfacsökkentések hatása - hívta fel a figyelmet a lap.