Káosz a gyűlésen: rendőröket dobáltak, törtek-zúztak a tüntetők (Fotók!)

Publikálás dátuma
2016.04.30. 10:47
FOTÓK: Marcus Yam/Getty Images
Több száz tüntető zárta el a kaliforniai Costa Mesa felé vezető utat, és összecsapott a rendőrséggel, miközben az állam déli részén fekvő városban Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns tartott nagygyűlést. A rendőrség több tüntetőt letartóztatott.  A KÉPRE KATTINTVA MÉG TÖBB FOTÓT LÁTHAT A TÜNTETÉSRŐL!

Costa Mesa amfiteátruma - ahol a nagygyűlést tartották - zsúfolásig megtelt, több mint tizennyolcezer ember ment el a rendezvényre. A tüntetők Trumpnak az amerikai-mexikó határon felépítendő, az illegális határátlépés megállítását célzó falra tett javaslata ellen tiltakozva zavarták meg a nagygyűlést. A kivezényelt rendőrökre köveket hajigáltak, felugrottak a rendőrség egyik autójára, annak ablakait betörték.     A rendőrök mintegy húsz embert letartóztattak. 

FOTÓK: Marcus Yam/Getty Images

FOTÓK: Marcus Yam/Getty Images

Kaliforniában június 7-én tartják az előválasztásokat. Közben az ohiói Cleveland motorosainak szervezete bejelentette, hogy Trumpot támogató felvonulást rendez a republikánusok országos pártkonvenciójára, amelyet július közepén Clevelandben tartanak. Chris Cox, a "Motorosok Trumpért" nevű szervezet vezetője újságíróknak elmondta: "meggyőződése hogy örömtáncot lejtünk majd" az elnökjelöltet állító konvención. "De ha a Republikánus Párt kulisszák mögötti alkukkal próbálkozik majd és nem veszi figyelembe a voksokban tükröződő népakaratot, akkor a motorosok szervezete is szerepet vált" - tette hozzá. 

A republikánus konvenció idején nagy tüntetések várhatóak. A baloldaliként számon tartott országos ügyvédi szervezet márciusi kongresszusán a többi között arról is egyeztetett, hogy hogyan nyújtson majd jogi segítséget a tüntetőknek.

Szerző

Milliárdos vesztesége van az INA-nak

Az INA horvát olajipari vállalat pénteki jelentése szerint a cég az első negyedévben 66 millió kuna (2,8 milliárd forint) veszteséget termelt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 50 millió kuna (valamivel több mint 2 milliárd forint) nettó profitra tett szert. A vállalat az első negyedévben 2,06 milliárd kuna (89,3 milliárd forint) nettó bevételt könyvelt el, ami 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2016-os első három havi kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 66 százalékkal csökkent, 263 millió kunára (11,4 milliárd forint).

A horvát olajvállalat jelentése szerint a cég az első negyedévben, egyszeri tétel nélkül, 66 millió kuna nettó eredményt könyvelt el. Az EBITDA az egyszeri tétel nélkül 379 millió kuna volt, ami 62 százalékkal kevesebb 2015 első negyedévéhez képest. 

Az egyszeri tétel ebben az esetben 168 millió kuna végkielégítést takar, ennek következtében az INA 66 millió kuna veszteséggel működött. Áldott Zoltán, az INA igazgatótanácsának elnöke szerint az eredményt a drasztikusan alacsony, hordónkénti 34 dolláros olajár és az egyszeri kiadási tétel befolyásolta, amit a cég a kiskereskedelmi átszervezések miatt fizetett ki alkalmazottainak.

Kiemelte, hogy a változó környezeti hatások miatt stabilizációs programot indítottak, amellyel az alacsony olajárak hatását akarják enyhíteni és biztos alapokat teremteni a leendő befektetéseknek. Hozzátette, hogy javulást vár az üzleti eredményben, akkor is, ha a pénzügyi környezet nem javul. Ugyanakkor bejelentette, hogy a tőkebefektetések nőttek a tavalyi év első negyedévhez képest, 342 millió kunára. "Annak ellenére, hogy jelenleg korlátozottak a vállalat koncessziós jogai, sikerül növelnünk a kőolaj kitermelésünket 10 százalékkal, főleg Horvátországban, de Egyiptomban is" - hangsúlyozta. 

A finomító tevékenységgel kapcsolatban elmondta, hogy finomítói termelés és eladás mennyisége csökkent a tavaly év ugyanezen időszakhoz viszonyítva, amire a rijekai finomító felújítási munkálatai miatt került sor, de ami befejeződött a harmadik hónapban, ezért az év végére várhatóan nő a termelés és az eladás is. 

A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal.

Szerző
Témák
INA

Végre megszólalt az utolsó auschwitzi lágerőrök egyike

Hosszú hallgatás után pénteken részletes nyilatkozatot tett Németországban zajló büntetőperében az auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őre.

A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított 94 éves nyugdíjas a detmoldi tartományi bíróságon tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborban irodai munkát végzett és őrszolgálatot teljesített, és azért Auschwitz-Birkenauba, mert egészségi állapota nem engedte meg a frontszolgálatot. 

Állítása szerint a foglyok elpusztításában nem vett részt és igyekezett minél távolabb maradni Birkenautól, a megsemmisítő tábortól. Nem teljesített szolgálatot az úgynevezett rámpán sem, a tábor pályaudvarának peronján, ahol az SS emberei eldöntötték, hogy a marhavagonokban a lágerbe hurcolt foglyok közül ki kerül rögtön gázkamrába és ki végez kényszermunkát.

Reinhold Hanning az ügyvédje által felolvasott húszoldalas nyilatkozat szerinte nem tudta előre, hogy mivel foglalkoznak a létesítményben, ahová vezényelték. Azonban hamar megtudta, amikor szolgálatba állt, és mindenki más is tudta, aki Auschwitz-Birkenauban volt, hogy embereket agyonlőnek vagy elgázosítanak, majd elégetnek, mert lehetett látni, ahogy holttesteket szállítanak és lehetett érezni az égő holttestek szagát. Beszélni viszont nem lehetett senkivel a tapasztalatokról, mert a táborban dolgozók között bizalmatlanság uralkodott.

A legkevesebb 170 ezer ember meggyilkolásában bűnrészesnek tartott vádlott nyilatkozatában kiemelte, hogy a táboron kívül sem beszélt senkivel a Auschwitz-Birkenauról, mert szégyellte magát, amiért a gyilkos gépezet része volt és nem tett semmit ellene. Így eddig a családja sem tudta, hogy a haláltáborban szolgált. 

Hozzátette: rémálomként élte meg a lágerben eltöltött időt és igyekezett elnyomni emlékét. A vádlott a nyilatkozat felolvasása után személyesen is megszólalt, elmondta, mélyen sajnálja, hogy tagja volt az ártatlan emberek haláláért, családok tönkretételéért, az áldozatok és a hozzátartozók szenvedéséért felelős szervezetnek, és bocsánatot kér.

Reinhold Hanning ellen az 1943 januárja és 1944 júniusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emelt vádat a detmoldi tartományi bíróságon a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége. 

A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz-Birkenauba. A vádlott az ügyészség szerint  nemcsak azzal volt tisztában, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, hanem azt is, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért közreműködött a "magyar akció" (Ungarn-Aktion) során gázkamrába terelt emberek, legkevesebb 300 ezer fő meggyilkolásában. A Reinhold Hanning ellen emelt vád sokkal szélesebb körű, az ügyészség álláspontja szerint a férfi a tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, amelyeket a láger úgynevezett fekete falánál hajtottak végre, valamint - az ügyészség szóhasználata szerint - emberek "életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra dolgoztatásában és éheztetésében .

Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett. Oskar Gröning és Reinhold Hanning pere után még további három ember ügye kerülhet bíróság elé.

Szerző