Előfizetés

Olcsóbban telefonálhat haza mától az EU-ból

Publikálás dátuma
2016.04.30. 13:05
Illusztráció: Thinkstock
Tovább csökkentek szombaton az Európai Unió, valamint Izland, Norvégia és Lichtenstein területén a mobiltelefonálás és adatküldés roamingdíjai, amelyeket a magyarországi mobilszolgáltatóknak is alkalmazniuk kell.

Az uniós szabályozás értelmében a tagállamokban működő mobilszolgáltatók 2016. április 30-ától egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak fel, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj.

Az országhatárokat átlépő, "barangolásos" mobilhasználat különdíját lépcsőzetesen számolják fel. Már az elmúlt években is fokozatosan csökkentek a roamingtarifák az EU-n belül, 2017. június 15-én pedig végleg eltűnnek ezek a díjak az egységes távközlési piacról szóló, tavaly nyáron elfogadott rendelet értelmében. "Már a célegyenesben vagyunk a roamingdíjak 2017-es eltörlése felé vezető úton. Ez nem kizárólag arról szól, hogy pénzt spórolnak meg az európaiak, ez a határok lebontásáról szól a digitális egységes piacon belül" - közölte Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos.

A 2017-es eltörlés a kompromisszum értelmében annyiban nem lesz teljes és feltétlen, hogy az uniós tagországok közötti mobil távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak megmarad a joguk az úgynevezett "tisztességes felhasználási irányelvek" alkalmazására, amelyek alapján továbbra is díjkötelezettséggel sújtható a "visszaélésszerű barangolás". Az olyan mobilhasználat, amelyet nem a mobilkészüléket regisztráló tagországban folytatnak, akkor nem minősül visszaélésszerűnek, ha "időnkénti utazáshoz" kapcsolódik.

Szombaton a netsemlegességre vonatkozó új szabályok is hatályba léptek. Ezek célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például elvben nem blokkolhatja majd az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő alkalmazásokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja. A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni. 

Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos kijelentette: "ezen szabályok minden európainak védik a jogait, hogy beavatkozástól és diszkriminációtól mentesen hozzáférhessenek a kívánt online tartalomhoz".

IMF: kockázatok a magyar gazdaságban

A gazdaságpolitikai eredmények elismerése mellett az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklését sürgeti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves ellenőrzésének eredményéről pénteken kiadott jelentése. A magyar gazdaság növekedése alapvetően a növekedésösztönző gazdaságpolitika mellett az uniós források hatékony felhasználásának és a kedvező külső feltételeknek köszönhető.

Idén a szervezet közgazdászai szerint 2,3 százalékra lassulhat a növekedés, majd ez jövőre ismét 2,5 százalékra pöröghet fel. Ezen belül arra számítanak, hogy a magánfogyasztás érezhetően növekedni fog annak köszönhetően, hogy emelkedik a háztartások elkölthető jövedelme és a foglalkoztatottság is javul. Középtávon az IMF továbbra is pesszimistább a magyar növekedési kilátásokat illetően, szerintük a potenciális növekedési ütem még mindig csak 1,5 százalék. Ennek oka pedig továbbra is a kedvezőtlen üzleti környezet, ami visszafogja a magánberuházásokat, emellett továbbra is alacsony a munkaerő-piaci részvétel.

Az IMF szakértői az ajánlások között a kiadások tartós csökkentésére és az adórendszer racionalizálására hívják fel a figyelmet. A kedvezményes áfa kiterjesztése komplikálja az adórendszert, ami egyébként is bonyolult a szektoradók miatt, s úgy vélik az adózók számát kellene növelni, a kedvezményeket csökkenteni és a ki kellene vezetni a válságadókat is. Kitértek arra is, hogy a munkajövedelmek adóztatása miatt az adóék még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban. Az IMF szerint célzottabb lépésekre lenne szükség az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javításához. A szakértők kiemelik, hogy az adójóváírás költségvetési szempontból akár olcsóbb is lehetne, mint az általános szja-csökkentés és nagyobb hatása lehetne a foglalkoztatásra is. Emellett negatívumként említik az állam növekvő szerepét és a magánszektor növekvő kockázatait.

Visszatérő ajánlásként fogalmazták meg az általánossá váló különböző kedvezmények eltörlését, az állami vállalatok hatékonyságának javítását. A szakértők úgy látják, az új lakástámogatási rendszer komoly bizonytalanságot okozhat a büdzsében, emellett az egészségügyi és oktatási kiadások hosszabb ideje a kívántnál alacsonyabbak.

IMF: kockázatok a magyar gazdaságban

A gazdaságpolitikai eredmények elismerése mellett az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklését sürgeti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves ellenőrzésének eredményéről pénteken kiadott jelentése. A magyar gazdaság növekedése alapvetően a növekedésösztönző gazdaságpolitika mellett az uniós források hatékony felhasználásának és a kedvező külső feltételeknek köszönhető.

Idén a szervezet közgazdászai szerint 2,3 százalékra lassulhat a növekedés, majd ez jövőre ismét 2,5 százalékra pöröghet fel. Ezen belül arra számítanak, hogy a magánfogyasztás érezhetően növekedni fog annak köszönhetően, hogy emelkedik a háztartások elkölthető jövedelme és a foglalkoztatottság is javul. Középtávon az IMF továbbra is pesszimistább a magyar növekedési kilátásokat illetően, szerintük a potenciális növekedési ütem még mindig csak 1,5 százalék. Ennek oka pedig továbbra is a kedvezőtlen üzleti környezet, ami visszafogja a magánberuházásokat, emellett továbbra is alacsony a munkaerő-piaci részvétel.

Az IMF szakértői az ajánlások között a kiadások tartós csökkentésére és az adórendszer racionalizálására hívják fel a figyelmet. A kedvezményes áfa kiterjesztése komplikálja az adórendszert, ami egyébként is bonyolult a szektoradók miatt, s úgy vélik az adózók számát kellene növelni, a kedvezményeket csökkenteni és a ki kellene vezetni a válságadókat is. Kitértek arra is, hogy a munkajövedelmek adóztatása miatt az adóék még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban. Az IMF szerint célzottabb lépésekre lenne szükség az alacsonyabb jövedelműek helyzetének javításához. A szakértők kiemelik, hogy az adójóváírás költségvetési szempontból akár olcsóbb is lehetne, mint az általános szja-csökkentés és nagyobb hatása lehetne a foglalkoztatásra is. Emellett negatívumként említik az állam növekvő szerepét és a magánszektor növekvő kockázatait.

Visszatérő ajánlásként fogalmazták meg az általánossá váló különböző kedvezmények eltörlését, az állami vállalatok hatékonyságának javítását. A szakértők úgy látják, az új lakástámogatási rendszer komoly bizonytalanságot okozhat a büdzsében, emellett az egészségügyi és oktatási kiadások hosszabb ideje a kívántnál alacsonyabbak.