Toporog egy helyben

A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának, Bakondi Györgynek elszórt nyilatkozatait is tekintve mintha kissé súlytalanná vált volna a menekültellenes kormányzati propaganda. Ebben a légies térben első pillantásra furcsán sejlik fel a liberális cseh Mladá Fronta Dnes hasábjain Deutsch Tamás (EP-képviselő) jövendölése:„ötven vagy száz év múlva a közép-európai országok vezetőit úgy fogják emlegetni, mint Európa és az Unió megmentőit”.

Deutsch-nak két hete volt szerencséje elkísérni Orbán Viktort németországi útjára. Rövid az emlékezet, de azért annyira nem szakad hirtelen, hogy ne emlékeznénk a kormányfő és Helmut Kohl egykori kancellár találkozójára, a közös közleményre és a miniszterelnök Bildnek adott nyilatkozatára. "Sem az ügynek, sem az embereknek nem segít, ha politikai ellentéteket kreálnának a menekülthullám fontos kérdéséből. A lényeg az, hogy ebben az emberek millióit érintő egzisztenciális kérdésben a humanitárius szempontok figyelembevételével megtalálják a legjobb megoldást. A kancellár erőfeszítései is ebbe az irányba mutatnak. Szeretnék innen is minden jót kívánni Angela Merkelnek. Magyarország, és az ország miniszterelnökeként én is Berlin mellett állok”. Egy álszent (Der Spiegel) sasszé Ludwigshafen-Oggersheimben.

Deutsch persze nem szúrja hátba saját pártelnökét, csak követi a kormányfő mozdulatait a sajátos mutatványban, hiszen ugyancsak a hét végén maga Orbán azért a portugál Expressóban a régi lemezt sercegte: véleménye a migránshelyzetről teljesen eltér az Európai Bizottságétól. Amivel a Kohl-villa előtti mozdulatát korrigálta, már ha Merkel és Brüsszel véleménye fedi egymást. Orbán egyhelyben forog. Mintha kivárásra kényszerülne, pedig 2018-as újraválasztásához mindennél fontosabb neki az őszre tervezett kvótaellenes referendum. Egyelőre viszont megelégedni látszik azzal, hogy Deutsch-csal körbeudvaroltassa Közép-Európát: „a visegrádi együttműködés nagyon sikeres”, márpedig „a mai nehéz helyzetben, amikor milliók lendültek mozgásba, erre az együttműködésre még nagyobb szükség van”. Orbán kivárni kénytelen, mert mind nagyobb az esélye, hogy Merkel értékalapú politikája sikerrel megtalálja közérthetően racionális magvát. A törökökkel megkötött egyezmény működni látszik, a balkáni útvonal erősen beszűkült, most az afrikai milliók vannak napirenden, ami közvetlenül nem fenyegeti a gyodát. A menekültkérdés lassan kitüremkedik az európai térből, ahol Orbán főszerepet szánt magának, és geopolitikai gonddá növekszik, mint ahogyan valójában mindig is az volt. Ott pedig neki nem sok keresnivalója van.

Amíg nézelődünk, töprenghetünk rajta milyen is lesz Európa ötven vagy száz év múlva. Olyan-e, amilyet az internetügyi népbiztos lát, vagy valami egészen más?