Orbán összevissza beszél

Európa elfelejtette, hogy nagyhatalom volt, a hatalmak és háttérhatalmak pedig elszívják a legjobb agyainkat, most már nemcsak Nyugatra, de lassan Keletre is - jelentette ki Orbán Viktor, a Magyar Tudományos Akadémia szokásos évi közgyűlésén. A mostanában divatos ígérgetés is folytatódott: a kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra.

Nyílt és háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel a világban, melyek más célok mellett az agyelszívást is szolgálják - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnapi, 187. közgyűlésén. Ugyanakkor - tette hozzá a kormányfő gyorsan - az ország közvéleményének tudnia kell, hogy Magyarország ebbe a "szellemileg alárendelt helyzetbe" nem törődött bele, és nem fog a jövőben sem. Valójában azonban egyáltalán nem biztos, hogy a "háttérhatalmak" tehetnek arról, hogy a magyar fiatalok nem itthon kutatnak, hanem most már "most már nemcsak Nyugatra, de lassan Keletre is" elvándorolnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly már majdnem 33 ezren hagyták el az országot, a valós szám pedig ennél is sokkal nagyobb lehet, és nem is várhatunk változást, hiszen a külföldi fizetések még mindig többszörösei az itthoniaknak. Egy amerikai tanulmányból az is kiderült: az oktatásra fordított állami kiadások növelése jelentősen emeli a diákok felnőttkori jövedelmét is. Így, ha visszaállnánk akár csak a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a becslés alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket is.

Erről ugyanakkor Orbán nem szólt, a miniszterelnök inkább arról beszélt, hogy a versenyképességhez mégiscsak innováció kell, ezért is kötött szövetséget a kormány az MTA-val. Most már a GDP 1,4 százaléka megy el kutatás-fejlesztésre, míg 2010-ben egy százalék volt ez az arány - mondta, hozzátéve: a cél, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen. Azt is megígérte: 2020-ra már a GDP 1,8 százalékát akarják majd kutatás-fejlesztésre fordítani, azaz 1200 milliárd forintot. "Semmi sincs ugyanakkor ingyen", ebben a szövetségben a kabinetnek vannak elvárásai az MTA felé - tette egyértelművé Orbán. Komoly felelősségben osztozunk mi együtt - üzente Lovász Lászlónak, az MTA elnökének, hozzátéve szokásos királyi többesében: "mi, magyar emberek büszkék vagyunk önökre, tudósainkra és a Magyar Tudományos Akadémiára".

A kormányfő ezúttal is elővéve kedvenc paneljét, megfedte Európát. A gazdasági válság után egyhelyben járó Európában ma arra kell választ találni, hogyan lehetne a kontinens gazdaságát visszarepíteni a világ élvonalába. És Európa vezetői mintha elfelejtették volna erre a választ, holott azt az MTA épülete körül sétáló emberek többsége is pontosan tudja. "Tudományos felfedezések, innováció és ezt támogató gazdaságpolitika kell" - fogalmazott, amiből arra lehetett következtetni: a miniszterelnök talán elfelejtette, miről beszélt egy hete Békéscsabán, hiszen akkor még azt mondta: "a jövő már nem az innovációról szól". Persze Orbán ki is fejtette, mire gondolt, mivel nem rendelkezünk nukleáris fegyverarzenállal, nincs rengeteg olajunk és nincs sok tízmilliós lakosságunk, "ezért abból kell főznünk, amink van". Ez pedig a miniszterelnök szerint az eszünk, a sajátos észjárásunk és a komoly tudományos tradíciónk.

Az ülésen Orbán mellett Lázár János kancellária miniszter és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is tiszteletét tette. Lovász László pedig átadta az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. A közgyűlés a héten folytatódik.

Ennyire fontos a család

Nagyot fut az elmúlt napokban is; sokakat felháborított Orbán Viktor családról alkotott elképzelése, miután a kormányfő a hétvégén a portugál Espresso című lapnak adott interjújában is kijelentette: "úgy véljük, hogy egy nemzet alapja a család, és ezt védeni kell. Világossá tesszük azt, hogy csak egy férfi és egy nő házasodhat össze, és alapíthat családot."

Kijelentése nagy port kavart fel nem csak a másság diszkriminációja miatt, hanem a hozzáfűzött mondata miatt is: "ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat."

Érdekességképpen: az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tavalyi kutatása szerint 2015-ben 100 megkötött házasságból 42 válással végződött, végződik. 10-ből 6 ilyen válás olyan házaspárok esetében következett be, akiknek van közös kiskorú gyerekük. Így hiába védi nagy erőkkel a családot Orbán, a szülők válásában érintett kiskorú gyerekek száma nagyjából 18 ezer volt.

Orbán szavai nemcsak az ellenzéki pártok rosszallását váltották ki, hanem civil közszereplőkét is. Nyáry Krisztián, a Magvető kiadó igazgatója például a Facebookon osztotta meg történetét: "én például másfél éve egy 'több ezer éve' hagyományos családmodellben élek: gyermekeit egyedül nevelő özvegy vagyok. Amikor a minap megkérdeztem, hogy lakásváltásunkhoz mi jogosultak vagyunk-e a csok (úgyis mint családi otthonteremtési kedvezmény) jótéteményeire, közölték, hogy nem, mert az csak családoknak jár. Úgyhogy az én esetemben is nevén vannak nevezve a dolgok" - írta az író, akinek posztja szintén hullámokat kavart, a hivatalos magyarázat szerint Nyáryt "csak" félretájékoztatták.