Kúria;engedély;kvótareferendum;
2016-05-03 11:26:00
Kvóta - Zöld út az "abszurd és aljas" népszavazásnak
A címben idézőjelbe tett minősítés az Európai Parlament elnökétől származik, Martin Schulz egy márciusban, a Stern magazinnak adott interjúban mondta ezt, kiemelve: Amíg az olyan emberek, mint Orbán Viktor azt mondják, hogy a menekültpolitika nem ránk tartozik, ez német probléma, addig Európa nem tud megbirkózni a kihívással. Nos, a Kúria most úgy döntött: lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.
A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Fotók: Getty Images
A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, amely azokat keddi ülésén elbírálta és elutasította. A bíróság helyben hagyta az NVB hitelesítő döntését, így lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvótáról. A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.
"A bolygó egy békés hely minden ember számára"
A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.
A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.
A Magyar Liberális Párt (MLP) az Alkotmánybírósághoz fordul, miután a Kúria úgy döntött: lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A Liberálisok arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy védje meg a népszavazás intézményét, ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához, és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a Fidesz pártpolitikai érdekét szolgálja, illetve tovább mélyítheti a kormánypropaganda által gerjesztett gyűlöletet a menekültekkel, idegenekkel szemben.
A Liberálisok megdöbbentőnek tartják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített egy olyan kérdést, aminek semmi értelme nincs, és ezt a hibás döntést a Kúria is megerősítette.
A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés "a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához", így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.
Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam - szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.
Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik. A Kúria álláspontja alapján a "betelepítés" kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.
A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A bíróság szerint az "Európai Unió" kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom, a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.
A Demokratikus Koalíció Európa-ellenesnek tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az ellenzéki párt - az Együtthöz hasonlóan - bojkottálni fogja a népszavazást és arra szólítja fel a választókat, hogy ne menjenek el voksolni. A DK szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette: Orbán Viktor népszavazási kérdése egy hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem Európai Uniós tagságunk felmondásáról szól. A hazug referendum azt akarja elhitetni, hogy létezik ingyen ebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól - fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út márpedig nem létezik. Bojkottjukról szólva hangsúlyozta, hogy aki távol marad, az Európára szavaz.
A magyar, illetve a nemzetközi jog a "betelepítés" kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából "betelepítés" kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt "betelepítés" kifejezés nem kifogásolható - írta a bíróság. A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések.
A Kúria határozata jogerős.
Az Együtt elnöke törvényellenesnek tartja a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését és a népszavazás bojkottjára buzdít. Szigetvári Viktor közleményében szégyenletesnek nevezte, hogy a Kúria kimondta: lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Szerinte az is felháborító, hogy a testület létezőként kezelte a menekültek elosztását. Orbán Viktor történelmi bűnt követ el, mert valójában nem a betelepítési kvóta, hanem Európa ellen akar népszavazást - szögezte le az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányfő "putyini kottából énekel". Az Együtt elnöke a hatályos jogszabályokkal és a magyar joggyakorlattal ellentétesnek tartja, hogy nemzetközi szerződést érintő, "nem egyértelmű" kérdésben írjanak ki népszavazást.
