A londoni Természettudományi Múzeumtól kölcsönzött, május 4. és augusztus 1. között látható világhírű kiállítás 100 fotója az állatok viselkedésének izgalmas pillanataitól a tájképekig számol be a természet szépségeiről.
Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, hogy a versenyt és a hozzá kapcsolódó kiállítást 1965 óta rendezi meg a londoni Természettudományi Múzeum. Az első évben még csak 361 munkát neveztek, 2015-ben azonban már 96 országból több mint 42 000 fotót küldtek be a pályázók. Kudich Zsolt Nagy kócsagok ébredése című képe a Föld sokszínűsége szekció Madarak kategóriájában került a világ legjobb hat madárfotója közé.
A nemzetközi kiállítást több millió ember láthatja Föld hat kontinensén, Közép-Európában azonban csak a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatják be az utazó tárlatot - hangsúlyozta Medzihradszky Zsófia.
"Nagyon reméljük, hogy a hazai természetfotós társadalom mellett a fotóművészeket és a természet szépségei iránt érdeklődő közönséget is megmozgatja majd a tárlat" - tette hozzá.
A természet tervrajzai szekcióban felvonultatott képekkel a természet szépségét mutatják be a fotósok, a flamingócsapatok forgatagán át a törékeny jégkristályokig, de meg lehet figyelni a földi állat- és növényvilág fajgazdagságát is. A Föld sokszínűsége szekció képei egy adott élőhely sérülékenységéről, egy-egy faj meghökkentő vonásairól vagy sajátos viselkedéséről mesélnek, a Föld élőhelyei szekcióban pedig a bolygó legelhagyatottabb helyeit, például a homoksivatagokat, jégmezőket tárják a nézők elé.
A természetfotós sajtóesszék történeteket mesélnek el egyetlen képben vagy egy képsorozatban, ebben a szekcióban Audun Rikardsen és Connor Stefanison fotósok munkáit láthatja a közönség. A művészek tavaly olyan érzékeny és sarkalatos témák leleplezésére vállalkoztak, mint az orvvadászat, csempészet, túlhalászás, vagy a fogságban tartott állatok kérdése.
A pályázatra beérkező képeket egy szakemberekből álló zsűri bírálja el minden évben, teljes anonimitás mellett. A zsűrizésénél a döntő szempont az eredetiség, hogy a fotó mesterséges beállítástól, utómunkától mentesen hűen tükrözze a természeti környezet állapotát.
Az év természetfotósa 2015-ben a kanadai Don Gutoski, az év ifjú természetfotósa a cseh Ondrej Pelánek lett.
Kudich Zsolt feleségével, a szintén fotós Zsirmon Rékával együtt Gemencre tartott vadakat fotózni, de azok az árvíz miatt elmenekültek a helyszínről, így bukkantak rá szinte véletlenül a kócsagokra - idézte fel a fotós.
Elmondta, hogy Magyarországon az első fizetett természetvédő egy kócsagőr volt, akit azért alkalmaztak a múlt század elején a Kis-Balatonnál, mert 1920-ban országosan a nagy kócsagok száma csupán 21 pár volt. Az őrnek köszönhetően nem pusztult ki a költőállomány, így ma az egyedek száma 3-5000 pár közé tehető. "Ez történet is azt szimbolizálja, hogy igenis érdemes a természetvédelemmel foglalkozni" - emelte ki.
Kudich Zsolt azt is elmondta, hogy a történet nemzetközi figyelmet is kiváltott, hiszen a kiállításon látható fotója tavaly megnyerte a Kaliforniai Tudományos Múzeum fotópályázatának fődíját is. Az intézmény a pályázathoz kapcsolódva egy történetmesélő portált is készített, amelynek vezércikke a nagy kócsag magyarországi sikertörténetével foglalkozik.
A fotós Dunáról és annak élővilágáról készült önálló kiállítását nyáron láthatják az érdeklődők a múzeum Kupolacsarnokában.
