Offshore-botrány - Újabb leleplezésekre készülnek

Egyszerre több tucat történet szálait követik a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda kiszivárogtatott iratait feldolgozó újságírók, és már a jövő héten újabb ügyekkel állnak elő - hangsúlyozta kedden Berlinben a munka egyik vezetője, Frederik Obermaier, a Süddeutsche Zeitung című német lap oknyomozó újságírója.

A Panama-iratok - egy világraszóló leleplezés története című kötet bemutatóján Frederik Obermaier elmondta, hogy a következő hetekben és hónapokban sorozatosan jelennek majd meg az iratanyagból kibontakozó történetek, és megbecsülni sem lehet, hogy mennyi ügy pattan ki a dokumentumok révén, mert a 2,6 terabájt nagyságú adattömeg jelentős részét nem is tudták még átnézni.

Az anyagon 80 országból nagyjából 400 újságíró dolgozik az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együttműködésben. A szervezet május 9-én megnyit egy kereshető adatbázist, amelyhez bárki hozzáférhet. Ebben azonban a forrás védelme érdekében nem az eredeti dokumentumok lesznek, hanem kivonatok, amelyek azonban így is több mint 200 ezer offshore cég adatait tartalmazzák.

Az iratokat egy ismeretlen forrás juttatta el Frederik Obermaierhez és az SZ tényfeltáró rovatának egy másik munkatársához, Bastian Obermayerhez bő egy éve. A forrás e-mailben jelentkezett John Doe néven. Nem tudni róla semmit, így azt sem, hogy egy vagy több személyről van szó, és azt sem tudni, hogy miért éppen az SZ-et választotta. Vannak ugyan elképzelések, de ezeket a forrás védelmében nem hozzák nyilvánosságra, és a többi között azt sem, hogy milyen módon jutott el a müncheni lap szerkesztőségébe a minden eddigi kiszivárogtatásnál nagyobb adattömeg - mondta Frederik Obermaier.

Kiemelte, hogy naponta fordulnak hozzájuk kiszivárogtatók különböző történetekkel és dokumentumokkal, és az a legnagyobb félelme, hogy elsőre rosszul ítél meg egy anyagot, félreteszi, és így elsikkadnak fontos ügyek.
A sajtóban Panama-iratoknak nevezett dokumentumok viszont már csak a hatalmas adattömeg miatt is rögtön felkeltették a szerkesztőség figyelmét, és az első heteket azzal töltötték, hogy számos módszerrel - például nyilvánosan hozzáférhető iratokkal való összevetés révén - ellenőrizték hitelességüket.

A dokumentumok eredetiségét közvetve maguk az érintettek is megerősítették, amikor az anyagok megjelentetése előtt szembesítették velük őket és kérdéseket tettek fel, hiszen például még Vlagyimir Putyin orosz elnök sem állította, hogy tévesek a vele kapcsolatos adatok, hanem csak azt igyekezett elhitetni, hogy az újságírók rosszul értelmezik a tényeket - fejtette ki az SZ munkatársa.

A forrás jelentkezése után néhány héttel eldöntötték, hogy nem önállóan, hanem partnerek bevonásával dolgozzák fel az anyagot. Ezt nemcsak az offshore cégek százezreiről szóló ügyek összetettsége és nemzetközi jellege indokolja, hanem a biztonság is.

Az ICIJ keretében folytatott munka révén az újságírókon "kisebb a támadási felület", nem érdemes "utánanyúlni" senkinek, mert tudható, hogy még több százan dolgoznak ugyanazokkal a dokumentumokkal - mutatott rá Frederik Obermaier.

Az anyagokat a legnagyobb elővigyázatossággal kezelik, "offline", az internethez nem kapcsolódó számítógépeken tartják, amelyeket egy őrzött helyiségben helyeztek el, ahová még a takarítók sem léphetnek be. A teljes anyag az SZ-en kívül csak az ICIJ-nek van meg, és a konzorciumban dolgozó újságírók egy többszörösen védett rendszeren keresztül tudnak keresni benne, ami az ő biztonságukat is szolgálja - tette hozzá, utalva arra, hogy a hatalmasok sötét ügyeit leleplező újságírók számos országban számíthatnak retorziókra.

Az első anyagokat a konzorcium valamennyi tagja egyszerre, április 3-án, közép-európai idő szerint 20 órakor jelentette meg. Ekkor már egy éve dolgozott együtt a 400 újságíró. Az utolsó napokban tovább emelték a biztonsági szintet, a müncheni szerkesztőséget rendőri védelem alá helyezték, és az interneten ugyan volt előszele a leleplezésnek - a közösségi oldalakon megjelent a #panama papers címke - de az ügy lényege mégis titkokban maradt az egyeztetett időpontig, ami "csoda" - mondta Frederik Obermaier.

Hozzátette, hogy a Panama-iratok a vártnál jóval nagyobb visszhangot váltottak ki, aminek nagyon örülnek, mert igen fontos ügyről van szó: a kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy offshore cégeket nem csupán adókerülésre használnak, hanem "bűnözők, önkényurak, tolvaj politikusok" sötét ügyeinek leplezésére, törvénysértéssel szerzett pénzeik tisztára mosására - emelte ki a Süddeutsche Zeitung újságírója.

A tényfeltáró cikkek visszhangjáról a többi között elmondta, hogy német pénzügyi hatóságok kérték az iratok átadását, és ezt nemcsak a forrás védelme érdekében tagadták meg, hanem azért is, mert "a sajtó nem a hatóságok meghosszabbított karja".

A Mossack Fonseca rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltételezhetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iroda 11,5 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisa több mint 214 ezer offshore céget érint.

Szerző
Frissítve: 2016.05.03. 20:48

Újságírók tüntettek a sajtószabadságért Horvátországban

Kétszáz horvát újságíró tüntetett a sajtószabadságért annak világnapján Zágrábban, és Zlatko Hasanbegovic kulturális miniszter lemondását követelték - jelentette kedden az N1 horvát kereskedelmi tévécsatorna.

Sasa Lekovic, a Horvát Újságíró Szövetség (HND) elnöke úgy nyilatkozott: a jelenlegi zágrábi kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályozza a médiaszabadságot és a független újságírást. A HND elnöke szerint a hazai és külföldi szervezetek figyelmeztetése ellenére sem tett a kulturális minisztérium, a kormány, a parlament és az államfő semmit. "Ezért úgy döntöttünk, hogy a médiaszabadság világnapján békés demonstrációval fogjuk a hatalom tudtára adni, hogy egyetlen kormánynak sem engedjük meg, legyen az bármilyen színezetű, hogy így viselkedjen" - hangsúlyozta.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a horvát közszolgálati televízió és rádió (HRT) újságírói nem vettek részt a tüntetésen, mert féltik a munkahelyüket. A jobboldali kormány január végi megalakulása után, a parlament médiabizottsága márciusban felmentette a HRT igazgatóját, Goran Radmant, és új, megbízott igazgatót nevezett ki a közmédia élére. Az új vezetés pedig alig két hónap alatt hetven újságírót, szerkesztőt és más területen dolgozó munkatársat váltott le és bocsátott el.

A tüntetés résztvevői a kulturális minisztérium előtt tollakat helyeztek el egy transzparens mellé, amely az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát és a horvát alkotmány sajtószabadságot biztosító cikkelyét hirdette, hogy szimbolikusan rámutassanak: a kormány aláásta ezeket a jogokat.

Zlatko Hasanbegovic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) színeiben politizáló kulturális miniszter néhány nappal kinevezése után megszüntette a tárcánál azt a bizottságot, amely az előző kormány idején évente több százezer kunát (több tízmillió forintot) osztott szét jelentéktelen, de kivétel nélkül baloldali liberális nézeteket terjesztő internetes portáloknak. A tárcavezető azóta több kisebb lap és folyóirat támogatását is megszüntette vagy csökkentette, köztük kisebbségi lapokét is. Horvátországban kisebbségi nyelven egyetlen napilap jelenik meg, a La Voce del popolo olasz nyelvű újság. A minisztérium felére csökkentette a fiumei székhelyű Edit kisebbségi kiadó támogatását, ami miatt a kiadónak kilenc embert kellett elbocsátania és 25 százalékkal csökkentenie a fizetéseket.

A HND úgy értékelte, hogy a kormányváltás óta 25 évet esett vissza a médiaszabadság helyzete Horvátországban.
Lekovic úgy véli: a nemzetközi szervezetek aggodalma a horvát sajtószabadságot illetően annak a következménye, hogy a kormány kerüli a párbeszédet és vitatott döntéseket hoz. "Megszüntették a nonprofit média támogatását, a HRT-t hadizsákmányként kezelik és bértollnokokat neveznek ki" - mondta.

A jobboldali kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az egyensúly megteremtésére törekszik, és költségmegtakarítás miatt van szükség a támogatások csökkentésére.

A média világnapja alkalmából a Horvát Újságíró Szövetség székházában videokonferenciát is tartottak, amelyen részt vett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is, és 16 ország kapcsolódott be a vitába. A horvát elnök beszédét hangos füttyszó kísérte, több újságíró és aktivista tüntetőleg el is hagyta a rendezvény helyszínét, míg mások transzparenseket tartottak a magasba, amelyen az állt, hogy a "horvát kormány megöli a médiát".

Szerző

Csányi: jó döntés született

Publikálás dátuma
2016.05.03. 17:55
Teodor Teodoridisz, az UEFA főtitkára és Florence Hardouin, az UEFA végrahajtó bizottságának első női tagja az Európai Labdarúgó
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint jó döntés született kedden Koszovó tagfelvételével az európai szövetség (UEFA) 40., budapesti kongresszusán.

Az UEFA végrehajtó bizottságának tagja ugyanakkor jelezte, nem ő szavazott az MLSZ képviseletében, hanem Vági Márton főtitkár.

Csányi Sándor a magyar újságíróknak válaszolva kifejtette, szerinte még idén lesz új elnöke az UEFA-nak, amennyiben a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem menti fel Michel Platinit, akit a nemzetközi szövetség (FIFA) hűtlen kezelés és összeférhetetlenség miatt hat évre eltiltott minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Hozzátette, felmentő ítélet esetén a francia sportvezető elnökként térhet vissza az UEFA élére, ha viszont érvényben marad a büntetése, akkor az UEFA végrehajtó bizottsága május 18-i, rendkívüli ülésén határoznak a tagok az elnökválasztás menetéről.

A kongresszust követő sajtótájékoztatón Teodor Teodoridisz főtitkár elmondta, az UEFA nem szembesült komoly gondokkal az "elnökmentes" időszakban, a végrehajtó bizottság megfelelően látja el a szükséges feladatokat. A franciaországi Eb-vel kapcsolatban megjegyezte, már csak 30 ezer jegy nem talált gazdára, többnyire ezek a legdrágább kategóriába eső belépők. Hozzátette, nem hiszi, hogy a terrorfenyegetettség visszatartaná a szurkolókat, így "hatalmas partira számítanak".

Koszovó tagfelvétele kapcsán elhangzott, az UEFA szerint elképzelhető, hogy lesz olyan, aki esetleg a CAS-hoz fordul az ügyben, de "demokratikus döntés született". Teodoridisz kiemelte, az esetleges fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, azaz Koszovó teljes jogú tagja a szervezetnek, így részt vehet a versenysorozatokban, de hogy pontosan hány csapata és milyen sorozatokban, arról később, a szakértői vélemények függvényében születik döntés. Kérdésre válaszolva elmondta, ha az UEFA szükségesnek látja, előfordulhat, hogy koszovói és szerb csapat nem találkozhat egymással, ez nem lenne példa nélküli, hiszen hasonló a helyzet az azeri és az örmény együttesekkel.

A végrehajtó bizottságba választott női tag, Florence Hardouin elmondta, elsősorban a női futball fejlődésében szeretne szerepet játszani, már csak azért is, mert 2019-ben hazájában, Franciaországban lesz a világbajnokság. Ezen kívül az UEFA fejlesztéséből, promóciójából szeretné kivenni a részét.

Szerző