Újra harcban a kereskedelmi tévék

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:05
Fotó: Népszava
Bár Andy Vajna csatornájánál nagy reményeket fűztek a megújuló Tényekhez, a Nielsen adatai szerint az első hétfői adásnak nem sikerült túlszárnyalnia a korábbiak nézettséget. A konkurens RTL Híradó az első perctől az utolsóig nézettebb volt, mint a TV2 bulvárosított hírműsora. Eközben Kolosi Péter visszautasította Dirk Gerkens vádjait, leszögezte: az RTL-nél sosem készítettek lejárató anyagokat. A programigazgató kifejtette, a programdíj nem befolyásolja az RTL Híradó hangvételét.

Nem teljesített az elvárásoknak megfelelően a megújult Tények a Nielsen közönségmérése szerint. Habár hétfőn a híradós sávban sokan tévéztek a rossz idő miatt, ami mindkét hírműsor nézettségét jelentősen megemelte, így a levonható következtetések is korlátosak, de a számok alapján nincs átrendeződés az RTL Híradó és a Tények nézettségében: az RTL hírműsora a 18-49-es korosztály körében 21,9, a 18-59-es korcsoportnál (a TV2 ezt méri) 25,5, míg teljes lakosságon belül 26 százalékos közönségarányt ért el. A Tények immár Gönczi Gábor és Marsi Anikó vezetésével ezzel szemben a 18-49-es csoportban 18,8, a 18-59-esben 18,7, míg teljes lakosságnál 23,6 százalékos közönségarányt ért el.

A Tények megújítására azért lehetett szükség, mivel a Pukli Istvánt és Juhász Pétert lejárató riportok hatására a hírműsor nézettsége igencsak visszaesett. Ennek következményeként a tulajdonos Andy Vajna leállította Kökény-Szalai Vivien hírigazgatót a politikai lejáratásokról, s konszolidációra, a Tények bulvárosítására utasította. Ismert, a hírműsor "megváltozott szerkesztési irányai" miatt a TV2-től a közelmúltban a képernyősök közül többek közt Kárász Róbert, Kőrösi Gábor, Friderikusz Sándor, Vujity Tvrtko és Dudás Ádám is távozott. Összességében a Fidesz-közeli Kökény-Szalai kinevezése óta több mint 15 munkatárs állt fel székéből.

Egyesültek a Mediaworks cégei
Összeolvadtak a Mediaworks érdekeltségébe tartozó cégek. Mint közölték, a fúzió eredményeképpen a Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., az Mworks Print Zrt., a Zöld Újság Zrt., a Mediaworks Magazines Kft., a Népújság Kft., a Petőfi Lap- és Könyvkiadó, a Mediaworks Regionális Kiadó Kft., és a Julius Media Holding Kft. jogutódja a Mediaworks Hungary Zrt. lett, ez végzi a médiavállalat portfóliójába tartozó több mint 60 termék kiadását.
A Mediaworks Hungary Zrt. több mint 16 milliárd forintos éves forgalmával, csaknem 650 munkavállalójával, több mint hatvan médiamárkával, többek között a Népszabadsággal, a Nemzeti Sporttal, a Világgazdasággal, nyolc regionális napilappal, női és gasztromagazin portfólióval, digitálismédia-termékekkel Magyarország meghatározó lapkiadó vállalata.

Habár Dirk Gerkens TV2-vezér korábban azzal is büszkélkedett - mint kiderült irreleváns adatok alapján -, hogy a csatorna kezdi beérni az RTL nézettségét, s hétvégente felül is múlják azt, ez korántsem egyértelmű. Az RTL Klub nyeri ugyanis a szombatokat nézettség szempontjából a kereskedelmileg releváns, 18-49-es korosztályban, és vasárnap is csekély, 3 százaléknyi különbség volt az RTL Klub és a TV2 között a kereskedelmi célcsoportban, egy átlagos hétköznapon pedig az RTL Klub és a TV2 között minimum 10 pontos különbség van.

"Ezt a véleményt nem lehet komolyan venni, de a leghatározottabban visszautasítom az összes kollégám nevében. Az RTL Klub Híradója soha nem csinált lejárató riportokat" - szögezte le Kolosi Péter a Népszabadságnak, miután Dirk Gerkens korábban ugyancsak a Népszabadságnak azt mondta, a TV2 Pukli Istvánról és Juhász Péterről szóló híradásai "mentalitását tekintve" nem voltak "nagyon mások", mint amilyeneket az RTL Klubnál tapasztalt. Az RTL vezérigazgató-helyettes programigazgatója hozzátette, a lejárató anyagok miatt amúgy is visszaesett a Tények nézettsége. Kolosi arról is beszélt, a "piaci realitásokat figyelembe véve" nem fognak a Mokkával konkuráló politikai reggeli műsort indítani. Bármennyire sajnálja is azokat a kollégákat, akik a Tényeknél felmondtak, az RTL-ben nem lesz több pozíció.

Kolosi a múlt héten bevezetett programdíjról is beszél, mint mondta: igazságtalan versenyhátrány keletkezett abból, hogy a két nagy országos tévécsatorna eddig nem szedhetett díjat a kábeltévék terjesztőitől, azaz nem részesedett a kábeldíjakból. A régi modell, amely szerint a nagy csatornák kizárólag a reklámbevételekből éltek, már nem tartható fenn, s ezt a kormány is felismerte - tette hozzá. A csatornák a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött megállapodás értelmében 2015 januárja óta szedhetnék, ám eddig ezt a kormány egy 2014-es rendelete megakadályozta. Szakértők szerint a kabinet ezzel akart visszavágni az idő közben - a reklámadó bevezetése miatt - kormánykritikussá vált RTL-nek. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a díjért cserébe a csatorna "visszább vehet", ám Kolosi leszögezte, semmi nem fog változni a hírműsorban.

Eközben kiderült, a magyar piacon is egyre nyilvánvalóbbá válnak az állami média átláthatatlan és túlzott finanszírozásának piactorzító hatásai. A Mérték Médiaelemző Műhely elemzésében azt írta, az állami televízió nézettsége lassan, de biztosan araszol felfelé, növeli részesedését a piaci szereplők kárára: a közszolgálati csatornák közönségaránya 2015 harmadik negyedévben 18 százalékra nőtt. Az M4 indulása kifejezetten gyengítette a többi sportcsatorna közönségarányát a televíziós piac egészét tekintve. Jól látható a torzító hatás a reklámpiacon is: a reklámidő értékesítését az állami média egy olyan sales house bevonásával végzi (Atmedia), amely reklámidejét az Andy Vajnához került TV2 reklámidejével együtt értékesíti. A sales house-ban résztvevő piaci szereplők a versenytársaikhoz képest előnyben részesülnek, hiszen a reklámidejük értékesítése során a vevők az állami média közönségarányát is figyelembe veszik.

Kézivezérlés az MTI-nél
"Megbízható" szerkesztők felső utasításra alakították a brüsszeli híreket - mondta egy konferencián Kárpáti János. A Magyar Távirati Iroda (MTI) idén elbocsátott tudósítója kifejtette, egy tavaly májusi sajtótájékoztató után letiltották Orbán Viktor brüsszeli sajtómegjelenéseiről, ugyanis feltett a kormányfőnek egy kérdést a halálbüntetésről, amit nem egyeztetett előre főnökeivel. A korábbi tudósító szerint gyakran érkeztek kérések "valahonnan fölülről", hogy mire fektessenek hangsúlyt.
Az MTI nem is mindig kérdezi meg brüsszeli riportereinek a véleményét, amikor közölnek egy hírt. Például amikor a márciusi uniós csúcsról az MTI kiadta a hírt, hogy Orbán vétója miatt félbeszakadt a csúcstalálkozó, akkor a kormány pár soros közleménye egyenesen a budapesti központba érkezett, a közlemény ellenőrzés nélkül azonnal kikerült a hírfolyamba. Utóbb derült csak ki, hogy ez ilyen formában nem igaz.

Matolcsy krumplija és pipája

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:01
Fotó: Tóth Gergő
Miközben Rogán Antal és kormánya a jegybank elnököt védelmezi, a pénzszórás egyre kínosabb.

Mára egyértelmű: Matolcsy György fejéből okkal pattanhatott ki a hat Pallas Athéné Alapítvány, hiszen a Magyar Nemzeti Bank elnöke személyesen is döntött a jegybank által mintegy 260 milliárd forinttal feltőkésített szervezetek egyes pénzosztásairól. Márpedig a jegybanki alapítványok számolatlanul szórták a közpénzt - meglehetősen kérdésesen - állampapírokra, palotákra, villákra, önfényező könyvekre, újságokra és szinte mindenre, ami Matolcsynak egyáltalán az eszébe juthatott az elmúlt években. Sőt, az alapító MNB műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra, hiszen az már 2015 őszén kiderült: alaposan bevásároltak, sőt, további műkincsek vásárlását vették tervbe, a kulturális értékek közvetítésében vállalt - a jegybanktörvény, illetve alapító okirataik által nem nevesített - feladatuknak eleget kívánva tenni.

Ma már azt is tudni, kuratórium elnökeként maga Matolcsy irányítja azt a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítványt, a napokban pedig az is kiderült, személyesen döntött, azaz adott ajánlásokat egyes befektetések ügyében, egy-egy pipa vagy krumpli szimbólumot alkalmazva a dokumentációban. A HVG szerint az előterjesztések Matolcsy személyes utasítására, egyik napról a másikra születtek, a kuratóriumi tagoknak azonnal szavazniuk kellett, az esetek nagy részében elektronikusan, mert ülést csak évente párszor hívtak össze.

Az MNB alapítványai a jegybankelnök tevékeny közreműködésével használták fel a rendelkezésükre bocsátott közpénzeket. A PADA márpedig nemcsak ingatlanokba, s baráti tanácsokba, rendezvényekbe fektetett, hanem műtárgyakba is.

Mint ugyanis az Átlátszó még tavaly feltárta: a PADA 42,5 millió forintot költött a vitatott szakmai megítélésű Kovásznai György 17 festményére, amelyek a művész Ça ira, a Francia Forradalom dala című sorozatából valók. A szervezetek azonban nem álltak meg másfél tucat képnél: a Pallas Athéné Geopolitikai (Pageo) Alapítvány is vett nyolc alkotást a Habfürdő és a Hamlet sorozatból 27,7 millió forintért, míg a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) 42 millió forintot fordított a Fény öröme és a Rügyfakadás sorozat összesen kilenc darabjára. A három alapítvány tehát összesen 34 Kovásznai-képet vett, amelyekért 112,2 millió forintot fizetett. Az eladó minden esetben a Kovásznai Kutatóműhely volt, a bevásárlást pedig az alapítványok azzal indokolták, hogy szakmai tevékenységük mellett a szellemi és kulturális értékek közvetítésében is szerepet kívánnak vállalni.

A jegybanki alapítványok szerződéseinek nyilvánosságra hozatalával kiderült az is, nem csupán a műkincsek, vagy épp a potom 165 millióért rendelt luxusszőnyegek iránt érez vonzalmat a jegybank köre, de a költekezésben a tiltott állami finanszírozásnak is beillő állampapír-vásárlás áll az első helyen, ezt pedig haverok és rokonok támogatásai, megbízásai követik. Ez utóbbi lista első helyén több mint 3,5 milliárd forinttal az a Magyar Építő Zrt. áll, ami Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei közé tartozik. Második helyen a New Wave Productions szerepel, amely az Origo és a vs.hu kiadója. A cég Szemerey Tamáshoz köthető, aki nem más, mint Matolcsy unokatestvére. Emellett további milliókat költöttek el fellépésekre, rendezvényekre vagy éppen egy-egy szakértői előadásra. Milliárdok jutottak egyetemi kutatásokra, és - egyelőre ismeretlen - magánszemélyek ösztöndíjaira is.

Miközben pedig a tiltott monetáris finanszírozás vádját és a korrupciót is hevesen cáfolta a jegybank és annak elnöke, tegnap Rogán Antal váratlanul beismerte az előbbit. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint persze Matolcsyt csak a sikerei miatt támadják, a jegybankelnök jól tette, amit tett, nyereségessé tette a MNB-t, alacsony infláció mellett van magyar GDP-növekedés, az MNB és kormány pedig "együtt forintosította a devizahiteleket". Rogán úgy látja, az alapítványok vagyona nem lett kisebb, sőt, az ingatlanvásárlások jó döntésnek bizonyultak, az egyéb tevékenységekkel pedig egyetért. A médiatámogatás támadását sem érti a tárcavezető: "egy kifejezetten kritikus, ellenzéki portált" támogatott az MNB, amelyet az ellenzéknek sikerült a tönk szélére juttatnia, "gratulálok ehhez" - fogalmazott. Kérdésre ugyanakkor, hogy vajon az alapítványok miért kereskedelmi bankokon keresztül vettek magyar állampapírokat, miért nem egyenesen a Magyar Államkincstártól, Rogán azt felelte: EU-s problémákat okozott volna, ha nem kereskedelmi bankokon át intézték volna az ügyeleteket.

Határokon túl, határtalanul

A MNB egyik alapítványa jelentős összegekkel támogatta a révkomáromi Selye János Egyetemet, valamint a Magyar Közösség Pártjához (MKP) közel álló szervezeteket - adta hírül a pozsonyi Új Szó. A pénzeket jórészt a hat alapítvány egyike, a Pallas Athéné Domus Concordiae (PADOC) folyósította, amelynek célja "a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei gazdasági oktatás támogatása, tevékenységének fejlesztése". Összesen 684 ezer euróval támogatta a Selye János Egyetemen meglévő, illetve induló doktori iskolák és kutatócsoportok munkáját, valamint a végzős teológushallgatók közgazdasági és pénzügyi képzésének segítését. A PADOC 10 ezer euróval járult hozzá a gombaszögi nyári ifjúsági tábor megszervezéséhez is. Ezt a támogatást a Sine Metu civil szerveződés kapta, amelynek alapítója Orosz Örs, aki három társával együtt a MKP listáján indult a márciusi szlovákiai parlamenti választásokon.

Az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova a jegybanki alapítványtól kapott 3 ezer euróból fedezte a "Az ifjúság első lépése a sikeres vállalkozásért" elnevezésű tanácskozás költségeit. Ennél valamivel nagyobb összeget, hozzávetőleg 4 ezer eurót nyert a Méry Ratio kiadó Fricz Tamás: Én, mint blogger című, többnyire politikai témájú írásait tartalmazó kötetének kiadására. Az Új Szó idézi az alapítvány honlapját, amely szerint ez a kiadvány arra vállalkozik, hogy cikkek, elemzések formájában bemutassa a második Orbán-kormány politikájának legfontosabb jellemzőit, külön figyelmet fordítva az új gazdaságpolitikai modell kibontakozására, annak eredményeire, illetve a körülötte zajló hazai és külföldi vitákra.

Szerző

Műkincs, ami nincs?

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:00
Szabad a vásár – csak tessék választani az értékes festmények közül és szólni a jegybanknak FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Sajtóértesülések szerint titokban eladták az államosított MKB Bank híres képzőművészeti gyűjteményének több értékes festményét, de a bank határozottan tagadja, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető alapítványokhoz kerültek a képek. Bozóki András politológus szerint a probléma az, hogy Matolcsy György jegybankelnök közpénzből költ, Martos Gábor művészeti szakíró pedig az intézmény Értéktár Programja okozta, műkincspiacra leselkedő veszélyekről számolt be.

Elégedetlenek a szakértők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két éve életre hívott Értéktár Program miatt, amelynek keretében az intézmény nagyszabású műkincsvásárlásba kezdett. A 2018 végéig mintegy 30 milliárd forintot felemésztő műkincsbegyűjtési kezdeményezés legutóbb azzal került a figyelem középpontjába, hogy a HVG értesülései szerint a 100 százalékos állami tulajdonban lévő MKB Bank teljesen titokban eladta festménygyűjteményének bizonyos részét. A hetilap szerint az értékes alkotások a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokhoz kerültek.

Bár a sajtóban az jelent meg, hogy az MKB Bank értékesítette műgyűjteményének több darabját is, a kereskedelmi bank közleményben cáfolta az állítást. Azt írják, az MKB Bank nem adta el gyűjteményének kiemelt darabjait, hanem zártkörű meghívásos versenytárgyalást tartott, ahová valóban nem hívták meg a magyar galériákat. Közleményükben azonban hangsúlyozzák, ezen a piaci felbecslésen egyetlen műtárgyat sem értékesítettek. Ezzel szemben az állítólagosan eladott képek között tartják számon Barabás Miklós Egy utazó cigánycsalád Erdélyben és Székely Bertalan Csónakázó szerelmesek című festményét, továbbá számtalan Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József és Mednyánszky László által festett alkotást. „Valóban értékes festményekről beszélünk, a hatvanhat éves múltra visszatekintő bank évtizedes gyűjteménye hagyományos XIX. századi magyar alkotásokból áll. Ettől függetlenül, nem igazán tudom értelmezni a bank közleményét, miszerint nem árverés, hanem csak felbecslés történt. Igazán zavaros az egész ügy” – közölte lapunkkal Martos Gábor művészeti író.

„Felbecsléshez értékbecslőt kell hívni, s nem zártkörű rendezvényt kell tartani. Máskülönben mi lehetett a tulajdonképpeni célja az egésznek? Talán megállapítani, hogy mennyit adna értük a saját alapítványuk, hiszen az MKB Bank a közelmúltban állami tulajdonba került?” – tette fel a kérdést Martos Gábor. A művészeti szakíró úgy véli, az a legfőbb baj az Értéktár Programmal, hogy annak rendszere egyáltalán nem átlátható, nem lehet tudni, pontosan kinek milyen szerepe van benne. Egyúttal megjegyezte, a Nemzeti Bank a múltban több ízben irracionális áron vásárolt festményeket, ezzel megbolygatva a hazai piacot, hiszen ha valakinek sikerül „rátukmálnia” az általa eladásra kínált műtárgyat az Értéktár Program döntnökeire, akkor felesleges hagyományos árverést hirdetnie. Ott ugyanis vélhetőleg kevesebbért tudna megválni az adott képzőművészeti alkotástól.

Bozóki András politológus-szociológus lapunknak elmondta, nincs tisztában azzal, hogy mi a bevett szokás a hazai árveréseken, a meghívásos vagy a nyílt licitálást preferálják-e. Hozzátette, úgy gondolja, ha az árverésre bocsátott tárgy(ak) tulajdonosa több pénzt szeretne kapni, akkor értelemszerűen célszerű nyílttá tennie a licitet. „Viszont azt, hogy ezt a tárgyalást zárt ajtók között tartották, még ha utólag tagadják is, azt a nemzetközi gyakorlattól merőben eltérő eljárásnak tartom” – mondta a Népszavának.

A lapunknak adott telefonos interjújában megemlítette, tavaly hasonló botrányt kavart az, hogy a MNB 4,5 milliárd forintért megvásárolta Tiziano Vecellio velencei reneszánsz festőművész Mária gyermekével és Szent Pállal című 1510 körül készült olajfestményét Pintér Gyula vállalkozótól. „Ha valami árverésre megy, elképzelhető, hogy mozog az ár, ha valaki nagyon meg akar szerezni egy képet, akkor az értelemszerűen többet áldoz rá. Ez még nem is lenne felháborító, a probléma főleg az – ha jól értem –, hogy a Nemzeti Bank Értéktár Programja közpénzekből költ, nem Matolcsy fizeti a zsebéből a gyűjtemény értékes darabjait” – tette hozzá Bozóki András. Mint mondta, attól tart, a kulturális vonalon mozgó kormánypárti politikusok a legelső kritikus hangra reagálva meg fogják magyarázni, hogy miért fontosak azok a képek, amelyeket megszereztek az MNB-gyűjteménybe.

Csakhogy úgy véli, nem a műtárgyak a legfontosabbak ebben a helyzetben, hanem az, hogy az egész rendszernek az a tendenciája, hogy beruházásokat, vásárlásokat túláraznak, hogy a valódi és a túlárazott ár közötti különbséget észrevétlenül eltüntessék. Bozóki András megérti az Értéktár Program működésének szándékát, de lapunknak elmondta, szerinte ez a kulturális nacionalizmus teljesen céltalan vállalkozás. „Sok kiváló magyar festő képe van Magyarországtól távoli helyeken kiállítva, de a műkincspiac nem úgy működik, hogyha például Picasso valamit megfest Barcelonában, akkor annak az alkotásnak a katalán fővárosban kell maradnia. Éppen ezért nem látok abban különösebb kivetnivalót, ha nem itthoni gyűjtemények őrzik az összes nagy művészünk munkáját” – vélte.

Az ügyben kerestük telefonon az MKB Bankot is, kommunikációs osztályuk közölte, a továbbiakban is feltett szándékuk, hogy alapelveiknek megfelelően huszonkét év után is gyarapítsák képzőművészeti gyűjteményüket, s a magas színvonalú alkotásokat a közönség elé tárják.

Szerző