Újra harcban a kereskedelmi tévék

Bár Andy Vajna csatornájánál nagy reményeket fűztek a megújuló Tényekhez, a Nielsen adatai szerint az első hétfői adásnak nem sikerült túlszárnyalnia a korábbiak nézettséget. A konkurens RTL Híradó az első perctől az utolsóig nézettebb volt, mint a TV2 bulvárosított hírműsora. Eközben Kolosi Péter visszautasította Dirk Gerkens vádjait, leszögezte: az RTL-nél sosem készítettek lejárató anyagokat. A programigazgató kifejtette, a programdíj nem befolyásolja az RTL Híradó hangvételét.

Nem teljesített az elvárásoknak megfelelően a megújult Tények a Nielsen közönségmérése szerint. Habár hétfőn a híradós sávban sokan tévéztek a rossz idő miatt, ami mindkét hírműsor nézettségét jelentősen megemelte, így a levonható következtetések is korlátosak, de a számok alapján nincs átrendeződés az RTL Híradó és a Tények nézettségében: az RTL hírműsora a 18-49-es korosztály körében 21,9, a 18-59-es korcsoportnál (a TV2 ezt méri) 25,5, míg teljes lakosságon belül 26 százalékos közönségarányt ért el. A Tények immár Gönczi Gábor és Marsi Anikó vezetésével ezzel szemben a 18-49-es csoportban 18,8, a 18-59-esben 18,7, míg teljes lakosságnál 23,6 százalékos közönségarányt ért el.

A Tények megújítására azért lehetett szükség, mivel a Pukli Istvánt és Juhász Pétert lejárató riportok hatására a hírműsor nézettsége igencsak visszaesett. Ennek következményeként a tulajdonos Andy Vajna leállította Kökény-Szalai Vivien hírigazgatót a politikai lejáratásokról, s konszolidációra, a Tények bulvárosítására utasította. Ismert, a hírműsor "megváltozott szerkesztési irányai" miatt a TV2-től a közelmúltban a képernyősök közül többek közt Kárász Róbert, Kőrösi Gábor, Friderikusz Sándor, Vujity Tvrtko és Dudás Ádám is távozott. Összességében a Fidesz-közeli Kökény-Szalai kinevezése óta több mint 15 munkatárs állt fel székéből.

Egyesültek a Mediaworks cégei

Összeolvadtak a Mediaworks érdekeltségébe tartozó cégek. Mint közölték, a fúzió eredményeképpen a Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., az Mworks Print Zrt., a Zöld Újság Zrt., a Mediaworks Magazines Kft., a Népújság Kft., a Petőfi Lap- és Könyvkiadó, a Mediaworks Regionális Kiadó Kft., és a Julius Media Holding Kft. jogutódja a Mediaworks Hungary Zrt. lett, ez végzi a médiavállalat portfóliójába tartozó több mint 60 termék kiadását.

A Mediaworks Hungary Zrt. több mint 16 milliárd forintos éves forgalmával, csaknem 650 munkavállalójával, több mint hatvan médiamárkával, többek között a Népszabadsággal, a Nemzeti Sporttal, a Világgazdasággal, nyolc regionális napilappal, női és gasztromagazin portfólióval, digitálismédia-termékekkel Magyarország meghatározó lapkiadó vállalata.

Habár Dirk Gerkens TV2-vezér korábban azzal is büszkélkedett - mint kiderült irreleváns adatok alapján -, hogy a csatorna kezdi beérni az RTL nézettségét, s hétvégente felül is múlják azt, ez korántsem egyértelmű. Az RTL Klub nyeri ugyanis a szombatokat nézettség szempontjából a kereskedelmileg releváns, 18-49-es korosztályban, és vasárnap is csekély, 3 százaléknyi különbség volt az RTL Klub és a TV2 között a kereskedelmi célcsoportban, egy átlagos hétköznapon pedig az RTL Klub és a TV2 között minimum 10 pontos különbség van.

"Ezt a véleményt nem lehet komolyan venni, de a leghatározottabban visszautasítom az összes kollégám nevében. Az RTL Klub Híradója soha nem csinált lejárató riportokat" - szögezte le Kolosi Péter a Népszabadságnak, miután Dirk Gerkens korábban ugyancsak a Népszabadságnak azt mondta, a TV2 Pukli Istvánról és Juhász Péterről szóló híradásai "mentalitását tekintve" nem voltak "nagyon mások", mint amilyeneket az RTL Klubnál tapasztalt. Az RTL vezérigazgató-helyettes programigazgatója hozzátette, a lejárató anyagok miatt amúgy is visszaesett a Tények nézettsége. Kolosi arról is beszélt, a "piaci realitásokat figyelembe véve" nem fognak a Mokkával konkuráló politikai reggeli műsort indítani. Bármennyire sajnálja is azokat a kollégákat, akik a Tényeknél felmondtak, az RTL-ben nem lesz több pozíció.

Kolosi a múlt héten bevezetett programdíjról is beszél, mint mondta: igazságtalan versenyhátrány keletkezett abból, hogy a két nagy országos tévécsatorna eddig nem szedhetett díjat a kábeltévék terjesztőitől, azaz nem részesedett a kábeldíjakból. A régi modell, amely szerint a nagy csatornák kizárólag a reklámbevételekből éltek, már nem tartható fenn, s ezt a kormány is felismerte - tette hozzá. A csatornák a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött megállapodás értelmében 2015 januárja óta szedhetnék, ám eddig ezt a kormány egy 2014-es rendelete megakadályozta. Szakértők szerint a kabinet ezzel akart visszavágni az idő közben - a reklámadó bevezetése miatt - kormánykritikussá vált RTL-nek. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a díjért cserébe a csatorna "visszább vehet", ám Kolosi leszögezte, semmi nem fog változni a hírműsorban.

Eközben kiderült, a magyar piacon is egyre nyilvánvalóbbá válnak az állami média átláthatatlan és túlzott finanszírozásának piactorzító hatásai. A Mérték Médiaelemző Műhely elemzésében azt írta, az állami televízió nézettsége lassan, de biztosan araszol felfelé, növeli részesedését a piaci szereplők kárára: a közszolgálati csatornák közönségaránya 2015 harmadik negyedévben 18 százalékra nőtt. Az M4 indulása kifejezetten gyengítette a többi sportcsatorna közönségarányát a televíziós piac egészét tekintve. Jól látható a torzító hatás a reklámpiacon is: a reklámidő értékesítését az állami média egy olyan sales house bevonásával végzi (Atmedia), amely reklámidejét az Andy Vajnához került TV2 reklámidejével együtt értékesíti. A sales house-ban résztvevő piaci szereplők a versenytársaikhoz képest előnyben részesülnek, hiszen a reklámidejük értékesítése során a vevők az állami média közönségarányát is figyelembe veszik.

Kézivezérlés az MTI-nél

"Megbízható" szerkesztők felső utasításra alakították a brüsszeli híreket - mondta egy konferencián Kárpáti János. A Magyar Távirati Iroda (MTI) idén elbocsátott tudósítója kifejtette, egy tavaly májusi sajtótájékoztató után letiltották Orbán Viktor brüsszeli sajtómegjelenéseiről, ugyanis feltett a kormányfőnek egy kérdést a halálbüntetésről, amit nem egyeztetett előre főnökeivel. A korábbi tudósító szerint gyakran érkeztek kérések "valahonnan fölülről", hogy mire fektessenek hangsúlyt.

Az MTI nem is mindig kérdezi meg brüsszeli riportereinek a véleményét, amikor közölnek egy hírt. Például amikor a márciusi uniós csúcsról az MTI kiadta a hírt, hogy Orbán vétója miatt félbeszakadt a csúcstalálkozó, akkor a kormány pár soros közleménye egyenesen a budapesti központba érkezett, a közlemény ellenőrzés nélkül azonnal kikerült a hírfolyamba. Utóbb derült csak ki, hogy ez ilyen formában nem igaz.