A bíróság közvetett bizonyítékok alapján ítélte testi sértés és kifosztás miatt szabadságvesztésre B. Krisztiánt, akit mellékbüntetésként öt évre eltiltott orvosi hivatása gyakorlásától.
A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.
B. Krisztián - aki sajtóinformációk szerint egy fővárosi kerületben gyermekorvosként praktizál - az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét, és egyebek mellett azt mondta, azért áll a bíróság előtt, mert a rendőrségnek nem volt jobb ötlete.
Szerinte több ponton is életszerűtlen, amit az ügyészség állít. Példaként említette, hogy ha tényleg ő lett volna a maszkos elkövető, akkor tudnia kellett volna, hogy a volt barátnője felismeri a szeméről vagy a hangjáról. Állítása szerint a támadás időpontjában kórházi bejáráson volt.
Védője azzal érvelt, hogy semmilyen közvetlen bizonyíték nem támasztja alá védence bűnösségét, és a nő nem is ismerte fel a maszkos támadóban a volt barátját. Az ügyvéd arról beszélt, hogy az ügyben már korábban megszületett a "népítélet", ugyanis a történtek után pár nappal a rendőrségi szóvivő "példátlan módon" azt mondta: egyértelmű, hogy az előzetes letartóztatásban levő kórházigazgató követte el a bűncselekményt. A védő úgy fogalmazott: a népítélet már megszületett, de a történelemből tudjuk, hogy az nagyon sokszor bizonyult tévesnek.
Az ügyészség vádirata szerint a férfi maszkban hatolt be a nő lakásába, az áldozatot megkötözte, a száját bekötötte és altatóinjekciót adott be áldozatának, majd lúggal leöntötte az alsótestét, a nemi szervét. Később pokrócba csavarta áldozatát. A nőn - a maradandó fogyatékosságot okozó sérülései miatt - több nőgyógyászati műtétet kellett, illetve kell még végrehajtani.
A vádlott és a sértett között korábban szerelmi viszony volt, de a nő szakított az orvossal, aki ezt nem akarta elfogadni, és emiatt zaklatta is.
Az ítélet után az újságíróknak nyilatkozó nő azt mondta, arra biztatja azokat a nőket, akiket hozzá hasonlóan zaklatnak, hogy legyen bátorságuk a hatósághoz fordulni, segítséget kérni.
Az MTI kérdésére azt is mondta, megkönnyebbült ugyan az ítéletet hallva, ugyanakkor nem teljesen elégedett vele. Jelezte, felvette vele a kapcsolatot egy nemzetközi szervezet, amely a hasonló támadást átélő nőkkel foglalkozik, és ott azt mondták neki, hogy életfogytiglani szabadságvesztés jár ilyen bűncselekményekért.
A sértett nő jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: az elkövető ismerte a sértettet, erre utal, hogy amikor a fejét le akarta takarni, a nő kérte, hogy ne tegye, mert klausztrofóbiás. A kérésnek eleget tett a támadó, ami az ügyvéd szerint az erős érzelmi kötődést igazolja. B. Krisztián bűnösségére utal szerinte az is, hogy a férfi kocsijának kesztyűtartójában találtak egy használt injekciós fecskendőt.
A bíró azt mondta, speciális orvosi szaktudásra utal, hogy a nőt a támadója nem savval, hanem lúggal öntötte le, előbbi ugyanis gyorsan hat, míg utóbbi hosszan fejti ki hatását, tartós szenvedést okozva. Az ítélet szerint az aljas célból elkövetett lúgos támadás célja a a bosszú lehetett, az, hogy ha vele nem akar, akkor mással se tudjon szexuális életet élni a nő.
A bíróság ítéletében arra hivatkozott, bár közvetlen bizonyítékok nincsenek arra, hogy B. Krisztián volt az elkövető, a közvetett bizonyítékok "zárt láncot alkotnak", ezért "a bíróságban nem volt kétség" afelől, hogy az orvos volt a támadó. A közvetlen bizonyítékok között említették, hogy az orvost a támadás idején senki nem látta a munkahelyén, és lehetett ideje arra, hogy eljusson a tőle mintegy két kilométerre élő nőhöz.
