Előfizetés

"Trójai falóval" tiltakoztak a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2016.05.05. 15:29

"Mondj NEM-et a trójai egyezményekre!” - hirdették a környezetvédők Budapesten a Parlament előtt egy óriási, felfújható trójai falóval, tiltakozásul az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, szinte teljesen titkos körülmények között tárgyalt szabadkereskedelmi egyezmény és Kanadával megkötendő hasonló megállapodás ellen. Az akció során a trójai faló azt szimbolizálja, hogy a készülő egyezmények rejtett kockázatokat jelentenek az emberekre és a környezetre, alááshatják a demokráciát és veszélybe sodorhatják a mezőgazdaságot is.

- A mai megmozdulásnak különös aktualitás ad a Greenpeace által a héten nyilvánosságra hozott több száz oldalnyi dokumentum a tárgyalások jelenlegi állásáról, s ezek beigazolják az egyezménnyel kapcsolatos korábbi aggodalmainkat. A kiszivárgott anyagokból egyértelművé vált, hogy valóban egy ,,trójai egyezményről" van szó, amely elsősorban a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálja, miközben aláássa a demokráciát és veszélybe sodorja mindazokat a vívmányokat, amelyeket az elmúlt évtizedekben környezetvédelem és élelmiszer-biztonság terén elértünk – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Davutoglu megerősítette távozását

Nem indul a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöki tisztségéért a párt május 22-re kitűzött rendkívüli kongresszusán Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. Ezt maga a kormányfő jelentette be csütörtökön Ankarában.

A miniszterelnök szerda este Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, csütörtök délelőtt pedig az AKP Központi Végrehajtó Bizottságával egyeztetett a kérdésről. Az AKP alapszabályának értelmében Davutoglu nem lehet miniszterelnök, ha nem ő a párt elnöke.

Davutoglu hangsúlyozta lojalitását Recep Tayyip Erdogan iránt. Úgy fogalmazott, hogy soha nem mond egy rossz szót sem az államfőre, akinek a barátságát mindennél többre értékeli. "Az ő családja az én családom is" - jelentette ki. Davutoglu 2014. augusztus 28-án vette át a pártelnöki tisztséget Erdogantól az AKP rendkívüli kongresszusán.

Úgy értékelte, hogy miniszterelnökként mind a kormányt, mind a pártot viharos időszakban tartotta egyben. Az eltelt 20 hónap Törökország sikeres időszaka volt, amelyben kormányfőként mindig helyesen cselekedett. Arra kérte a kollégáit, hogy kerüljék el az AKP hasadását. "Nem haragszom a munkatársaimra, a tszakadás elkerülése érdekében hoztam ezt a döntést" - hangsúlyozta.

Saját munkájával kapcsolatban azt emelte ki, hogy meghozta a szükséges lépéseket a leendő alaptörvény megalkotásához. Bízik abban, hogy, hogy az új alkotmány hamarosan hatályba is lép - tette hozzá.

A politikus reményét fejezte ki, hogy a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése hamarosan megvalósul. Davutoglu képviselőként dolgozik majd tovább az AKP-ben, amelynek egyik alapítója Erdogan.

Értesülések szerint az elmúlt hetekben egyre erősebbé vált a viszály Erdogan és Davutoglu között. Az államfő végrehajtó elnöki rendszert kíván bevezetni országában, amelyet Davutoglu nem támogat teljes mértékben. A fennálló parlamentáris berendezkedés mellett az elnök jogköre szimbolikus.

Megfigyelők szerint Davutoglu döntése olyan miniszterelnök számára nyit utat, aki majd határozottan segíti Erdogannak a leendő alaptörvényre és az elnöki rendszerre irányuló terveit.

Ahmet Davutoglu 2009 és 2014 között Törökország külügyminisztere is volt. Magas szinten beszél angolul, németül, malájul, valamint arabul. A 90-es évek elején alapítója és vezetője volt az egyik malajziai egyetem politika-tanszékének, az évtized második felében pedig a Yeni Safak című kormánypárti napilap több mint 200 cikke jegyezte a nevét.

MSZP: számlagyárrá változott a Magyar Nemzeti Bank

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számlagyárrá változott, hatmilliárd forint értékű médiaszerződés révén Fidesz-közeli cégeknek "nyomott ki" közpénzt olyan reklámokra, amelyek teljesítése kétséges.  Burány Sándor csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a korrupció minősített esetét lehet megfigyelni, ugyanis már nem azt nézik, milyen üggyel kereshetnének sokat családtagok, baráti cégek, hanem azt nézik meg, kinek mennyi pénz kell és ahhoz gyártanak le szakmai programokat.

Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben országgyűlési képviselőként kérte ki az MNB-től a hatmilliárd forintos médiaszerződés részleteit, ezt a jegybank megtagadta, 2016-ban azonban a bíróság jogerősen az adatok kiadására kötelezte. Az ellenzéki politikus szerint a dokumentumokból kiderül, a pénz túlnyomó többsége Fidesz-közeli vállalkozásokhoz jutott. Burány Sándor közölte, az MNB azt állítja, hogy csak óriásplakátból több mint 20 ezret helyeztek ki országszerte. Ez iszonyatos mennyiség, ennyivel talán a választási kampányban sem lehet találkozni.

A szocialista politikus szerint ez akkora mennyiség, hogy azt muszáj lett volna minden magyarnak észrevennie, az utcán mindenhol a növekedési hitelprogram plakátjaiba kellett volna botlani, de szó sem volt erről. Burány Sándor azt is szóvá tette, hogy a hitelprogram reklámjaival 15 éves kor felett mindenkit megcéloztak. Magyarországon az azért nem tipikus - folytatta -, hogy 15 éves kamaszoknak olyan vállalkozásuk legyen, amely képes a hitelprogramban részt venni. Az MSZP-s képviselő azt sem nevezte tipikusnak, hogy egy vállalkozó, aki részt kíván venni a hitelprogramban, metróval utazik, miközben a Metropol nevű lapban is hirdettek. Azt mondta, a médiaszerződésről akkor született a döntés, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos nagyvállalkozó még jó barátok voltak.