Balog Zoltán elmondta: a tankerületi központok önálló jogi személyek lesznek és egy tankerület egy közepes méretű egyetem, főiskola költségvetésével gazdálkodhat majd. A miniszter közlése szerint bővül az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőinek hatásköre gazdálkodási és szakmai tekintetben egyaránt, és sokkal közelebb kerül a döntéshozatal az iskolákhoz.
Idén az eredeti előirányzathoz képest a Klik többlete 91,5 milliárd lesz, a jövő évi költségvetésben pedig 105,6 milliárd plusz szerepel. Az idén szeptember 1-én hét évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, pedagógus I. fokozatban lévők automatikusan a pedagógus II. fokozatba kerülnek, ez mintegy 7 milliárdos többletet jelent. Az ideiglenesen a pedagógus II. fokozatban levők minősítési kötelezettségét törlik a jogszabályokból.
Összességében a köznevelés plusz 130 milliárdos forrással számolhat a jövő évi büdzsében - jelezte.
Szólt arról is, hogy a kerekasztal azt javasolja, a béremelés utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, amiről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntenek majd. Ezt a felvetést a kormány támogatni tudja - jelezte.
Balog Zoltán beszámolt még arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó köznevelési intézményekben a nevelő-oktató munkát segítők kétszer 35 ezer forintos juttatást kapnak, és az oktatási államtitkárság vállalja, hogy más köznevelési intézményeket érintően egyeztet az érintett minisztériumokkal. Ennek az intézkedésnek a költségvetési többlete 1,2 milliárd - mondta. Ezen felül 2017. január 1-től minden pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő dolgozó 10 százalékos emelésben részesül, aminek költségvetési igénye majdnem 10 milliárd forint.
Közölte: az 1-2. évfolyamon megszűnik a kötelező tankönyvhasználat és a diákok új könyveket kapnak, amire 1,17 milliárdos költségvetési többlet áll rendelkezésre. Az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésére 7,9 milliárdos többletet biztosít a költségvetés.
Kitért arra is, a kormány meg van győződve arról, hogy a vegyes - állami és önkormányzati - működtetésű rendszer nem hatékony, át kell alakítani, erről még tárgyalnak a jövőben.
A miniszter elmondta: az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját 2017. december 31-ig elfogadják, és a tervek szerint 2018 szeptemberétől vezetik be. A nat és a kerettantervek kidolgozásáért az Emmi, a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportja és a munkába bekapcsolódó felsőoktatási intézmények lesznek felelősek.
Az új tartalmi szabályozást meghatározó dokumentumokkal párhuzamosan döntenek majd arról, hogy bevezetik-e a 9 évfolyamos általános iskolát - mutatott rá. Már idén szeptembertől csökkenhetnek a tanulói terhek, meghatároznak tantárgyi tudásszintet, amit az általános és középiskolában el kell sajátítani.
Ki kell mondani és garantálni kell, hogy kerettantervek által rögzített maximum tanulói óraszámot nem lehet túllépni, tantárgyanként tudás minimumszintet kell meghatározni, ugyanakkor bizonyos iskolatípusokban lesz lehetőség további ismereteket elsajátítani.
A miniszter közölte: a nyugdíjas korú pedagógusok legfeljebb még két évig továbbfoglalkoztathatók lesznek az intézményvezető egyetértésével.
A heti munkaidő beosztása és az intézményben való benntartózkodás a munkáltató rendelkezése alapján történik.
Elmondta még: a megfogalmazott javaslatokat jogszabályokba ültetik át, hogy a szükséges törvényi, jogszabályi garanciák adottak legyenek.