Előfizetés

Ösztönző csodafegyvert vet be a jegybank

Publikálás dátuma
2016.05.09. 07:21
A piaci hitelezés ösztönzése előrelépés, ám túlzott elvárások kapcsolódnak hozzá FOTÓ: NÉPSZAVA
Új hitelserkentő konstrukcióval próbálkozik a jegybank, miközben a kormány továbbra is méltatja az éppen kifutó Növekedési Hitelprogramot. Lázár János szerint azért kell ösztönözni a hazai bankszektort, mert az eddig „szabotálta”a gazdaság növekedését.

A kifutóban lévő jegybanki Növekedési Hitelprogramot (NHP) már idén felváltja az új hitelösztönző, a kis- és középvállalkozások számára hitelező bankoknak jegybanki tőkekedvezményt kínáló Piaci Hitelezési Program (PHP). A PHP egyértelmű indikátora annak, hogy a hazai bankszektornak a végletekig magasztalt és promotált NHP jótékony hatásai ellenére is további serkentő impulzusokra van szüksége az új hitelek kihelyezéséhez. A végnapjait élő NHP-ről Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a program nélkül nem lett volna Magyarországon olcsó hitelezés. A bankszektor ugyanis szerinte pont, hogy szabotálta a magyar növekedést oly módon, hogy a bankadó miatt tiltakozásképpen nem adott hiteleket.

A Piaci Hitelezési Program elindításával kapcsolatos várakozások tehát újra a felszínre hozták azt a szűnni nem akaró polémiát, amely során egymásra mutogat a magyar gazdaságpolitika és a magyarországi kereskedelmi bankszektor. Míg előbbi szerint a bankok szűkmarkúsága miatt nincs megfelelő kínálat, az utóbbiak azt mondják, a bizonytalan környezet nem kedvez a megfelelő hitelkereslet kialakulásának. Lázár János kijelentése kapcsán mindenesetre érdemes felidézni, hogy a „szabotázs” mellett melyek voltak még azok a tényezők, amelyek a hitelezés fellendülésének gátját képezték.

Bár az új vállalati hitelkihelyezések 2013-as ugrásszerű, 24 százalékos növekedésében kulcsszerepet játszott a növekedési program, 2014-ben ezt visszaesés követte. Ennek fő oka Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Budapest vezető közgazdásza szerint az volt, hogy a Magyarországon működő vállalatok hitelezései a magas kamat miatt egyre inkább eltolódtak a magyar bankszektor felől a külső bankrendszerek irányába. Szerepet játszott a hazai kereskedelmi bankok hitelkihelyezésének csökkenésében az is, hogy a vállalatok egyre több esetben nem külső forráshoz folyamodtak hitelért, hanem az anyavállalathoz, a saját tőke jelentőségének növekedése pedig ily módon kiváltotta a külső hitel felvételét. Emellett figyelembe kell venni, hogy a bankok kockázatvállalási hajlandósága még a válság utóhathatásaként jelentősen csökkent. Az a banki hitelezési gyakorlat ugyanis, amely a válságig Magyarországon zajlott, túlságosan megengedő és kockázatvállaló volt. Jelzésértékű, hogy a mai értékek többszörösét jelentő 2008 előtti, mintegy 4000 milliárd forintnyi új vállalati hitelkihelyezés nagy része az évek során nem teljesítővé vált. A keresleti oldalról pedig meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a gazdasági növekedés jelentős részét olyan ágazatok adták, amelyeknek egyszerűen nem volt szükségük banki finanszírozásra (jelesül ilyen volt az autóipar).

Török Zoltán szerint a mostani fejlemények tükrében nem lehet sok mindent elmondani visszamenőlegesen a növekedési program sikerességéről, azonban hatásai világosan szétválaszthatók a Piaci Hitelezési Program várható következményeitől. Az új konstrukció, a PHP más megközelítéssel próbálja orvosolni a vállalati hitelezés problémáját. A program keretein belül most a kis- és középvállalkozások számára jelentősnek mondható, 200 milliárd forintos hitelállomány-növekményt vállaltak be a kereskedelmi bankok, de ha megnézzük a vállalati hitelek teljes, mintegy 6000 milliárd forintos piacát, máris átértékelődhetnek a vele kapcsolatos elvárások. A Növekedési Hitelprogram arról szólt, hogy az MNB szubvenciós jelleggel adott pénzt a kereskedelmi bankoknak, a kereskedelmi bankok pedig egy korlátozott felár mellett továbbították a hitelt a fizetőképesnek ítélt vállalatoknak. Míg ez egy igen kevés piaci elemet tartalmazó koncepció volt, a mostani program megpróbál inkább piacgazdasági szempontokat szem előtt tartani. Ennek megfelelően egyelőre a Magyar Bankszövetség is pozitívan áll a kezdeményezéshez. Az új serkentő intézkedés kedvező bankszektorbeli fogadtatása után a kérdés már csak az, hogy három év múlva ki vádolható majd újfent a növekedés szabotálásával.

Matolcsy dönt Matolcsyról? - Osztalékkal fedné el a botrányt

Publikálás dátuma
2016.05.09. 07:00
Matolcsy megsértődött, mert nem ismerik el eléggé az unortodoxia sikereit FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Magyar Nemzeti bank (MNB) költekezéseinek hátterét feltáró dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően a jegybank igazgatósága úgy döntött, osztalékot fizet az államnak. Ez persze még a 20 százalékát sem teszi ki annak az összegnek, amit a nemzeti bank az elmúlt két évben az alapítványaira költött. A botrány újabb fejezetében fény derült arra is, hogy az öt alapítvány kuratóriumi tagjai saját könyveik kiadását is támogatták, majd tetemes mennyiségben fel is vásárolták azokat.

Újabb felesleges jegybanki alapítványi költésekre, ezúttal könyvvásárlásokra fordított tízmilliókra derült fény. Összesen 2500 példányt vett meg 14 millióért a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Matolcsy György jegybankelnök a Heti Válaszban 2002 és 2013 között megjelent írásainak válogatásából. A példányokkal saját könyvtárukat és meg nem nevezett egyetemeket gazdagították.

Az alapítvány a Devizahitelezés nagy kézikönyve című kötetből háromszáz példányt rendelt 945 ezer forintért, ennek szerkesztője Lentner Csaba, egy másik jegybanki alapítvány, a PADS kuratóriumi tagja. Szintén háromszáz példányt vásárolt a PADA a Nemzeti nagyvizit I. című kiadványból, amelyet Kásler Miklós, a PADOC nevű MNB-alapítvány kuratóriumi tagja szerkesztett. Ennek kiadását az alapítvány kuratóriuma 39 millió forinttal támogatta. Ugyanez az alapítvány még 2014-ben ezer példányt vásárolt Matolcsy korábbi kabinetfőnöke, Wiedermann Helga a jegybankelnök tevékenységét méltató Sakk és póker című könyvéből, hogy aztán elosztogassa. Az Orbán-kormányok szabadságharcáról szóló kötet kiadására és fordításaira mintegy 70 milliót áldoztak a jegybanki alapítványok.

Hoppon maradt devizahitelesek
A devizahitelek forintosításából, az árfolyam különbségből származó 136 milliárd forintos nyereséget is az alapítványokba pumpálták - állapították meg szakértők. A jegybankelnök arra hivatkozott, hogy a Kúria döntése alapján piaci árfolyamon kellett forintosítani. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Népszavának elmondta, a jegybank közvetlenül valóban nem adhatta volna vissza a devizahiteleseknek az árfolyamnyereséget. Azt azonban megtehette volna, hogy azt az összeget befizeti a költségvetésbe és egy ajánlást fogalmazhatott volna a kormánynak,hogy az így képződött pluszpénzből a lakossági konszolidáció keretében a korábbi devizahiteleske terheit csökkentsék.
Barabás szerint az elszámolási törvény végrehajtásával és a forintosítással csak statisztikailag lett kedvezőbb a volt devizahiteles adósok fizetési kötelezettsége. Míg a 90 napon túli késedelmes törlesztések aránya korábban 13 százalékra zsugorodott, mostanra 20 százalékra kúszott. föl. Egyre több adós gondolja úgy, hogy 12-13 millió forintos hitelre nem kívánnak 40 milliót visszafizetni - jegyezte meg Barabás Gyula.

A hét végén újabb nagy adag dokumentum került fel az internetre. A PADA, a PADS, a PAGEO, a PADOC, a PADMA és a PADI rövidítésű alapítványok honlapjainak Közérdekű adatok/Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok menüpontja alatt olvashatók az alapítványok felügyelőbizottsági illetve kuratóriumi üléseinek jegyzőkönyvei, így fény derülhet arra is, hogy miként születtek a döntések a fenti könyv-, vagy a még nagyobb értékű ingatlanvásárlásokról, a támogatásokról. A dolog szépséghibája, hogy az iratokban a nevek többsége ki van takarva, és nemcsak a pályázóké, hanem a kuratóriumi tagoké is.

Az el nem ismert zseni

Az alapítványi költések gerjesztette botrányt is csillapítaná az MNB igazgatósága azzal, hogy ötvenmilliárd forint osztalékot fizet – 2002 óta először – a költségvetésnek a jegybank a tavalyi eredményéből. A kormány miniszterei is eltérően vélekednek a jegybanki történésekről. Az MNB alaptevékenységéről szólva állítják, a jegybank 2014 óta sikert sikerre halmoz és az elnök az eddigi legkiválóbb az elmúlt évtizedeket figyelembe véve. Az alapítványok létrehozása és azok tevékenysége viszont erősen halványítja a Matolcsy kultuszt, sőt a megnyilatkozásokból kiérezhető, hogy vész esetén elengednék az MNB-vezér kezét.

Azt gazdaságkutatók is elismerik, hogy a kezdeti felzúdulás és kritikák ellenére az alapkamat lefaragása mégsem döntötte romba a monetáris politikát, sőt, kétségtelen, valóban eredményesnek tekinthető. A maga szempontjából Matolcsy azt is sikernek élhette meg, hogy a kereskedelmi bankok jelentős forrásait átterelte államkötvényekbe, így növelve a hazai fizetőeszköz arányát az ország finanszírozásában, csökkentve a devizakitettséget.

A jegybank is akadálya a felminősítésnek
A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő pénzügyekben jártas közgazdász szerint a jegybank az úgynevezett nyereségével feltöltheti a kiegyenlítési alapot, hiszen egy esetleges forinterősödés jelentős veszteséget okozhat a jegybanknak. A nyereséget be is fizetheti a költségvetésbe az MNB. A szakértők az első megoldást szokták ajánlani egy olyan országnak, mint Magyarország, ahol az árfolyamok hektikusan mozognak le-föl. A szakértő megerősítette, a jegybank spekulációt tiltja mind a józan ész, mind a szabályzat.
Az Európai Központi Bank (EKB) is rosszallását fejezte ki amiatt, ahogyan az MNB és annak elnöke mostanában működik. A Népszavának nyilatkozó szakértő közölte, ez nem jár szankciókkal, nem kell büntetést fizetni. Ám az ország és jegybank presztízsét tovább rombolja egy ilyen "szemöldökösszevonás" és hosszabb távon lehetnek következményei. Az sem lehet véletlen, hogy Magyarországot a makroadatai alapján már két éve fel lehetett volna minősíteni, ám vélhetően a kiszámíthatóság hiánya és a jegybanki botrányok miatt ez mind a mai napig elmaradt.

Az elemzők, kutatók és ellenzéki politikusok viszont abban is egyetértenek, hogy a jegybank hat alapítványának kistafírozása, majd a példátlan mértékű költekezés legkevésbé sem sorolható a sikerek közé. Igaz, Matolcsy a győri egyetemen tartott, az elmúlt hat év gazdaság- és monetáris politikájáról szóló előadásában arról beszélt, hogy azért támadják a Magyar Nemzeti Bankot és a Pallas Athéné alapítványokat, mert Magyarország, olyan modellt mutatott Európának és a világnak, ami példaértékű. Egy lapunknak nyilatkozó gazdaságkutató szerint Matolcsy Györgynek éppen az fáj a legjobban, hogy úgy érzi, sem Magyarországon, sem a világban nem hajlandók elismerni az ő eredeti megoldásait és eredményeit. Ez pedig lelkileg is erősen megviselte a nemzeti bank vezetőjét - fogalmazott forrásunk.

Matolcsy dönt Matolcsyról

A hirtelen "nagylelkűség", az 50 milliárd forint osztalék befizetése egyértelműen az utóbbi időben az MNB, illetve elnöke és az alapítványok körül kirobbant botrányoknak tudható be - vélte Bodnár Zoltán, a nemzeti bank volt alelnöke. A Liberális Párt ügyvivője a Népszavának felidézte, hogy az országgyűlés 2011-ben egy olyan új szövegezésű jegybanktörvényt fogadott el, amely elvette tulajdonos képviseletében eljáró gazdasági minisztertől az osztalékról való döntés jogát és ezt a jogosítványt a nemzeti bank igazgatóságára ruházta át. Nem volt nehéz kitalálni, hogy kié lesz a döntő szó, mivel az igazgatóság Matolcsy György jegybankelnökből és három alelnökéből, bizalmi embereiből állt.

A jelenleg is érvényes jegybanktörvény is előírja, hogy az MNB eredményének az a része, amely árfolyamnyereségből származik, nem használható fel szabadon. Az így keletkező összeg a központi költségvetés adósságkezelési speciális fejezetébe kellett volna, hogy kerüljön, és a majd' 270 milliárd forinttal az államadósságot kellett volna csökkenteni. A kormányzat folyamatosan az államadósság csökkentésének elsődlegességéről kommunikál, miközben ennek az adósságnak a 1,5 százalékát a jegybank az alapítványaira költötte. Ezek az alapítványok azután luxus irodaházat, kastélyt, műkincseket, állampapírokat vásároltak és különböző projekteket támogattak.

Százmilliárdok a villanyszámla mellett

A volt jegybanki alelnök szerint már az is erősen megkérdőjelezhető, hogy az alapítványba átpumpált százmilliárdokat egyszerű kiadásként könyvelték el az egyéb ráfordítás rovatban. Egy kategóriába sorolták a villany és egyéb hasonló költségekkel. Ezzel a trükkel alaposan megnyirbálták az MNB eredményét is, emiatt 2014-ben alig több mint 20 milliárd forint került az eredménytartalékba - mondta a Liberális Párt ügyvivője. Ez azért jelenthet később gondot, mert ez a tartalék adja a fedezetét egy esetleges veszteséges évnek.

Bár végleges számok még nem ismertek az MNB tavalyi eredményéről, de becslések szerint a jegybanknak az 50 milliárd forint kétszeresét kellene befizetnie osztalékként a költségvetésbe. Egyelőre az is rejtély, hogy ha igaznak bizonyulnak az előrejelzések, mi lesz a sorsa a fennmaradó 50 milliárdnak. A nemzeti bank ugyan tagadja, de a legtöbb elemző, gazdaságkutató szerint tudatosan tartja a forintot gyenge pozícióban, mert abból származik a nyeresége.

A jegybank volt alelnöke elmondta, nem kötelező ugyan az fb jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatala, de erre Matolcsy elnöksége előtt nem is igen volt szükség, mert ilyen extrém vezetője sem volt az MNB-nek és ilyen költekezés sem volt. Most viszont nagyon is indokolt lenne, hogy az fb üléseit követően a megállapításaikat nagyjából egy hét múlva nyilvánossá tegyék. Ez lehetne a jegybank átláthatóságának, ellenőrizhető működésének biztosítéka - vélte Bodnár Zoltán.

Szerinte a kiút első lépése az kell, hogy legyen, hogy a miniszterelnök ne várjon a "föld és az ég összeszakadására", hanem azonnal menessze Matolcsy Györgyöt súlyos kötelezettségszegés miatt. Nem csak a jegybanktörvényt szegte meg, mert a legtöbb szakértőhöz hasonlóan Bodnár is úgy vélte, az MNB csak azt teheti meg, amit a törvény előír, míg a jelenlegi elnök úgy értelmezi a jogszabályt, hogy mindent lehet, amit nem tilt. Ám a jegybankelnök megszegte a központi bankok európai rendszerének európai okmányának előírásait is. A következő lépés az alapítványok felszámolása, az ingatlanokat pedig a nemzeti vagyonkezelőnek kell átvennie.

Tovább titkolóznak
A kormánytagok a jegybank kétes ügyeire irányuló kérdéseket azzal szokták elhárítani, hogy az MNB független intézmény. Ez ugyan igaz, de éppen ezért működik mellette a felügyelő bizottság (fb), hogy ellenőrizze a működését. Csakhogy 2014 májusa és 2015 júliusa között felügyelőbizottság nélkül működött a nemzeti bank. Furcsa módon éppen az interregnum időszakában alapította Matolcsy György az MNB alapítványait és öntött beléjük az egyszerű halandó számára elképzelhetetlen összegeket.
Most az fb vizsgálja nemcsak az alapítványok működését, de az úgynevezett értéktár és az ingatlanköltéseket is. Nyikos László jobbikos fb-delegált ingatlanvásárlásokról szóló jelentését az fb két menetben utasította el és jogilag a dokumentum nem létezik és így nem is nyilvános. Az fb tag az Átlátszó.hu-nak adott nyilatkozatában érzékeltette, kapott olyan jelzést, hogy írja át a jelentését, de ő erre szakmai okokból nem volt hajlandó. Az átvilágított hat jegybank-közeli ingatlan közül is kiemelten vizsgálta, a budapesti Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély megvásárlását. Nyikos arra jutott, hogy az ingatlanvásárlások lebonyolítása szakszerű és jogszerű volt. De! Nyikos megkérdőjelezte az ingatlan vásárlások ésszerűségét, indokoltságát. Megállapítása alapján például a tiszaroffi kastély nem működtethető nyereségesen, egy szoba fenntartása kétszer annyiba kerül, mint a piacon egy négycsillagos szállodai szoba díja. Az Eiffel Palace-nál azt rótta fel, hogy az ingatlan hasznosítása ellentétes a célokkal, és azt is, hogy az eladó majd' három milliárd forint profitot realizált az üzleten.
Szényei Gábor a KDNP delegáltja vizsgálta az úgynevezett értéktár programot, vagyis a műkincsbefektetéseket. Ő mindent rendben talált. Nyikos megjegyezte, Szényei szerint ugyan a jegybanktörvényből az értéktár projekt, „közvetetten levezethető", amivel persze közvetve elismerte, hogy közvetlenül nem hivatkozhat a jegybank a róla szóló jogszabályra. Az alapítványok feltőkésítést és működését Madarász László vizsgálja. Bonyolult munkának tűnik ez is, a vizsgálatra még egy hónap haladékot kért Madarász.



Az „L. 7."-Zeppelin pusztulása

Publikálás dátuma
2016.05.08. 13:02

A léghajó küzdelme 21 hadihajóval

Az admiralitás közli: a schleswigi part közelében egy könnyű cirkáló-flottánk elpusztított egy Zeppelint.

A „Svea" stockholmi gőzös, amely ma ideérkezett, jelenti, hogy az úton Hors-Riff (Jütland mellett délnyugatra) egy nyugati irányban haladó Zeppelint látott. Néhány óra múlva több torpedóromboló volt látható, amelyek a Zeppelin irányában haladtak. A léghajó menekülni igyekezett, de a torpedórombolók utolérték és lőtték, majd eltávoztak. Félóra múlva a Zeppelin leereszkedett a vízre.

A „Svea" segítségére akart sietni, de amikor a rombolók is közeledtek, a „Svea" kapitánya tanácsosnak tartotta, hogy továbbvitorlázzon. A rombolók ezután elhagyták a Zeppelint, amely nemsokára elsüllyedt. A „Svea" később visszatért a baleset helyére, de akkor már semmit sem talált.

Egy ideérkezett halászgőzös jelenti, hogy tegnap délelőtt 11 órakor tanúja volt egy harcnak, amely egy 21 hadihajóból álló flotta és egy Zeppelin között folyt le az északi szélesség 55 foka 30 perce és a keleti hosszúság 7 foka 2 perce között a Hornsriff világítóhajótól nyugatra, 8 mérföldnyire.

A Zeppelin megtámadta a hajórajt, amely nyomban szétfutott. Két hadihajó a közelben maradt, a léghajó két lövést adott le a hajó hátsó részéből, látszólag sikertelenül. Ezután a hadihajók egyike háromszor lőtt a Zeppelinre, amely visszavonult.

Látszólag a Zeppelint nem találták, de 10 perccel a halászgőzös arrahaladása után hatalmas robbanás történt és a léghajó a tengerbe zuhant. A halászgőzös megkísérelte, hogy közeledjék a süllyedő hajóhoz, de azt angol hajók meg nem engedték.

Népszava 1916. május 8.