Előfizetés

Zöld út a Balaton-part szétveréséhez

Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:13
FOTÓ: Thinkstock
Jogilag megkönnyítené a kormány a Balaton partvonalának átalakítását, a területrendezési törvények módosításáról benyújtott törvényjavaslatban úgy változtatnák meg a Balaton-törvényt, hogy a jövőben ne legyen szükség a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre. A módosítóra a Népszabadság bukkant rá, felhívva a figyelmet arra, hogy a partszabályozás előírásainak fellazítása szabad utat adhat az új beruházásoknak, igazi ajándék például a vizes bajnokság szervezőinek.

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek ugyanis garantálják, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek az eredeti partvonal helyreállítását szolgálják. Ám ha a módosítás életbe lép, már csak egy partvonal-szabályozási tervet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi elemei még csak benne sincsenek a törvényszövegben, a tanulmánytervek előírásait pedig - legalábbis kiemelt beruházások esetén, mint a vizes vb - nem kell majd betartani.

A napilap arra is rámutatott, hogy a törvényszövegbe bekerült a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések közé Balatonakarattya, melynek polgármestere Matolcsy György jegybankelnök felesége (a településen az MNB-alapítványok nemrég egy volt MÁV-üdülőt vettek meg).

Megüti a bokáját Várhegyi?

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:02
A veszprémi kézilabdacsarnok elitje: középen balról az első Várhegyi (Fonyó Károly médiavállalkozó és Simicska Lajos) FOTÓ: MOLN
Várhegyi Attila neve is felmerült abban a hűtlen kezelésben, amelynek ügyében most feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyészség. A közmédia tanácsadójához köthető cég ugyanis 120 millió forintos megrendelést kapott az MTVA-tól még 2014. májusában. A pénzből vásárolt, "hirado.hu-s" domain neveket a Direkt36 szerint sokkalta olcsóbban is meg lehetett volna szerezni. Eközben kiderült, a közmédia végül 50 fős stábot küld az olimpiára.

Mit kíván a Magyar Nemzet?

Van abban valami keserűség, ha 26 évvel a rendszerváltozás után, a szabad világban annak kell örülni, hogy egy politikai napilap meghirdeti saját szabadságát. A tegnapi Magyar Nemzet ezt tette. Nem elégedett meg azzal, hogy első oldalán szalagcímben azt hirdette meg, "mindig ellenzékben", hanem szerkesztőségi vezércikkében közzétette: levált a Fideszről, független lett a közhatalomtól és a pártoktól. Mert "a szabad és független sajtó előtt nincs más választás. a pontos helye: mindig ellenzékben". Ezt a vezércikket bármelyik a sajtószabadságot, tehát önmagát komolyan vevő lap egyetlen szó változtatás nélkül vállalhatná, legyen bár konzervatív, liberális, vagy baloldali, leginkább mindezek keveréke - nem kutyuléka -, amin nem pártokat, hanem világnézeti elkötelezettséget, a nyilvánosság és a tények, a hiteles tájékoztatás és a szabad véleményközlés tiszteletét kell érteni. Azt, amit 26 évvel ezelőtt az akkor még a közönség döntő többsége által hitelesnek tartott sajtó is gondolt önmaga hivatásáról. Nem sikerült, nem is sikerülhet ennek az eszménynek a tökéletes megvalósítása, de legalább törekedni illik rá. Ezért idétlen kárörvendezés volna most azon gúnyolódni, mit írna a Nemzet, ha nincs G-nap, ha nincs Simicska-Orbán háború. Inkább azt kívánjuk: legszebb hagyományainak megfelelve őrizze, teremtse meg a Magyar Nemzet saját elkötelezett konzervatív polgári táborát, amely nélkül aligha sikerülhet ismét szabad sajtót és szabad világot teremteni ebben az országban. - F. R.

Spórolnak az olimpián
Nehézkesen jutott be saját sajtótájékoztatójára tegnap Deutsch Tamás, ugyanis a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában a "fokozott ellenőrzések miatt" csak fényképes igazolvány ellenében adnak vendégbelépőt, ám a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke közölte, semmilyen okmány nincs nála. A személyzetet ez nem hatotta meg, hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszternek is igazolnia kellett magát a bejáratnál. Ám Deutsch mit sem törődve a közmédia recepciósával egyszerűen átmászott a beléptetőkapun, ezt követően pedig Kobza Miklós MTVA-sajtófőnök, Orbán Viktor korábbi fotósa azt mondta, vállalja a felelősséget a politikusért. A paralimpiai közvetítés kapcsán tartott esemény után Vaszily Miklós lapunknak azt mondta: a közmédia 50 fős stábot küld ki a riói olimpiai játékokra. Az MTVA megbízott vezérigazgatója kifejtette: a 90 fős stáblistát érkezése előtt, 2014 végén adták le, ám ez csupán egy becsült szám volt, azóta átgondolták a közvetítési struktúrát. "A csökkentés leginkább a technikai háttérstábot érintette, hiszen nem béreltünk kint stúdiót, a beszélgetéseket itthon vesszük fel. Ezzel nagyon sok pénz megspórolunk" - vázolta a vezérigazgató. Az állami média két csatornán, az M4-en és az addigra elinduló M5-ön párhuzamosan fogja sugározni az olimpiai és a paralimpiai játékokat. A Népszabadság szerint egy 100 tagú stáb kiküldése a helyszíni stúdió kialakításával együtt hozzávetőleg 3 milliárd forintba került volna. A felére vágott stábbal és a hazai stúdióval 1,5-1,8 milliárd forintra mérsékelhetők a költségek. A játékok után az M5 átalakul ismeretterjesztő-oktatási-kulturális csatornává.



Oktatás - Botrányos átalakításra készülnek

Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:01
Illusztráció: Thinkstock
Bár a kormány képviselői százmilliárdokról beszélnek, valójában csak mintegy 14 milliárddal jut több jövőre közoktatásra Ikotity István (LMP) szerint, ami a büdzsé kevesebb mint egy ezreléke. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter bejelentése szerint 2017-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésében plusz 105,6 milliárd forint szerepel. Ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az idén az előirányzotthoz képest már 91,5 milliárd forinttal növelte a kormány a Klik keretét. A számokból tehát kitűnik, hogy jövőre csupán 14 milliárdos lesz az érdeminek mondható növekedés.

A szakképzésben pedig az óraszámokkal (is) bűvészkedik a kormány, a szakmai, gyakorlati képzés arányát növelnék ugyanis a közismereti tárgyak rovására, ami a tervek szerint azt jelenti, hogy több száz órányival is kevesebb biológiát, földrajzot, fizikát vagy kémiát oktatnának, a diákoknak ugyanis ezek közül szakmatípusonként csak egyet kellene tanulniuk (például a fodrászoknak csak kémiát, az erdészeknek csak biológiát).

Az Átlátszó Oktatás portál birtokába került kerettanterv-tervezetből azonban az is kiderül, hogy nemcsak a természettudományos tárgyak, hanem a magyar, a matematika és az idegen nyelv oktatásának kötelező óraszámát is csökkentenék: a magyar például kilencedik évfolyamon heti négy óráról két órára csökkenne.

A tervezetet még véleményeztetni kell, a portál szerint azonban az ahhoz tartozó kísérőlevélből kiderül, hogy a kormány továbbra sem kíváncsi a gyakorló pedagógusok véleményére, helyettük csak az intézményvezető véleményezhet - így tulajdonképpen az igazgató jóindulatán múlik, az iskolán belül továbbítja-e a levelet és kikéri-e munkatársai véleményét. A kormány lépései tovább növelhetik az elégedetlenséget, igaz, most minden igyekezetükkel azon vannak, hogy kihasználhassák, hogy a tanárok az érettségi időszakban nem akarják állandó tiltakozással tölteni a mindennapjaikat.

Bár Palkovics László azt ígérte, hogy az április 20-ai országos sztrájk után folytatják a tárgyalásokat a Pedagógusok Sztrájkbizottságával, ez továbbra sem történt meg. A legutóbbi ígéretek szerint a héten összeülhetnek, sok más mellett a szakképzés botrányos átalakítása is téma lesz.