Kinek kell eltartania az időseket?

Publikálás dátuma
2016.05.10 07:00
Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
Hamarosan visszaüt az utóbbi évtizedek hibás adó- és foglalkoztatáspolitikája: a minimális nyugdíjakból nem tudnak majd megélni az idős emberek. Az állam nem akar gondoskodni róluk, ehelyett szülőtartásra kötelezi a gyerekeiket a Polgári Törvénykönyv parlament előtt lévő módosításával. A járási hivatalok az idős ember jóváhagyásával pert indíthatnak a kötelességét nem teljesítő felnőttel szemben, függetlenül attól, hogy el tudja tartani a családját vagy sem.

Az állam a maga részéről felkészül arra az időszakra, amikor nagyságrendekkel nő meg azoknak az idős embereknek a száma, akik vagy elképesztően kevés nyugdíjat kapnak, vagy egyáltalán nem lesznek jogosultak nyugellátásra. No, nem új nyugdíjszabályokon törik a fejüket a kormány szakértői, nem is az alapnyugdíj bevezetését fontolgatják, hanem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Negyedik (Családjogi) Könyvét akarják módosítani, hogy az eddigi szabályoknál is nyomatékosabban a rászoruló szülők eltartására kötelezzék a gyermekeiket. Ezzel az állam az éhező idős emberek gondjait lerázza magáról, a szintén szűkösen, sokszor létminimum alatt élő következő generáció pedig satuba szorul, gondoskodhat - ahogy tud, ha tud - szüleiről és gyerekeiről egyaránt.

Az igazságügyi tárca május elején nyújtotta be a 2013-ban elfogadott Ptk. legújabb, immár ötödik módosító csomagját, amelyben a rokontartás általános szabályai közé sorolják a szülőtartás kötelezettségét. Nem hirtelen ötletről van szó, az erkölcsi gyökerű szabályozás jogszabályi alapját az Alaptörvény teremtette meg, amelyben előírták, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A mostani pontosítás alapján az jogosult a kötelező segítségre vagy gyermekétől, vagy ha gyermektelen, akkor távolabbi rokonaitól, aki önhibáján kívül nem képes magát eltartani, például mert nincs elegendő nyugdíja, hogy fedezze a legminimálisabb kiadásait. A 0,9 százalékos jövő évi nyugdíjemelés vitájában az utóbbi napokban sokszor elhangzott, hogy a 2,7 millió nyugdíjas közül ma 900 ezer idős ember él a létminimum alatt, az azonban, hogy közülük ki szorul családi segítségre, megegyezés vagy bírói döntés kérdése, az érintettek annyi iránymutatást kapnak, hogy ha más rokon fizeti az idős ember állami vagy egyházi szociális intézményben történő ellátását, a térítési díjat visszaperelheti a tartásra kötelezett nagykorú gyerektől.

Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Az erkölcsi és érzelmi alapon jogosnak nevezhető elvárás a gyakorlatban családok tízezreit hozhatja az eddiginél is kilátástalanabb anyagi helyzetbe, hiszen a krónikus kórházi ágyak szociális ágazatba történő átszervezésének hírére senki nem cáfolta, hogy valamennyi intézményben fizetőssé válik az idős emberek ellátása. Mivel a nyugdíjasaink kétharmada 110 ezer forint alatti összeget kap és 73 ezer idős ember 53 ezer forintból próbál megélni, a nyugdíjminimum pedig 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a gondozásra szorulók nagy részének gyerekei kénytelenek lesznek kiegészíteni a havi díjat, vagy házon belül megszervezni a szülők ápolását, ami miatt a család egyik tagja, többnyire az asszonyok most is rendre elveszítik állásukat. Ők azok, akik jellemzően már nem is találnak vissza a munkaerőpiacra az idős családtag halála után. Tegnap a Pénzcentrum idézte a KSH adatait, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása nálunk uniós összehasonlításban rendkívül alacsony, a nőknek mindössze a 35 százaléka tud dolgozni az utolsó években. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege viszont olyan alacsony, hogy tovább rontja az egyébként is egyre tágabbra nyíló nyugdíjolló alsó szárán lévők kilátásait. A nyugdíjplafon eltörlésével egyre több lesz a milliós nyugdíjra jogosultak száma, de ennél sokkal többen lesznek azok, akik csak 30-40 ezer forintot kaphatnak nyugdíjas éveikben.

A tartásra kötelezett gyerek így nem egyszer rosszabb helyzetben lesz, mint édesanyja vagy apja, akinek még jutott néhány évtizednyi tisztességes bér a rendszerváltozás előtti időkben.

Akinek azóta elvétve volt olyan munkahelye, ahol teljes béren jelentették be, akiket minimálbér mellett zsebbe dugott pluszpénzekért foglalkoztattak vagy saját kényszervállalkozásukban magukat a legalacsonyabb összeggel jelentették be, olyan kevés nyugdíjra számíthatnak, amiből sem otthon megélni, sem az intézeti térítési díjakat befizetni nem tudják majd. Matits Ágnes nyugdíjszakértő korábban arra figyelmeztetett a hvg.hu egyik írásában, hogy 2040-re komoly társadalmi feszültség lesz a tömeges időskori szegénység miatt, 2050-re pedig a magyar idősek fele már nem lesz képes fenntartani magát a nyugdíjából. Biztos tehát, hogy a szülőtartás kötelezettsége a családoknak egyre nagyobb hányadát érinti a következő években, évtizedekben, s ha nem képesek eleget tenni a feladatnak, a szülő érdekében és az ő jóváhagyásával a járási hivatal pert is indíthat a felelőssége alól kibújó felnőtt gyermek ellen, aztán majd lehet vitázni, mire is futja a minimálbérből a nagy családi összetartásban.

Ennél átfogóbb és konkrétabb megoldás, egy új nyugdíjmodell kidolgozását sürgették a Századvég kutatói munkatársai is a nemrég nyilvánosságra került korábbi tanulmányaikban. Az Orbán-kormány számára készült elemzés szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium semmit nem tett a nyugdíjrendszer strukturális reformja ügyében, pedig a probléma nem kisebb, mint hogy azok az emberek, akik tisztességesen dolgoznak és járulékot, valamint adót fizetnek, idős korukra kapnak-e majd nyugdíjat. A kabinet saját kutatói kritikájára sem reagált, pedig előbb-utóbb választ kell adni erre a kérdésre, mert minden felelősség alól még az Orbán-kormány sem bújhat ki.

2016.05.10 07:00

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42