Szabó Tímea: a büdzsé a "Fidesz zsarnokság költségvetése"

A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke egy módosító javaslattal 120 milliárd forintot csoportosítana át a jövő évi költségvetésben az egészségügyi dolgozók béremelésére. Szabó Tímea keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ez havi 70-80 ezer forintos béremelést jelentene az érintettek számára.

A független képviselő közölte, hogy emellett a tervezetthez képest plusz 22 milliárd forintot a családi pótlék emelésére, plusz 750 milliárd forintot a hajléktalan-ellátásra szeretne elkülöníteni, a gyermekétkeztetésre pedig további 50 milliárd forintot fordítana. A politikus bejelentette, hogy további négymilliárd forintot különítene el a bölcsődei dolgozók és a szociális munkások bérére. Egyúttal továbbra is pártjuk korábbi javaslata, az alapjövedelem bevezetése mellett kardoskodott.

Szabó Tímea úgy fogalmazott: ez a büdzsé a "Fidesz zsarnokság költségvetése". A politikus azt mondta, hogy a kormány több mint 320 milliárdot költ "saját emlékműveikre, saját cirkuszi szórakozásaikra". Ezek közé többek között a kormány Várba költözését, a paksi beruházást, a stadionépítéseket, a Liget-projektet valamint a közmédia költségvetését sorolta.

Szerző

Eltűnhet a földrajz- vagy a fizikaóra - Tiltakozik a PSZ

Publikálás dátuma
2016.05.10. 14:05
Illusztráció: Népszava
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeli, hogy egy évvel halasszák el a szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek bevezetését. Egyúttal tiltakoznak az ellen, hogy a szakgimnáziumokban nem tanítanának természettudományos tárgyakat.

Az érdekvédelmi tömörülés közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szakgimnáziumi kerettantervek mind a mai napig nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. A közismereti kerettantervek közigazgatási egyeztetése megkezdődött, de még nem fejeződött be. A szakképzési kerettantervek közigazgatási egyeztetése meg sem kezdődött - mutattak rá. 

Aggályosnak tartják, hogy emiatt a szakgimnáziumok valóságos tantárgyi struktúrája nem ismerhető meg. Úgy ítélik meg, hogy a jogszabályok késői megjelenése miatt nincs elég idő ahhoz, hogy a szakképzésben az új követelményrendszer szerint induljon meg a felkészítés 2016. szeptember 1-jén.

A szakszervezet azt követeli, halasszák el egy évvel a kerettantervek bevezetését, ez az idő szerintük ahhoz is szükséges, hogy széleskörű szakmai egyeztetések eredményeképpen alakítsák ki a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák tantárgystruktúráját.

Kitértek arra is, a közismereti kerettantervekből megállapítható, hogy a rendelkezésre álló időkeret jelentős részét az érettségi vizsgára felkészítő 9-12. évfolyamon a szakképzés ismeretanyagának átadására kell fordítani. A törvényi rendelkezések szerint a szakgimnáziumoknak az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyamuk van. Ezeken kell felkészíteni a tanulót az érettségi vizsga után megszerezhető szakképesítésre. Ezért indokolt, hogy az érettségire felkészítő időszak tanítási óráit döntő mértékben a közismereti tananyag átadására fordítsák - írta a szakszervezet.

A PSZ tiltakozik az ellen, hogy a szakgimnáziumokban ne jusson idő a földrajz, a kémia, a fizika, a biológia és az informatika tantárgyakra, és ennek következtében a tanulók - a gimnáziumba járó tanulókhoz képest - hátrányba kerüljenek a felsőfokú iskolai tanulmányokra történő felkészülésben.

Szerző
Frissítve: 2016.05.10. 14:09

Megszavazták: könnyebb lesz letelepedési kötvényhez jutni

Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat kedden az Országgyűlés.

A parlament 113 igen, 40 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadta el az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bevezetése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok miatt tartotta indokoltnak az előterjesztő Pintér Sándor belügyminiszter tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadott tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét.

A jövőben az érintettek közvetlenül nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhetnek. Az indoklás szerint csökkennek a hatóság és a kérelmezők adminisztratív terhei, utóbbiaké úgy, hogy kevesebb okiratot kell csatolniuk. Emellett jelentősen, 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők. 

A szociális igazgatási törvényben június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Az indoklás szerint ennek révén jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak. 

A módosítás szerint elismerést követően a menekültek, az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni. 

Szigorították a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályait. Az indoklás szerint ugyanis jelenleg nagy számban élnek vissza harmadik országbeli állampolgárok a belföldi kérelmezés lehetőségével, és méltányolható körülményre történő hivatkozással kérik a tartózkodási engedély kiállítását olyanok, akik a kérelem előterjesztésével csupán a kiutasításukat akarják elkerülni.

A módosítással egyértelművé válik, mely esetek alapozzák meg a méltányosságot, ilyen például kutatás céljából való itt-tartózkodás, illetve ha a kérelmező vízummentesen itt tartózkodó külföldi. Az elfogadott törvény szerint őrizetbe lehet venni azt, akit a magyar hatóságok a dublini eljárás keretében vettek át és az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem az. A rendelkezés célja, hogy így biztosítsák az érintett részvételét az idegenrendészeti eljárásban. 

A törvénymódosítással átültették a magyar jogba az EU úgynevezett szezonális irányelvét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását az EU-ba idényjellegű munkavállalás céljából. Ugyancsak átültették a magyar jogba azt az irányelvet, amely a harmadik országbeli polgárok vállalaton belüli áthelyezésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

Az Európai Bizottság (EB) megkeresésére módosították a képviselők a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt. Az EB szerint a magyar szabályozásban több kérdés nem volt összhangban a vonatkozó irányelvvel.

Módosították - a már korábban a magyar jogba került - összevont engedéllyel kapcsolatos szabályokat. A módosítás a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, ezért bevezettek két új tartózkodási célt, a munkavállalást és jövedelemszerzést, illetve lehetővé tették a kiemelt foglalkoztatók (kormányzati stratégiai partnerek és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósítók) számára a kérelembenyújtási lehetőséget.

Lásd még: Döntött a Ház - Lesz népszavazás kvóta-ügyben

Szerző