Volt NATO-főtitkárok a Brexit ellen

Az európai uniós vezető politikusok, Barack Obama és számos nemzetközi tekintélynek számító közgazdász után a NATO korábbi öt főtitkára is megszólalt a brit uniós tagság kérdésében.

Peter Carington, Javier Solana, George Robertson, Jaap De Hoop Scheffer és Anders Fogh Rasmussen ex-elnökök tegnap a The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív lapban közös felhívást tettek közzé, amelyben azt állítják, hogy a nyugat ellenségeit szolgálná, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az Egyesült Királyságban június 23-án rendeznek népszavazás az ország EU-tagságáról. A nemzetközi szereplők sorra figyelmeztetik a kilépés, azaz a Brexit híveit annak gazdasági negatív következményeire, a volt NATO elsősorban a biztonsági problémákat hangsúlyozták. levelükben állították, hogy most, amikor ennyire instabil a globális helyzet, és a NATO éppen azon igyekszik, hogy megerősítse kelet-európai szerepvállalását, rendkívüli problémákat okozna, ha Nagy-Britannia feladná EU-tagságát.

Egy ilyen fejlemény ugyanis kétségtelenül Nagy-Britannia befolyásának csökkenésével járna, ami a NATO-t is meggyengítené. Mindez pedig a nyugat ellenségeinek érdekeit szolgálná, amikor az euroatlanti közösségnek vállvetve kell szembeszállnia a külső fenyegetésekkel, nem egy esetben saját határain, az EU-nak pedig szüksége van a legnagyobb katonai erővel bíró tagállamának, Nagy-Britanniának az aktív szerepvállalására.

Nemrég hasonló indokokat ismertettek ugyancsak nyílt levélben a brit fegyveres erők egykori legmagasabb rangú parancsnokai is. Ők is azt hangsúlyozták, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, mert csak így tudja hatékonyan megvédeni magát a jelenlegi súlyos biztonsági kockázatoktól.

Szerző

Bombariadó-sorozat Csehországban

Bombariadó volt Csehországban több mint egytucatnyi helyen kedd délelőtt, miután egy ismeretlen telefonáló vagy telefonálók elrejtett robbanókészüléket jeleztek számos helyszínen. A rendőrség az összes helyszínt átkutatta, de bombát sehol sem találtak - közölte Markéta Janovská, a cseh országos rendőr-főkapitányság szóvivője. 

Bár a rendőrség pontos számokat és helyszíneket nem hozott nyilvánosságra, önkormányzati jelentések szerint bombariadó volt egyebek között a prágai főpályaudvaron, a Mladá Boleslav-i pályaudvaron, a prágai, a pilseni, a pardubicei és a jícíni polgármesteri hivatalokban, néhány vasútállomáson, iskolában, vendéglőben. 

A szokatlanul nagyszámú, és majdnem egy időben bejelentett bombariadó miatt több helyen leállt a vasúti közlekedés, a pályaudvarokat, vasútállomásokat, valamint az iskolák és a hivatalok épületeit kiürítették. Prágában a metróközlekedés is szünetelt egy ideig. 

A kora délutáni órákig nyilvánosságra került értesülések szerint az elrejtett bombákat nemcsak az érintett helyeken jelentette az ismeretlen, hanem több esetben a rendőrségnek is. Az első jelzéseket az elrejtett bombákról reggel kilenc óra körül kapták az érintettek, s az illető mintegy másfél órán át számos további bejelentést tett. 

Csehországban az utóbbi években nem ritka az eddig minden esetben alaptalannak bizonyuló névtelen bombariasztás, de ennyi, lényegében egy időben bejelentett fenyegetéssel a hatóságok még nem találkoztak. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást az ügyben. 

Szerző

Kvótareferendum - Nem érkezett hivatalos tájékoztatás az EB-hez

Az Európai Unió olyan kötelező érvényű döntést hozott a menekültek áttelepítésére vonatkozóan, amelyet minden tagállamnak végre kell hajtania - hangsúlyozta Alexander Winterstein, az Európai Bizottság egyik szóvivője egy újságírói kérdésre válaszolva kedden.

A szóvivő szerint a magyar parlamentnek a migránsok kötelező kvóták szerinti áttelepítéséről szóló népszavazást elrendelő döntéséről nem érkezett hivatalos tájékoztatás az Európai Bizottsághoz. A már ismertetett indítványt nem véleményezi, azt a bizottság akkor teszi meg, ha konkrét intézkedés születik az ügyben - mondta.

Hozzátette: a népszavazást elrendelő döntésről pontos tájékoztatást kér a bizottság budapesti képviseletétől.

Magyarországnak a brüsszeli rendszer szerint 1294 - Görögországból 988, Olaszországból 306 - menekültet kellene befogadnia a tavaly ősszel meghatározott 160 ezres számból.

Szerző