Parlament;kötelező kvóták;kvótareferendum;

2016-05-10 20:30:00

Kivinnék az országot az Unióból?

Elrendelte kedden az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. A Parlament egyúttal arról is döntött, hogy könnyít a népszavazási kérdések benyújtásának szabályain. A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból.

Zöld utat kapott a kormány kvótaellenes referenduma. Az országgyűlés tegnap 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a népszavazás elrendeléséről. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A kérdés, amire a kormány választ vár úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.

A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására. A Liberálisok hétfőn be is jelentették, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be és a testülettől azt kérik, semmisítse meg a Kúria korábbi döntését, ne engedélyezze, hogy kiírhassák a kvótareferendumot. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a múlt héten előre vetítette, hogy a kezdeményezést valakik várhatóan még megtámadják, a miniszter ennek ellenére úgy számol, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban meg lehet tartani a referendumot.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.

Maga a népszavazás nincs hatással arra, hogy érvényesítik-e az uniós belügyminiszterek által szeptemberben elfogadott kvótákat a menekültek elosztására vagy sem. Magyarország esetében 1294 ember jutna abból a 160 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett emberből, aki az EU-ban telepedne át. Orbán Viktor is utalt rá, és Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy a népszavazás a később esetleg meghozandó kvótákra vonatkozik. Tehát a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, amelyet az EU tagállamainak szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hagyott jóvá.

A Ház kedden a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán is könnyített, így azonos témájú indítványok esetén a jövőben lehet párhuzamosan aláírást gyűjteni. Egészen addig, amíg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott 200 ezer érvényes aláírást. A jogerős döntés után újabb, azonos tárgyú kérdést nem lehet benyújtani, és a már folyamatban lévő aláírásgyűjtést is be kell szüntetni. A jövőben a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet népszavazást olyan ügyben, amelyben már folyamatban van az aláírásgyűjtés. A változtatás kihirdetése után támogató aláírások csak egyedi azonosítóval ellátott íveken lehet majd gyűjteni.

Ezt a módosítást 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Orbán a kopasz-balhé után adott utasítást a változtatásra. Megírtuk: február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz - és Fradi-elnökhöz - köthető kidobó szállta meg az NVI épületét. Több jel is arra mutatott, hogy Erdősi Lászlónéval összejátszva lehetővé tették, hogy az idős asszony, illetve kísérője megelőzze a szocialista Nyakó Istvánt a népszavazási kezdeményezése leadásakor.

Sorsdöntőből fölösleges

Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a népszavazás nyílt harc az ellenzék és a kormányzat között. Két síkon zajlik: a vasárnapi zárva tartás megszüntetéséről, illetve a kötelező betelepítésről, az úgynevezett migráns-kvótáról szól. Emlékezetes: a Fidesz az elmúlt évtizedben talán a legfőbb ellenzéki jogosítványként használta a népszavazás intézményét. A párt prominensei nem is ügydöntő, hanem sorsdöntő népszavazásnak nevezték például 2004-ben saját - a kórház-privatizációt leállító - népszavazási kezdeményezésüket, de ebben az időben a kettős állampolgárságot támogató kezdeményezésnek is élére állt a Fidesz. Orbán Viktor ellenzéki pártelnökként a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazás előtt úgy fogalmazott: "az előttünk álló népszavazás azt fogja megmutatni, hogy a magyarok úgy érzik, saját sorsukhoz, az ország fontos döntéseihez két parlamenti választás között is van közük".

Csakhogy a referendumok tényleges és szimbolikus jelentőségéről - mint annyi minden másról - hatalomra kerülése után jelentősen megváltozott a Fidesz véleménye. A 2010-es kormányváltás például - mint utóbb kiderült - népszavazás volt, csak épp a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy egyszerű országgyűlési választáson van túl, ám Schmitt Pál akkori államfő szerint akkor egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. Ezt igyekezett erősíteni maga Orbán is, hiszen már kormányfőként, 2010. július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében, hiszen a képviselőket azzal hatalmazta fel a nép, hogy "a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek". Nem is tartottak megerősítő referendumot az alaptörvényről, amely alapjaiban változtatta meg a népszavazás legfontosabb szabályait is.

Elzárja a lehetőséget a törvény

A népszavazások részletes szabályozása is szinte esélytelenné teszi, hogy a társadalom valóban véleményt nyilvánítson a számára fontos ügyekben. Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal - 2013. december 17-én fogadta el az idevágó sarkalatos jogszabályt, amely szerint országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek kezdeményezhetnek azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak erre.

A hivatalos indoklás szerint a "komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése" érdekében hozott új jogszabályban a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell - ezeket az aláírásokat, mint az Erdősi Lászlóné ügyében extra-sebességgel történt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi -, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.

Csakúgy mint korábban, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Egyébként az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért azt állította, hogy a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

"Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni"
A 2008-as népszavazás előtt Orbán Viktor egy interjúban (Bayer Zsoltnak) még úgy beszélt a referendumokról: "tehát ma olyan világban élünk, kedves Zsolt, mint ahogy '80-as évek végén éltünk, amikor alapvető demokratikus jogokat is ki kell harcolni. (…) Ezt a lehetőséget, ezt az utat, a népszavazás útját a magyar alkotmány nyitva hagyja, megnyitja, fölkínálja a magyar választópolgároknak. Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni. (…) És az adjon nekünk erőt, és az tegye tisztává a látásunkat, hogy milyen erőket mozgósít a másik oldal annak érdekében, hogy az emberektől ezt a jogot meg tudják tagadni. Ez mutatja igazán, hogy milyen fontos dolog a népszavazás".
"Aki távol marad, Európára szavaz"
Szigetvári szerint Rétvári hazudott
A migránsok kvóta szerinti betelepítése Magyarországnak az első évben kétszázmilliárd forintba kerülne - jelentette ki Rétvári Bence, még április 19-én a Magyar Időknek. Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult, hogy megtudja, Rétvári Bence milyen tanulmányokra, számításokra alapozza a fent említett összeget.
A közérdekű adatigénylésre hétfőn válaszolt az Emmi: a kért dokumentum tekintetében nem minősül adatkezelőnek. Szigetvári szerint ez egyet jelent azzal, hogy Rétvári Bence semmilyen hatástanulmánnyal nem rendelkezett, és csak azért mondta be az összeget, hogy a magyar embereket a menekültek ellen hangolja.