Elrajtolt a Bocuse d’Or

Publikálás dátuma
2016.05.10. 21:03
A konyhai ítészek a versenyzők minden lépését fi gyelik FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Húsz ország részvételével kedden megkezdődött a Bocuse d'Ort a szakácsverseny európai döntője, melynek házigazdája idén Budapest. A megmérettetést a Hungexpo területén, a Sirha Budapest élelmiszeripari kiállítás keretében tartják négyezer négyzetméteren, futballmeccsek hangulatát idéző szurkolói támogatás közepette: a séfek dudaszó, dobpergés, kiabálás mellett végzik munkájukat. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Tíz ország - Izland, Ausztria, Norvégia, Bulgária, Finnország, Németország, Észtország, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Királyság - szakácsa lépett a hatszor három méteres konyhai boxba, ahol 5 óra 35 perc alatt kellett elkészíteniük egy halas és egy húsos ételt. Előbbi versenyfeladat során a séfek dunai kecsegével és annak kaviárjával dolgoztak. A versenyzőknek 14 tányért kellett elkészíteniük úgy, hogy az ételük legalább 50 százaléka növényi alapanyagból állt. A másik hangsúlyos elem a magyar dámszarvasborjú volt, melynek combját és gerincét dolgozták fel a szakácsok.

A két zsűri hat szempont alapján pontoz, s választja ki a ma este a végső győztest. A konyhai ítész maximum húsz pontot adhat a versenyzőknek. Tíz pont jár a higiéniáért és a konyhai eljárásokért, a másik tíz pedig a gazdaságos alapanyag-használatért. A kóstolózsűri összesen 80 pontról dönthet, 40 egység jár a végső ízért, 20 a tálalásért, 10 a takarékos anyaghasználatért. A húsételnél tíz pont jár a recept eredetiségéért, a halétel esetében pedig tíz egységgel jutalmazható annak a titkos összetevőnek a használata, amelyre a verseny előestéjén derült fény. Ez az alkotóelem pedig a tárkony volt.

Magyarországot az Onyx séfje, Széll Tamás képviseli. Hazánk szakácsa szerdán áll a konyhapult mögé, s 18 órára az is kiderül, hogy 2013 után ismét bejut-e a Bocuse d’Or világdöntőjébe.

Szerző
Frissítve: 2016.05.10. 22:37

TV2 - Hat új kábelcsatornát jelentettek be

Publikálás dátuma
2016.05.10. 20:48
Fotó: Népszava
Hamarosan hat új kábelcsatornát indít a TV2-csoport - jelentette be kedden a siófoki Media Hungary konferencián a társaság kábelportfoliójának programigazgatója.

Fischer Gábor összeg említése nélkül azt mondta: az elmúlt másfél évtized legnagyobb programfejlesztését hajtja ezzel végre a társaság, amely jól célzott, világos stratégiával rendelkező adóvá teszi valamennyi televízióját.

Közölte: a Super TV2-t a televíziós piac harmadik számú szereplőjévé akarják tenni, a csatornán ősztől naponta négyórányi saját gyártású tartalmat, show-műsorokat, fikciós alkotásokat kínálnak, valamint jelezte, hogy egy később bejelentendő "nagyon komoly beruházást" is elindítanak.

Hozzátette: Isaura TV néven telenovella-adót indítanak, új gasztrocsatornájuk a Chili TV lesz; elindul Zenebutik, a Joy TV életmód-csatorna, a FEM3-at Prime TV néven pozícionálják át, jön a meséket kínáló Kiwi TV, a PRO4 M+ néven "elképesztő mennyiségben vásárolt" mozifilmeket kínál, valamint nemsokára bejelentenek két újabb csatornát.

Az igazgató kérdésre azt közölte, hogy az első fejlesztési ütemet még az idén újabb követi portfóliójukban.
Közölte: a TV2 átalakítás alapvetően rendezi át a magyarországi televíziós piacot.

Szerző

Kivinnék az országot az Unióból?

Publikálás dátuma
2016.05.10. 20:30
Mindössze 1294 menekültet kellene áttelepíteni Magyarországra Görögországból és Olaszországból FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRI
Elrendelte kedden az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. A Parlament egyúttal arról is döntött, hogy könnyít a népszavazási kérdések benyújtásának szabályain. A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból.

Zöld utat kapott a kormány kvótaellenes referenduma. Az országgyűlés tegnap 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a népszavazás elrendeléséről. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A kérdés, amire a kormány választ vár úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.

A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására. A Liberálisok hétfőn be is jelentették, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtanak be és a testülettől azt kérik, semmisítse meg a Kúria korábbi döntését, ne engedélyezze, hogy kiírhassák a kvótareferendumot. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a múlt héten előre vetítette, hogy a kezdeményezést valakik várhatóan még megtámadják, a miniszter ennek ellenére úgy számol, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban meg lehet tartani a referendumot.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.

Maga a népszavazás nincs hatással arra, hogy érvényesítik-e az uniós belügyminiszterek által szeptemberben elfogadott kvótákat a menekültek elosztására vagy sem. Magyarország esetében 1294 ember jutna abból a 160 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett emberből, aki az EU-ban telepedne át. Orbán Viktor is utalt rá, és Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy a népszavazás a később esetleg meghozandó kvótákra vonatkozik. Tehát a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, amelyet az EU tagállamainak szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hagyott jóvá.

A Ház kedden a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán is könnyített, így azonos témájú indítványok esetén a jövőben lehet párhuzamosan aláírást gyűjteni. Egészen addig, amíg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott 200 ezer érvényes aláírást. A jogerős döntés után újabb, azonos tárgyú kérdést nem lehet benyújtani, és a már folyamatban lévő aláírásgyűjtést is be kell szüntetni. A jövőben a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet népszavazást olyan ügyben, amelyben már folyamatban van az aláírásgyűjtés. A változtatás kihirdetése után támogató aláírások csak egyedi azonosítóval ellátott íveken lehet majd gyűjteni.

Ezt a módosítást 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Orbán a kopasz-balhé után adott utasítást a változtatásra. Megírtuk: február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz - és Fradi-elnökhöz - köthető kidobó szállta meg az NVI épületét. Több jel is arra mutatott, hogy Erdősi Lászlónéval összejátszva lehetővé tették, hogy az idős asszony, illetve kísérője megelőzze a szocialista Nyakó Istvánt a népszavazási kezdeményezése leadásakor.

Sorsdöntőből fölösleges

Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a népszavazás nyílt harc az ellenzék és a kormányzat között. Két síkon zajlik: a vasárnapi zárva tartás megszüntetéséről, illetve a kötelező betelepítésről, az úgynevezett migráns-kvótáról szól. Emlékezetes: a Fidesz az elmúlt évtizedben talán a legfőbb ellenzéki jogosítványként használta a népszavazás intézményét. A párt prominensei nem is ügydöntő, hanem sorsdöntő népszavazásnak nevezték például 2004-ben saját - a kórház-privatizációt leállító - népszavazási kezdeményezésüket, de ebben az időben a kettős állampolgárságot támogató kezdeményezésnek is élére állt a Fidesz. Orbán Viktor ellenzéki pártelnökként a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazás előtt úgy fogalmazott: "az előttünk álló népszavazás azt fogja megmutatni, hogy a magyarok úgy érzik, saját sorsukhoz, az ország fontos döntéseihez két parlamenti választás között is van közük".

Csakhogy a referendumok tényleges és szimbolikus jelentőségéről - mint annyi minden másról - hatalomra kerülése után jelentősen megváltozott a Fidesz véleménye. A 2010-es kormányváltás például - mint utóbb kiderült - népszavazás volt, csak épp a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy egyszerű országgyűlési választáson van túl, ám Schmitt Pál akkori államfő szerint akkor egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. Ezt igyekezett erősíteni maga Orbán is, hiszen már kormányfőként, 2010. július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében, hiszen a képviselőket azzal hatalmazta fel a nép, hogy "a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek". Nem is tartottak megerősítő referendumot az alaptörvényről, amely alapjaiban változtatta meg a népszavazás legfontosabb szabályait is.

Elzárja a lehetőséget a törvény

A népszavazások részletes szabályozása is szinte esélytelenné teszi, hogy a társadalom valóban véleményt nyilvánítson a számára fontos ügyekben. Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal - 2013. december 17-én fogadta el az idevágó sarkalatos jogszabályt, amely szerint országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek kezdeményezhetnek azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak erre.

A hivatalos indoklás szerint a "komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése" érdekében hozott új jogszabályban a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell - ezeket az aláírásokat, mint az Erdősi Lászlóné ügyében extra-sebességgel történt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi -, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.

Csakúgy mint korábban, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Egyébként az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért azt állította, hogy a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

"Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni"
A 2008-as népszavazás előtt Orbán Viktor egy interjúban (Bayer Zsoltnak) még úgy beszélt a referendumokról: "tehát ma olyan világban élünk, kedves Zsolt, mint ahogy '80-as évek végén éltünk, amikor alapvető demokratikus jogokat is ki kell harcolni. (…) Ezt a lehetőséget, ezt az utat, a népszavazás útját a magyar alkotmány nyitva hagyja, megnyitja, fölkínálja a magyar választópolgároknak. Ez jogunk, nem lehet tőlünk elvenni. (…) És az adjon nekünk erőt, és az tegye tisztává a látásunkat, hogy milyen erőket mozgósít a másik oldal annak érdekében, hogy az emberektől ezt a jogot meg tudják tagadni. Ez mutatja igazán, hogy milyen fontos dolog a népszavazás".
"Aki távol marad, Európára szavaz"
  • Az Együtt elutasítja a kvótareferendumot, és arra kéri a választókat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna szerint a referendummal a kormány "sunyi módon" felhatalmazást akar szerezni arra, hogy az országot "bármikor kivigye" az Európai Unióból. A független képviselő szerint ezért a népszavazási kezdeményezés kockázatos és életveszélyes a magyarok számára, hiszen Magyarország 12 éves uniós tagsága történelmi léptékű, hatalmas előrelépést hozott. A gyávaságból sosem lesz kormányváltás. Sajnos, ma erről újabb bizonyítékot szerezhettünk, amikor sem az LMP, sem az MSZP, sem a DK nem mert nemmel szavazni a Fidesz Európa-ellenes kezdeményezésére, amelyet Orbán Viktor kvóta-referendumnak hazudik - írta blogjában Szigetvári Viktor, a párt elnöke.

  • "Orbán Viktor valójában nem pár száz ember befogadásáról szavaztat, hiszen pontosan tudja, hogy nem lehetünk potyautasok az EU-ban, nem tarthatjuk a markunkat úgy, hogy közben kihúzzuk magunkat a közös feladatok alól. Orbán Viktor valójában arra kér felhatalmazást, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. Ez pedig ellentétes a magyar emberek érdekeivel" - írta Molnár Csaba. A Demokratikus Koalíció alelnöke jelezte: a DK bojkottálni fogja az Európa-ellenes népszavazást és a népszavazástól való távolmaradásra biztatnak, mert - megfogalmazásuk szerint - a távolmaradás is szavazat, mivel "aki távol marad, az Európára szavaz".

  • Az MSZP szerdán mondja el, mit gondol a referendumról, kedden azt sérelmezték, hogy nem csak a józan ész, hanem a jogszabályok is lehetővé tették volna, hogy a kvótareferendummal egy napon lehessen szavazni az állami vezetők bérplafonjának visszaállításáról és az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezésekről. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közölte: folytatják az aláírásgyűjtést a "Fidesz-ellenes" népszavazásokhoz.

  • Schiffer András, az LMP társelnöke a kvótaügyi népszavazásról azt mondta: pártja nem vesz részt a kampányban, a kormány ugyanis szerinte addig, amíg állampolgári kezdeményezéseket meghiúsít, nincs abban az erkölcsi helyzetben, hogy népszavazást kezdeményezzen. Kijelentette ugyanakkor: a kérdésre csak nemmel lehet szavazni, mert amíg a meghívás nem uniós szinten született a menekültek felé, addig a befogadás sem születhet így.

Szigetvári szerint Rétvári hazudott
A migránsok kvóta szerinti betelepítése Magyarországnak az első évben kétszázmilliárd forintba kerülne - jelentette ki Rétvári Bence, még április 19-én a Magyar Időknek. Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult, hogy megtudja, Rétvári Bence milyen tanulmányokra, számításokra alapozza a fent említett összeget.
A közérdekű adatigénylésre hétfőn válaszolt az Emmi: a kért dokumentum tekintetében nem minősül adatkezelőnek. Szigetvári szerint ez egyet jelent azzal, hogy Rétvári Bence semmilyen hatástanulmánnyal nem rendelkezett, és csak azért mondta be az összeget, hogy a magyar embereket a menekültek ellen hangolja.



Szerző