Paks II. - Vizsgálják az erőmű telephelyét

Publikálás dátuma
2016.05.11. 13:21
FOTÓ: Népszava
A paksi bővítés előkészítésének egyik legnagyobb feladata a telephelyvizsgálat, amelynek célja megállapítani, hogy a környezet milyen hatást gyakorolhat az erőműre, és ezeket a megállapításokat a tervezésnél figyelembe kell venni - mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.

Kifejtette: különböző szempontból - például meteorológia, hidrológiai, földtudományi - vizsgálják a szakemberek az erőművi területet, részletesen meghatározzák a legfontosabb veszélyeket, amelyeket a tervezéssel ki kell zárni. Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy a telephely-vizsgálati program fontos része a földtani kutatás. Az erőmű telephelyének környékén kívül összesen 9 kilométert fúrnak 8 mélyfúrásban. A magfúrással végzett vizsgálat során minden egyes esetben kiemelik a mintát, ezt a földtudósok vizsgálják, és pontosítják a földtudományi modellt.

Emlékeztetett: az orosz féllel Magyarország fővállalkozói szerződést kötött. Az várják, hogy az orosz cégek és alvállalkozóik bárhonnan a világból, biztonságos, 60 évig működőképes erőművet szállítsanak le határidőre, a szerződésben rögzített áron. Aszódi Attila szólt arról is, hogy az Európai Bizottsággal a paksi beruházás nyilvánossági kérdéseit sikerült tisztázni, az állami támogatás és a beszerzés kérdéseiről előremutató, konstruktív légkörben folynak a tárgyalások munkacsoportokban. Remélhetően az év közepéig a bizottság állásfoglalást ad ki.

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is - írja Jávor Benedek közleményében.

Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks 2 beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a magyar kormány megbízásából készült Rothschild-tanulmányt, amely az állította, hogy a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett.

A Rothschild-tanulmány adatait a Candole Partners összevetette a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks 2. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztő részletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország vagy Szerbia vásárolna majd magyar atomáramot, de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte árma árát is.

Nem áll meg a lábán a magyar energiastratégia, hiszen a tervezett bővítések ellenére az elmúlt évben csökkent az ország energiaigénye - mondta Jávor Benedek a Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián szerdán. Hozzátette, a kormánynak nincs alternatívája arra az esetre, ha a paksi bővítés valamiért nem valósul meg, holott a bővítés körüli bizonytalanság okot ad a félelemre. Az Európai Unió célja, hogy különválassza a gazdasági növekedést az energiaigény növekedésétől, ami Magyarországnak egyelőre nem sikerült, így a kormány igénybecslései nem vehetőek komolyan - tette hozzá.

Nagy meglepetésre azonban az EU azt tervezi, hogy uniós pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban. Az EU új atomenergia-stratégiájának alapjait felvázoló javaslat alapján a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, és ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak – írja a HVG. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű.

A német kormány illetékes miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte a nukleáris energia használatának ösztönzését. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után elindították az úgynevezett energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és felszámolását, és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. A tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.

Szerző

Offshore-botrány - Vizsgálóbizottságról döntött Brüsszel

A Panamából kiindult, úgynevezett offshore-botrány kivizsgálását végző különbizottság létrehozásáról döntöttek az Európai Parlament frakciói.

Parlamenti tájékoztatás szerint a képviselő-testület vezetősége, az úgynevezett elnökök konferenciája csütörtökön határoz a vizsgálóbizottság végleges létszámáról és mandátumáról. Az előzetes kiszivárogtatások szerint a testület várhatóan 65 fős lesz, megbízatása pedig egy évre szól, amelyet két alkalommal - három-három hónappal - meg lehet meghosszabbítani.

Az offshore-botrányhoz vezető információkat állítólag egy ismeretlen szivárogtatta ki a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodából. Mára csaknem 12 millió adat, összesen 2,6 terabájt nagyságú információtömeg állt össze, amely nagy nemzetközi vállalatok alkalmazottait és politikusokat is az adóelkerülés gyanújába kevert. Az iratokat a héten mindenki számára hozzáférhetővé tették. A Mossack Fonseca ügyvédi iroda bejelentette, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul a dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt.

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet felszólította csütörtökön az Európai Uniót, hogy lépjen fel az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel összefüggésbe hozható emberek felderítése érdekében.

 A szervezet brüsszeli központja arra szólította fel az Európai Uniót, hogy lépjen fel határozottabban a pénzmosás ellen, és hozzon létre nyilvános adatbázist azokról, akiknek üzleti érdekeltségeik vannak offshore cégekben. A TI az után emelte fel hangját az ügyben, hogy ismeretlenek iratokat szivárogtattak ki az adóparadicsomként számon tartott Bahamai Közösség cégnyilvántartásából, amelyekben többek között Neelie Kroes egykori holland uniós biztos neve is szerepel, aki - mint kiderült - 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd. nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig az Európai Bizottság tagjaként valamennyi érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.

Carl Dolan, a Transparency International európai igazgatója hangsúlyozta, a kiszivárogtatás nélkül titokban maradt volna Kroes kapcsolata az offshore céggel. "Épp ezért lenne kulcsfontosságú nyilvános adatbázist vezetni a cégek tulajdonosairól, amelyben a civil szervezetek, az újságírók és maga az Európai Bizottság is ellenőrizhetné az esetleges összeférhetetlenségeket" - jelentette ki.

A kiszivárogtatott fájlok 175 888 offshore cégről, alapítványról, vagyonkezelő társaságról tartalmaznak adatokat. Valamennyit 1990 és 2016 között alapították.

A Bahama-iratokról beszámoló Süddeutsche Zeitung című német lap az első összeállításában kiemelte: nem törvénysértő offshore vállalatot alapítani vagy vezetni, de nem ritkán adókerülésre, illegálisan szerzett jövedelem eltitkolására, törvénytelen üzletek elrejtésére használják az ilyen társaságokat, és a Panama-iratok néven ismert adatbázis, vagy éppen az atlanti-óceáni Bahama-szigetcsoportról szerzett fájlok és hasonló kiszivárogtatások révén le lehet leplezni közszereplők eltitkolt üzleteit.

Magyar tulajdonú offshore bankról közölt tényfeltáró cikket csütörtökön a Direkt 36, a 444. hu internetes oldalon. A cikk szerint a dél-karibi Saint Vincent és Grenadin-szigeteken, 1997-ben bejegyzett, budapesti irodával is rendelkező Loyal Bank tulajdonosa Hujber Ottó, aki a 1990-es években a legbefolyásosabb magyar üzletemberek közé tartozott.

A cikk felidézi, hogy bár az MSZP-be nem lépett be, 1993 és 1997 között ő volt a párt vállalkozói tagozatának vezetője.  Hujber Ottó a Direkt36-nak megerősítette, hogy ő tulajdonosa a Loyal Banknak, és azt mondta, a bankból származó bevételei után Magyarországon adót fizet, az elmúlt öt évben 264,7 millió forint jövedelem után.

A Panama-iratok iratok alapján készült tényfeltáró cikkben a Direkt 36 azt írta: kiderült, hogy a bank több tízezer ügyfele között néhány évvel ezelőtt még legalább 2300 magyar is volt, rengeteg orosz és japán ügyfél mellett, ahogy az is, hogy legjobb éveiben a bank több mint 5 millió dollár profitot (1,3 milliárd forint) hozott. Az iratokban vannak arra utaló információk is, hogy a Loyal Banknál olyan cégek is nyithattak számlát, amelyek valódi tulajdonosa rejtve maradhatott a pénzintézet előtt is. A bank szerint ez félreértés. 

A cikk szerint a Loyal Bank tevékenysége miatt két európai országban is figyelmeztetést adtak ki illegális működés gyanújával, de a pénzintézet mindkét esetben tisztázta magát. Legalább az egyik figyelmeztetés eljutott a magyar pénzügyi felügyelethez, de "arról ellentmondásos információk vannak, hogy a felügyelet tartott-e valaha ellenőrzést a képviseletnél".

Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. A Panama-iratok összeállításán mintegy nyolcvan ország négyszáz újságírója dolgozott, nagy nemzetközi vállalatok, politikusok, bűnözők adóelkerülési gyakorlatát dolgozták fel, bemutatva a legfontosabb adóparadicsomokat is.

Megszavazták az Európai Parlament (EP) képviselői szerdán az offshore-botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság felállítását, amely az uniós jogba ütközően működő offshore cégeket és azok haszonélvezőit kívánja felkutatni.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a vizsgálóbizottság az ilyen cégek haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információk feltárása mellett a tagállamok és az Európai Bizottság által a pénzmosásra, adókijátszásra és adóelkerülésre vonatkozó uniós jog állítólagos megsértését és visszás alkalmazását is vizsgálja. A vizsgálóbizottság feladata lesz a vizsgálatnak az unós tagállamokkal, valamint a helyi és uniós jogi és pénzügyi szereplőkkel történő összehangolása.
A képviselőcsoportok által egységesen javasolt és elfogadott 65 fős vizsgálóbizottság megbízatása egy évre szól, amelyet két alkalommal lehet majd három-három hónappal meghosszabbítani.

Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. Az iroda rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. E cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel. A most létrehozott EP-vizsgálóbizottság feladatköre kiterjed a LuxLeaks néven elhíresült botrány további részleteinek felderítésére is.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak Luxemburgban csak a töredékét kelljen leróniuk.

Az Európai Bizottság ezzel egy időben az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa korábban tett nyilatkozata szerint az uniós tagállamoknak közös listát kell összeállítaniuk az adóparadicsomokról és büntetéseket kell kilátásba helyezniük azon országokkal szemben, amelyek elrejtik az adóköteles bevételeket.

A tagállamoknak jelenleg eltérő listáik vannak az adóügyekben nem együttműködő országokról és esetükben szabadon dönthetnek az esetleges korlátozó intézkedésekről.

Jó rablóból lesz a legjobb pandúr - közölte komoly arccal tegnap a parlament offshore-ellenes vitájában fideszes Bánki Erik. Az ellenzék azért kezdeményezett vitanapot, mert tudhatóan nagy összegek vándorolnak Magyarországról különböző adóparadicsomokba, amit meg kellene akadályozni. Ám a kormánypárt, talán kínjában, Jean-Claude Junckert is belerángatta a történetbe.

Bánki ugyanis azt közölte, az Európai Bizottság (EB) is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez az eljárás, mert a testület elnöke korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány mindent megtett az ügyben, az offshore cégek Magyarországon nem kaphatnak költségvetési támogatást és nemzeti vagyont sem kezelhetnek. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy sem a magyar, sem az uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, így ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok.

Leszámolnának a Matolcsy-maffiával
Egy olasz maffiacsalád is megirigyelhetné a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek egymáshoz kötődését, az elnök ügyei pedig azt üzenik az embereknek, politikai hátszéllel mindent meg lehet tenni. Az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt közölte, "ideje véget vetni Matolcsy történetének", mert az MNB és elnökének botrányai a társadalom egészére jelentenek kockázatot.

A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel- tetézte az elhangzottakat Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára expozéjában természetesen a 2010 előtti szocialista kormányokat ostorozta, akkor ugyanis szerinte "virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Jelenleg az Együttről állítják, hogy legfőbb támogatója egy adóparadicsomba bejegyzett cég - közölte, de terítékre került Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettese külföldi bankszámlája, sőt az Alstom-botrány, amiben Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is felmerült. Dömötör a jobbikos Kovács Bélát sem kímélte és felrótta, hogy a pártja körüli cégháló tulajdonosi szerkezét még nem tárta nyilvánosság elé. A jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el - hangoztatta.

Ezzel szemben sorskérdés az adóparadicsomok felszámolása Schiffer András szerint. A vitanapot eredetileg kezdeményező LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, az ipari mértékű adóelkerülés megkárosítja a nemzeteket, az offshore pedig a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik eszköze. Felidézte: kutatások szerint Magyarország benne van az offshore-ügyek által legkedvezőtlenebbül érintett húsz országban, éppen ezért a kormánypártokat arra kérte, legyenek partnerek abban, hogy ilyen hátterű cégeket Magyarországon ne lehessen bejegyezni és offshore-társaságokkal az állam ne köthessen szerződéseket, hiszen a rendszerváltás óta az államadósság két és félszerese vándorolt offshore cégekhez.

Fél a Fidesz a parlamentben?
Nagyjából minden képviselőre két őr jut majd, ha a kormánypártok megszavazzák azt az indítványt, ami az utolsó pillanatban érkezett a jövő évi költségvetési törvényhez. Vadai Ágnes hívta fel a figyelmet tegnap arra, hogy a nemrég sokkolóval is felruházott Országgyűlési Őrség létszámát újabb 98 fővel akarják bővíteni. A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint erre csak a kormánypárti képviselők rossz "lelkiismerete" adhatott okot, avagy "a Fidesz talán fél a parlamentben".

Az LMP kezdeményezéséhez minden ellenzéki frakció csatlakozott, tegnap pedig az MSZP-s Tóth Bertalan azzal kezdte: Orbán Viktor miniszterelnök környezetében "ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek és még lehetne sorolni". A képviselő arra figyelmeztetett, a jogszabály semmit nem ér, ha azt nem tartják be. "Hiába születtek jogszabályok a közpénzkezelés átláthatóvá tételére, a Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert" - mondta.

Szerinte, ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László sem, de nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már régen nem lenne jegybankelnök Matolcsy György, nem létezne ilyen formában a letelepedési kötvénybiznisz és az állami pénzmosodaként működő stabilitási megtakarítási számla, de MET-ügy sem lett volna. Tóth szavaival - bármily furcsa - lényegében egybevágott a Jobbik elnökének fölszólalása. A szélsőjobboldali párt szintén támogatta az LMP vitanapját, Vona Gábor pedig tegnap szimbolikusnak nevezte, hogy hat évvel a II. Orbán-kormány megalakulása után szükség volt erre. Állította, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem ért véget a "strómanok-kora" és nem értek véget az "offshore-praktikák" sem. Elmaradt a gazdasági visszaélések felderítése, nem számoltatták el a felelősöket, ehelyett viszont mindent átsző a korrupció.

A Fidesz szerint az ellenzék tele van offshore ügyekkel, és éppen azok kezdeményeztek parlamenti vitanapot erről a jelenségről, akikről hétről hétre derülnek ki újabb információk.  A Demokratikus Koalíció szerint viszont a Fidesz bukott offshore cégekkel, ezért a párt országgyűlési határozatban kezdeményezi, hogy a parlamenti képviselőknek, illetve családtagjainak ne lehessen offshore cégük.

Vadai Ágnes feleslegesnek nevezte a témában tartott parlamenti vitanapot, mondván, az offshore-ról nem vitatkozni kell, hanem tiltani kell azt. Jelezte, a DK-ban politizáló független képviselők ezért fel sem szólalnak az ellenzéki kezdeményezésű vitanapon. A képviselő megjegyezte, a Fidesz korábban attól volt hangos, hogy leszámol az offshore-lovagokkal, mára azonban úgy tűnik, "hogy az offshore-lovagok számoltak le a Fidesszel", mert ennyi offshore-ügy soha egyetlen magyar parlamenti pártról nem derült ki, mint a kormánypártról.

Ezzel szemben a Fidesz szinte az összes ellenzéki pártra próbálta áthárítani az ügyet, mondván, hogy lebukott már az MSZP, a DK, a Jobbik, és most kiderült, hogy az Együtt körül is újabb offshore-botrány van, hiszen az Együtt egyik legnagyobb támogatója éppen panamai bejegyzett székhellyel rendelkezik - mondták, megjegyezve, hogy  a baloldal mindegyik korábbi miniszterelnöke érintett volt offshore ügyekben. Medgyessy Péterrel kapcsolatban az Alstom-pénzeket említették, Gyurcsány Ferenc esetében pedig azt mondták, "a mai napig nem tudjuk, hogy az Altus Luxemburg cég alapító tőkéjét miből és hogyan juttatta el Luxemburgba", és Bajnai Gordon is egy offshore cég vezetője, egy ciprusi cég igazgatója volt.

Szerző

Nem létező állattartók nyertek a Hortobágyon

A Fidesz lopásalapú kormányzását ismét leleplezte egy hivatalos dokumentum: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hortobágyi legelőpályázatokról készült jelentéséből kiderül, hogy a pályázatokon a valódi állattartók helyett előre kijelölt szereplők nyertek, akik a nem létező állatállományukat csak a pályázat idejére bérelték, és azóta sem végeznek semmilyen érdemi mezőgazdasági tevékenységet - olvasható az MSZP közleményében.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese közölte, a birtokába került KEHI jegyzőkönyv valójában egy vádirat a Fidesz földlopása ellen. Hiába tettek eddig már több feljelentést is, a nyomozás minden esetben rendkívül vontatottan halad - tette hozzá. Az MSZP-s szakpolitikus azt sem érti, hogy a KEHI miért nem tett feljelentést az általuk feltárt nyilvánvaló bűncselekmények miatt. Az ellenőrzési hivatal ezt annak ellenére sem tette meg, hogy látszik, a földeket felveri a gaz, és nincs semmilyen legeltetés. A pályázatokon nyertes állítólagos gazdálkodókat a minisztérium sem hajlandó ellenőrizni.

A szocialista politikus azt is szóvá tette, hogy a Miniszterelnökség agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatainak nyerteseit is irányított pontozással, az összes foglalkoztató ágazatot kihagyva jelölték ki. Így egy fillért sem kapnak a tejelő tehenészetek, a hízómarha- és juhtartók, a szőlő-és gyümölcsültetvények. Az ő támogatásuk helyett trükkös számításokkal adtak pénzt azokra a fideszes haverok által használt úgynevezett horizontális szántóterületekre, melyeknek sem foglalkoztatási, sem pedig környezet-gazdálkodási jelentőségük nincs. Különösen árulkodó, hogy míg a horizontális szántók esetében már 50 százalékos eredménnyel lehetett nyerni, addig a többi ágazatnál – például a gyepterületeknél, szőlő és gyümölcsültetvényeknél – a 70 százalékos eredmény sem volt elég az eredményes pályázathoz - mondta az agrárpolitikus.

Szerző