A MÁV szerint tévesen állítottuk, hogy "Durva! Robog a vonat az álló sorompónál"

Publikálás dátuma
2016.05.11. 18:10

A MÁV esztergomi vasútvonalának felújítására már elment rá 44,5 milliárd forint és három évnyi munka, ám a hírek rendre arról szólnak, hogy a vonalon mindennaposak a késések, műszaki hibák, és a menetidő sem csökkent számottevően. Ez azonban mondhatni, csak bosszúság. Amit azonban a Népszava olvasója fotón megörökített, az már ennél lényegesen több: életveszély. Nem is kicsi - írtuk. A MÁV reagált. 

Az időpont: 2016. május 10. 17.20 A helyszín: Esztergom-Budapest vasútvonal - Esztergom–Kertváros, Retek utcai vasúti átjáró. Felemelt sorompó, jelzés nélküli lámpa, áthaladó vonat. Ez a milliárdokért felújított vasútvonal.

Megkerestük a MÁV-ot, hogyan állhatott elő a fenti állapot. Csütörtökön érkezett válaszukból kiderült:

"Május 6-áról 7-ére virradó éjszaka egy nagy sebességgel (100-120 km/h-val) haladó személyautó letarolta a sorompószekrényt és a jelzőjét. A gépjármű vezetője az eddigi információk alapján ittas volt. A sorompóberendezés vezérlése nagyon súlyosan megrongálódott, a szekrényben szinte minden tönkrement. Az anyagi kár jelentős, 10-20 millió forint közé tehető.

A sorompót ilyen esetben 72 órán belül helyre kell állítani vagy jelzőőrrel fedezni kell az átjárót. A fotó nem 10-én, hanem 9-én készült, 10-én már az előírások szerint az átjáró forgalmát a vonatok érkezésekor jelzőőrökkel irányítottuk. A sorompó javítását 10-én délután fél ötre befejezték a MÁV szakemberei.

A vonatok a fokozott biztonsági előírások – a forgalmi utasítás vonatkozó szabályai szerint – közlekedtek.  A vonatok mozdonyvezetőit a forgalmi szolgálattevő értesítette a sorompó használhatatlanságáról és a követendő eljárásról. A vonatok ennek megfelelően csökkentett sebességgel, akár hangjelzés adásával haladtak át az útátjáróban. Tehát veszélyhelyzet nem állt fenn."

A MÁV szerint

"Az írás valótlanságokat állít azon általánosításával, hogy a vonalon mindennaposak a késések. Az idei, első négyhavi statisztika szerint 96-97%-os a személyszállító vonatok menetrendszerűségi mutatója, sőt februárban és márciusban 97,5%-os volt a vonatpontosság mértéke. A menetidő egyelőre valóban néhány perccel csökkent a felújítás előttihez képest, de fontos hozzátenni, hogy négy új megálló épült, ami fékezéssel, utascserével állomásonként körülbelül két perc pluszidőt jelent. A G72-es jelzésű kevesebb, de jelentős forgalmú állomásokon megálló vonatok 73 perc alatt érnek Esztergomból a Nyugati pályaudvarra, ami a csúcsidei közúti eljutási idővel is versenyképes. Az esztergomi vonalon a szolgáltatásunkat igénybe vevő egyre több utas is a felújítás előnyeit jelzi, mivel már csaknem 30 százalékkal meghaladja az utasszám a felújítás előttit. A villamosítás után forgalomba állítható új motorvonatokkal pedig a jelenlegihez képest is észrevehetően csökkeni fog a menetidő és tovább javulhat a pontosság."

Szerző
Frissítve: 2016.05.12. 19:00

A szokásosnál is agresszívabb Fidesz-üzenet az egyet nem értőknek

Publikálás dátuma
2016.05.11. 17:47
Népszava fotó
A Fidesz ellenséget lát minden sarokban. Vagy csak úgy tesznek. Ki tudná eldönteni melyik a nagyobb baj, a paranoia, vagy ha bárkit, bármilyen - akár magyar - civileket, baloldaliakat vagy szervezetet vádolnak meg Magyarország elleni bosszúval. Mert persze szerintük Magyarország - az ők.  Az MTI híradása szerint a Fidesz közleményt adott ki, amelyben azt írta: a bevándorláspárti erők újra aktivizálják magukat, hogy bosszút álljanak Magyarországon a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás elrendelése miatt.

Az egész Magyarországért, benne civilekért, ellenzékért, bárkiért felelős kormánypárt az Amnesty International közleményére reagált eképpen. Hogy bosszút állnak. 

Az emberi jogokért egész világon küzdő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány számára az alaptörvény, a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, valamint a honvédelemről szóló törvények tervezett módosítása az emberi jogok széles körű korlátozását lehetővé tevő  intézkedések bevezetésére ad lehetőséget.

Nos, a Fidesz azonnal reagált: a bevándorláspárti szervezetek ismét nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, a baloldal és a brüsszeli politikusok mellett újra támadásba lendültek Magyarország ellen. Korábban a fizikai és a jogi határzár ellen léptek fel, most a népszavazást és a terrorizmus elleni akciótervet támadják, mert nemcsak támogatják, hanem segítik is az Európa felé tartó illegális bevándorlást - írták. Szerintük az AI nemzetközi kampányt folytat a bevándorlók beengedéséért és betelepítéséért. Ezek a szervezetek is azt szeretnék, ha a magyar emberek csendben tűrnék, és szó nélkül hagynák, hogy Brüsszel döntsön helyettük a bevándorlók betelepítéséről. (...) Érkezzen bármilyen nyomás, kitartunk a népszavazás megrendezése és a terrorizmus elleni akcióterv végrehajtása mellett, mert ezek a magyar emberek jogait és biztonságát szolgálják. 

Fodor Gábor a kiírás elhalasztását kéri
Magyar Liberális Párt elnöke azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy mindaddig ne tűzze ki a betelepítési kvótáról szóló referendum időpontját, amíg az Alkotmánybíróság (Ab) el nem bírálta alkotmányjogi panaszát. Fodor Gábor emlékeztetett, még azt megelőzően küldte meg alkotmányjogi panaszát az Ab-hez, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte volna a népszavazás kérdését. A politikus szerint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is hibás döntést hozott, amikor hitelesítette a népszavazási kérdést. Úgy véli, a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nemzetközi szerződést sért. A népszavazási törvény értelmében az államfő a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslat esetén annak elbírálását követő 15 napon belül tűzi ki a referendum időpontját.

Szerző

Kvótareferendum - Fodor Gábor a kiírás elhalasztását kéri

A Magyar Liberális Párt elnöke azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy mindaddig ne tűzze ki a betelepítési kvótáról szóló referendum időpontját, amíg az Alkotmánybíróság (Ab) el nem bírálta alkotmányjogi panaszát.

Fodor Gábor emlékeztetett, még azt megelőzően küldte meg alkotmányjogi panaszát az Ab-hez, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte volna a népszavazás kérdését. A politikus szerint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is hibás döntést hozott, amikor hitelesítette a népszavazási kérdést. Úgy véli, a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nemzetközi szerződést sért. A népszavazási törvény értelmében az államfő a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslat esetén annak elbírálását követő 15 napon belül tűzi ki a referendum időpontját.

Szerző