Támadják a TV2 új csatornáit

Publikálás dátuma
2016.05.12. 07:07
Fotó: Facebook/Vajna Tímea
Hatalmas felháborodást váltott ki a kábelszolgáltatók körében az, hogy a TV2 bejelentette, több új csatornát is indítanak. A Media Hungary konferencián még az állami tulajdonban lévő Antenna Hungaria képviselője, Schneider Henrik is arról beszélt, hogy nehéz az új jelentkezőknek helyet szorítani, hiszen technikailag nem lehetséges végtelen számú adót sugározni.

Andy Vajna csatornájának bejelentése kapcsán az erről szóló beszélgetésen résztvevő szakemberek közül sokan nem értették, hogyan gondolja azt a TV2, hogy hirtelen felveszik mind a féltucatnyi új csatornát az előfizetői csomagjaikba. Hiszen a nemrégiben engedélyezett terjesztési díj is komoly kiadásokkal jár az RTL és a TV2 után, emellett pedig az új csatornák sugárzása is igen költséges. Dirk Gerkens az aggodalmakra úgy felelt, "nem kell sírni", a most is fogható 114 adó közül soknak alig van nézettsége, legfeljebb ezeket kiteszik a csomagokból, és beteszik helyükbe a TV2 adóit. A vezérigazgató hozzátette, személyesen garantálja, hogy ezeken színvonalas műsorok lesznek.

Tarr János szerint nagy lesz a piaci harc, a műsorterjesztéssel foglalkozó Tarr Kft. vezetője azt mondta, érvényes szerződéseik miatt ők csak egy-két év múlva veszik fel a kínálatba az új TV2-csatornákat - már ha addig "letesznek valamit az asztalra". Vajnáék bővítése leginkább a Comedy Centralt is üzemeltető Viacomnak jelentenek majd konkurenciát, hiszen a cég birtokában van az MTV zenecsatorna, a Nickelodeon gyerek- és tinicsatorna is. Így a vállalat kelet-európai és izraeli ügyvezető igazgatója, Bartosz Witak kritizálta a leghevesebben a TV2 vezérét: nehéz fair versenyről beszélni egy olyan piacon, ahol az egyik szereplő a "támogatások" révén erős hátszéllel bír - mondta hozzátéve, hogy ha Magyarország ilyen szabályok szerint működik, senki ne csodálkozzon, ha egyes piaci szereplők kivonulnak az országból.

Gerkens szerint korábbi munkáltatójának, az RTL-nek és a Viacomnak nincs oka panaszra, évekig nagyon kényelmes volt a helyzetük a kábelszolgáltatóknál. A vita hevében a Viacom-vezér azt mondta, nem hátrálnak meg, "van lőszerük, amit ellőhetnek", szerinte nehéz dolga lesz a TV2-nek a magas nézettséget elérő Viacom csatornákkal. Witak egyébként nem részletezte, milyen támogatásokra gondolt, ám a Népszabadság tudósítása szerint az idei szakmai konferencián mindenki arról beszél, hogy Vajna összesen 8 millárd forintos állami hitellel akarja legyőzni a vetélytársakat.

A tavaszi verseny eldőlt, a TV2 meg sem közelíti az RTL-t, és az idén nagyobb a különbség a 18-49 éves célcsoporton, mint tavaly - mondta Kolosi Péter miután Dirk Gerkens a Media Hungary konferencián bírálta többek közt az RTL műsorpolitikáját. A programigazgató sajátos gyakorlatnak nevezte, hogy a TV2 a 18-59-es korosztályt célozza meg: rossz nyelvek szerint szándékosan alakították úgy a célcsoportjukat, hogy érdemben ne lehessen a nagy vetélytárssal összevetni a teljesítményt - mondta, majd a TV2 hírműsorára utalva hozzátette: összeomlott a nézettség. Ugyanis a kereskedelmileg fontos korosztályban mért népszerűség alapján a Tények által nyert 14 nappal szemben áll az RTL Híradó 115 napja. A sorozatok, illetve esti műsorok kapcsán megjegyezte: ezek is stabilan verik a TV2-t.

Nem tudni, ki hallgatta le Vaszilyt
Továbbra sincs gyanúsítottja Vaszily Miklós lehallgatási ügyének - írta az Index. A közmédia vezérigazgatójának tárgyalójában március végén találtak illegálisan telepített lehallgató-berendezést. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tiltott adatszerzés bűntett gyanújával nyomoz az ügyben több mint egy hónapja, még mindig ismeretlen tettes ellen.
Eközben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) nyilvánosságra hozott nézettségi adataiból kiderült, az M1 fél nyolcas híradója a teljes közönség kevesebb mint három százalékát érdekli. A hétfő esti híradót 105 ezer négy éven felüli nézte, áprilisban átlag 137 ezren követték az esti hírműsort - a kereskedelmi tévék hasonló műsorait 800-900 ezer ember követi.


A diákokat is becsapják

Publikálás dátuma
2016.05.12. 07:05
Szabják, varrják a tanterveket is FOTÓ: NÉPSZAVA
A szakma elutasítja a szakképzés átalakítására vonatkozó kormányzati terveket, az elsietett intézkedéseket ennek ellenére is bevezetnék ősztől, az iskoláknak gyakorlatilag felkészülési időt sem hagynak. A diákokkal is kiszúrnak, veszélyben az érettségijük.

Egyre nagyobb tiltakozás övezi a szakképzés átalakításával kapcsolatos kormányzati terveket. Eddig az egyik legnagyobb gond az volt, hogy az idén szeptembertől bevezetésre kerülő új rendszerről szinte semmit nem lehetett tudni azon kívül, hogy az iskolatípusokat - teljesen fölöslegesen, ráadásul félrevezető módon - átnevezik, a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. A szakmai szervezeteknek véleményezésre megküldött, illetve nemrég nyilvánosságra került közismereti kerettantervekről szóló előterjesztés tovább borzolta a kedélyeket, legutóbb a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) tette közzé állásfoglalását, amelyben jelezték: az egész koncepciót elutasítják.

A kormány állandóan arra hivatkozik, hogy a szakképzés átalakítására a munkaerőpiac igényeinek változása miatt van szükség, hiszen - mint az előterjesztésben olvasható - "a gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez folyamatos, jól tervezett és strukturált szakképzett munkaerő szükséges". Ez valóban így van, ám mint az MPT szakértői rámutattak, a szóban forgó kerettanterv épp a célokkal ellentétes hatást érne el. A szakgimnáziumokban a közismereti óraszám mintegy 600-zal csökkenne, a szakközépiskolákban pedig csak heti hat órában tanulnának közismereti tárgyakat - fizika, kémia, biológia, földrajz - a diákok. Hiába ígéri a kormány, így gyakorlatilag lehetetlenné válik a diákok felkészítése az érettségire, ezzel a szülőket és a tanulókat is becsapják. De magával az érettségivel is sok a gond, a jelenleg 11. évfolyamon tanulók szakmai érettségi vizsgájának vizsgakövetelményei még csak nem is ismertek.

Az MPT azt kéri a kormánytól, mondjon le a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok bevezetéséről, a szakképzés szükséges modernizációjának tervét pedig a szakma képviselőivel tárgyalják újra (a változtatások hatását csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási jogi osztálya vizsgálta, az is csupán egyetlen napot fordított a témára).

A Pedagógusok Szakszervezete is azt kéri, hogy legalább egy évvel halasszák el a kerettantervek bevezetését. Közleményükben jelezték: a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy a szakgimnáziumokban ne jusson idő a közismereti tárgyakra, ami miatt a tanulók a felsőfokú tanulmányokra való felkészülésben is hátrányba kerülnek. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy bár a közismereti kerettantervek egyeztetése zajlik (de még nem fejeződött be), a szakképzési kerettantervek közigazgatási egyeztetése még meg sem kezdődött. A tervezett átalakításokat még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is bírálta. Állásfoglalásuk szerint a közismereti tárgyak csökkentése komoly veszély a rendszer egészére, szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával. Problémának látják azt is, hogy a közismereti oldalon pedagógus álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel. Ők is azt kérik hogy az átalakítások bevezetését egy évvel halassza el a kormány.

"Tartalmi kérdésekről semmilyen egyeztetés nem volt" - mondta lapunknak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként hónapok óta tárgyal a kormány képviselőivel. Tóth szerint nagy gond az iskolákban, hogy a láthatatlan kerettantervek miatt nem tudnak tervezni a következő tanévre, ráadásul a foglalkoztatás oldaláról sem látják át a helyzetet. A sztrájkbizottság a mai napon egyeztet újra a kormánnyal, feltehetőleg a közismereti óraszámok csökkentésének problémája is felmerül majd.

Egysíkú életpálya
Nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy budapesti faipari szakközépiskola magyar tanára. Sulyok Blanka, tiltakozik a szakképzés tervezett átalakítása ellen.
Mint írta, a tanulók nagy része nem az irodalmi műhely miatt választja az intézményt, de tizennégy évesen lehetetlen biztosnak lenni abban, hogy az ember mivel szeretné tölteni felnőtt éveit; egyik diákjából kommunikáció szakos hallgató lett, de van köztük zeneszerző, slam-szövegíró is, egy másik tanulója faipari helyett építészmérnöki pályára készül.
A tanárnő szerint mindez annak köszönhető, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú életpályára, amely a következő generációkra vár. Úgy látja azzal, hogy az iskolák közti átjárást, és az egyéb irányú továbbtanulás lehetőségét ellehetetlenítik, a lemorzsolódás az eddiginél is drasztikusabb lesz.


A tiltakozások ellenére Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerda reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, az új rendszert szeptembertől mindenképp szeretnék bevezetni. Az NGM szerda délután közleményben is jelezte: nincs ok a halasztására, a szervezetek tiltakozását pedig érthetetlennek tartják. 

Szerző

Bosszúval vádol a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.05.12. 07:03
Orbán az "övéi" körében, Békéscsabán - Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Tovább gyűjti az MSZP a "lopásgátló" népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Ezt tegnap Tóbiás József elnök-frakcióvezető jelentette be, miután a Nemzeti Választási Iroda közölte, hitelesítésre eddig sem a szocialisták, sem a független Kész Zoltán kezdeményezéséhez nem adtak le ívet. Eközben kiderült, a Republikon Intézet által megkérdezettek java elutasítja az állami földek eladását és az állami vezetők "pofátlanul" magas bérét.

Folytatja az aláírásgyűjtést az MSZP. Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője tegnap így reagált a Nemzeti Választási Iroda (NVI) bejelentésére, miszerint eddig sem a szocialisták, sem a független Kész Zoltán nem adott le aláírásgyűjtő ívet a népszavazási kezdeményezéséhez. Azért szerette volna az MSZP elérni, hogy a kvótáról szóló referendumot és a "lopásgátló" népszavazást egy napon tartsák meg, mert ez 6 milliárd forinttal kevesebbe kerül. Azt tervezték, hogy a már összegyűjtött több mint 100 ezer aláírást leadják, ha az Országgyűlés hajlandó dönteni a népszavazás kiírásáról, amire az alaptörvény lehetőséget ad a képviselőknek. Ám a Fidesz "gyáván elmenekült" az egy időben megtartott népszavazás elől és "remegő gyorsasággal" megszavazta a kvótaellenes referendum kiírását - fogalmazott Tóbiás.

Ezek után az MSZP a megadott határidőig gyűjti a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírást és a pártelnök szerint az emberek szavazni fognak a fideszes földlopások, illetve a "pofátlanul" magas, 2 millió forintot is meghaladó állami fizetések ellen. Bár a szocialisták tegnap álltak volna ki a nyilvánosság elé, hogy a kvótareferendumról, annak esetleges bojkottjáról véleményt mondjanak, lapunk úgy tudja, hogy erre ma kerül majd sor. Tegnap ugyanis későn ért véget a pártelnökség ülése, ahol az ezzel kapcsolatos álláspontot kialakították.

Eközben a Republikon Intézet friss kutatásából kiderült, a megkérdezettek 75 százaléka elutasítja az állami földek eladását, 85 százalékuk pedig bevezetné a kétmillió forintos bérplafont az állami vezetők körében. Az esetleges népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők száma annak ellenére sem csökkent, hogy a vasárnapi boltzárról szóló népszavazás a törvény visszavonásával okafogyottá vált. A megkérdezettek úgy látják, a kormány leginkább azért vonta vissza a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartását, hogy ezzel megakadályozza a szocialisták népszavazási sikerét.

Továbbra is a kormánypártoknak kedvez, az ellenzéket pedig nehéz helyzetbe hozza a népszavazási törvény - állította tegnap az ATV Start-ban Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint hiába a módosítás, az alapvető problémák ugyanúgy megmaradtak, a párhuzamos aláírásgyűjtés továbbra is versenyhelyzetet eredményez, holott a megfelelő jogi fórumokra kellene bízni, hogy mely kérdésekben lehet népszavazást kiírni. A megváltoztatott törvény sem teremt egyenlő feltételeket mert míg például a kormány bármikor visszavonhatja az általa kezdeményezett kérdést, addig erre a civileknek, vagy az ellenzéki pártoknak nincs lehetőségük, ráadásul a kormánynak nem kell milliókat költenie aláírásgyűjtő ívekre. A szakértő úgy véli, új népszavazási törvényt kellett volna alkotni. A Ház kedden könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán, így azonos témájú indítványok esetén ugyanis lehet párhuzamosan aláírást gyűjteni.

Az Amnesty International (AI) arra figyelmeztetett, az alaptörvény újabb módosítása túlságosan széleskörű hatalmat adna a kormány kezébe, ami miatt a szocialisták egyébként részt sem vesznek a tervezet tárgyalásában. A jogvédő szervezet tegnapi közleményében felidézte, az eredeti javaslatokból "a leginkább problematikus intézkedések közül néhány" kikerült, az alaptörvény és a többi jogszabály legfrissebb verziója véleményük szerint ennek ellenére "még mindig a terrorveszélyhelyzet egy igen homályos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul". A terrorveszélyhelyzet bevezetése lényegében azt eredményezné, hogy Magyarország különleges jogrendet vezetne be, amelyet "kihasználva az emberi jogi kötelezettségeit sértő kivételes intézkedéseket hajtana végre" - figyelmeztettek. A Fidesz erre úgy reagált, bevándorláspárti szervezetek újra aktivizálják magukat, hogy bosszút álljanak Magyarországon a kényszer-betelepítésről szóló népszavazás elrendelése miatt.

Szerző