Fejkendővita, euroszkepticizmus és idegenellenes pártok Csehországban

Heves vita alakult ki a fejkendő viseléséről Csehországban. Mindez egy elsőre teljességgel jelentéktelennek tűnő eset kapcsán tört ki, de azt mutatja, hogy Közép-Európában továbbra is mennyire erőteljesek az előítéletek.

Csehországban 2014-es adatok szerint mintegy 11 500 muzulmán élt, vagyis minden ezer lakosra jut egy. Ezért is meghökkentő a helyiek számára, ha muzulmán család bukkan fel a környezetükben, máris a terrorizmussal azonosítják őket. Zdenek Bergman, egy teplicei gimnázium igazgatója alaposan megtapasztalhatta, hogy honfitársai között bizony akadnak olyanok, akik enyhén szólva nem kedvelik a bevándorlókat. Több tucatnyi őt becsmérlő emailt kapott, amelyben azt követelik tőle, rúgja ki az iskolából egyik diákját. Egy 17 éves, jemeni születésű lányról, Eman Ghalebről van szó, akinek az a bűne, hogy az iskolában fejkendőt visel. Családjával 2003 óta él a mintegy 50 ezres fürdővárosban. Bergman "csak jót tud mondani a lányról, udvarias és nagyon okos” – dicsérte őt egy ízben.

A lány tanítás közben hidzsábot visel. A szó jelentése „takaró”, így nevezik a muszlim nők haját letakaró fátylat, amit kamaszkoruktól viselnek, az arcot tehát szabadon hagyja. Eman Ghaleb a fenyegetések ellenére nem kíván megválni a fejkendőtől. Mint mondja, ezzel saját vallási identitását kívánja kifejezésre juttatni, s természetesen semmi köze sincs a szélsőséges iszlám ideológiához. Az e-mailek küldői azonban egészen másként vélekednek erről. Szerintük a fejkendő az iszlám propaganda egyik eszköze, ezért fenyegetést jelent a cseh diákokra nézve. Többen azt követelték az igazgatótól, mutassa meg, hogy „áruló”, vagy „jó hazafi”-e.

Bergman a Facebookon adott választ. Bejegyzésében elutasította a követelést, hogy váljon meg a diáklánytól. Egyben élesen bírálta azokat, akiket „vak gyűlölet” vezérel. Ezután a jemeni lány diáktársai is szólásra jelentkeztek. Videofelvételt tettek közzé az interneten a gyűlöletbeszéd ellen. A felvételen az iskola bejáratánál állnak, s Eman Ghalebet veszik körül. Néhányan közülük a kamera elé lépnek. Így például Mateh Posta, aki ezt mondja: „Keresztény vagyok. Mivel Emamot azért akarják kidobatni az iskolából, mert nem akarja megtagadni muzulmán vallását, engem is ki kell dobniuk, mert nem tagadom le keresztény mivoltomat”. A felvétel végén a gyerekek együtt mondják: „Eman mellett állunk”.

Talán az igazgató bejegyzésének nem is lett volna visszhangja, de a gimnazisták akcióját igen sokan követték figyelemmel. Ennek kapcsán fejkendővita alakult ki Csehországban, sokan azt kezdték el firtatni, hogyan viszonyuljanak a muzulmánokhoz. Még a cseh kormánykoalíció legkisebb pártja, a kereszténydemokraták néhány politikusa is úgy vélte, országszerte be kell tiltani a fejkendőt, s meg kell akadályozni, hogy olyan „iszlám gettók és enklávék” alakuljanak ki, mint Németországban és Franciaországban. A kormány legerősebb pártjánál, a szociáldemokrata CSSD-nél is felfedezhető néminemű idegenellenesség. Katerina Valachová művelődési miniszter egyfelől a fejkendőtilalommal szemben foglalt állást, illetve elítélte a diákok diszkriminációját. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a diákoknak semlegeseknek kell maradniuk. Úgy vélekedett, hogy minden iskolának magának kell döntenie arról, tolerálja-e a hidzsábot.

Különösen érdekes, hogy a közösségi oldalakon mennyi támogatást kaptak a diákok, kivált kortársaik részéről. Miroslav Mares politológus szerint „a fiatalok lázadásának lehetünk tanúi sok politikus iszlámellenes ideológiájával szemben”. Szerinte a teplicei diákok akciója emiatt is rendkívül fontos, már-már sorsdöntő jelentőségű.

Nem túl meglepő módon az igazgató, illetve a diákok akcióját a két legszélsőségesebb tömörülés a Virradat (Usvit), illetve a Blokk az Iszlám Ellen (BPI) bírálta leghangosabban. A Virradat eddig csak a romákkal volt elfoglalva. Korábbi elnöke, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamura egy ízben azt közölte, ő ugyan nem rasszista, hiszen külföldi gyökerekkel rendelkező személyiségként neki is meggyűlt a baja az idegengyűlölőkkel, de a csehországi romák jobban tennék, ha visszatérnének Indiába. Okamura azóta elhagyta a pártot, s új tömörülést alapított, de a Virradat új elnöke, Miroslav Lidinsky sem tekinthető sokkal mérsékeltebbnek nála.

A Blokk az Iszlám ellen egészen más gyökerekkel rendelkezik. A német iszlámellenes mozgalom, a Pegida cseh szárnyának tartja magát. Április 9-én közös akciót is tartott a Pegidával, lezárták a német-cseh határátkelőt. Szintén tiltakozó akciót tartottak a BPI aktivistái az osztrák határszakasznál. A szélsőséges mozgalom így tiltakozott az Európai Bizottság menekültkvótája ellen.

A BPI kifejezetten iszlámellenes pártként határozza meg magát, vezetője a főiskolai tanár, Martin Konvicka. Célja az, hogy mozgalmát párttá alakítsa át, s a német Altetnatíva mintájára „Alternatíva Csehországért” nevet adná neki. Ezzel két legyet ütne egy csapára. Egyrészt az AfD sikereit felhasználva próbálná meg a cseh törvényhozásba vezényelni a pártot, másrészt pedig egységesíteni akarja az egységesnek távolról sem nevezhető cseh iszlámellenes mozgalmat. Igazi gyűjtőpártot kíván életre hívni, más kérdés, hogy politológusok sokszor figyelmeztetnek arra: hiába van egy olyan téma, amely népszerű az adott politikai helyzetben, ha egy párt egyetlen témakörre hagyatkozik, akkor nincs esélye a túlélésre. Az AfD is akkor vált sikeressé, amikor az euroszkepticizmust „kiépíthette” bevándorlásellenességgel. Német szakértők azonban továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy az AfD hosszabb távon is a német belpolitikai színtér meghatározó formációja marad.

A Blokk az Iszlám Ellen tehát komoly erővé szeretne válni, s ebben az átalakulásban fontos szerepet szánnak a mozgalom főideológusának tartott Petr Hamplnak. „Úgy tűnik, hogy a német Alternatíva jó modell számunkra. Azokat a híreket azonban jelenleg nem kívánom kommentálni, amelyek szerint együttműködés lenne köztünk és a német tömörülés között Mindenesetre az AfD hazafias párt, amely a bevándorlás és a társadalom iszlamizálása ellen lép fel. Teljesen vállalható politikai erőről van szó, amely képes volt megszólítani a közép-, és a felső rétegeket” – idézte Hamplt a Mladá front Dnes.

Egy kézlegyintéssel elintézhetnénk a BPI törekvéseit, ha nem lenne egy igencsak prominens támogatója. Václav Klaus volt miniszterelnökről van szó, aki 2013-ig, Milos Zeman hivatalba lépéséig a prágai vár lakója, cseh köztársasági elnök volt, s sosem rejtette véka alá euroszkeptikus ideológiáját. A 74 éves politikus akkora csodálja az AfD-nek, hogy rövid beszédet is mondott a párt stuttgarti kongresszusán. Kifejtette, igazi híve és szurkolója az AfD-nek, s felismerte azt, hogy a párt „a német politikai paletta egy új, forradalmi jelensége”, s ez a politikai erő „Csehország számára is fontos”.

A BPI számára azonban nemcsak az AfD, hanem a Pegida is egyfajta példakép. A német iszlámellenes mozgalom alapítója, Lutz Bachmann például szónokként lépett fel a cseh „testvérmozgalom” egyik rendezvényén. Ennél azonban „mélyebb” együttműködésről is szó lehetett. Februárban elmaszkírozott neonácik támadtak rá a Pegida ellenfeleinek prágai tüntetésére, s vélekedések szerint az elkövetőket a „Blokk” soraiban kell keresni.

A jelek mindenesetre arra utalnak, hogy hiába ért egyet a Virradat és a BPI arról, hogy a muzulmánoknak nincs helye Csehországban, a két tömörülés nem tud együttműködni egymással. Április végén a Blokk az Iszlám Ellen felmondta a kooperációt a Virradattal, amiről még tavaly szeptemberben állapodtak meg egymással. Ez az egyezség arról szólt, hogy közös választási listát hívnak életre a regionális és az őszi szenátusi választásra, s a listavezető Konvicka lenne. Utóbbi azonban azzal vádolta a Virradatot, hogy a „saját érdekeire használta fel” a megállapodást.

S akkor még nem is szóltunk az iszlámellenesség kapcsán Milos Zeman elnökről, aki nem egyszer vett már részt iszlámellenes demonstrációkon, amelyeken a bevándorlókat előszeretettel minősíti „terroristáknak”. Múlt novemberben éppen Konvickával együtt szerepelt egy rendezvényen, s azt találta mondani, hogy a muzulmánok a „vallási gyűlölet kultúráját” terjesztik. Teplicében is volt már példa iszlámellenes felvonulásra: tavaly nyáron a Virradat akkori elnöke, Tomio Okamura tiltakozott a „lármázó arabok” ellen.

Fejkendővita egyébként már korábban is létezett Csehországban. 2013 őszén egy szomáliai és egy afgán nővértanonc amiatt hagyta el az iskolát, mert az intézmény igazgatója megtiltotta számukra, hogy fejkendőt viseljenek. A két asszony a cseh ombudsmanhoz, Anna Sabatovához fordult, aki hosszas vizsgálódást követően 2014 szeptemberében arra a következtetésre jutott, hogy mindkettőjüket diszkriminálták.

Nem kedvelik a bevándorlókat

Csehországban túlzás lenne azt állítani, hogy tárt karokkal fogadnák a bevándorlókat. Egy januárban, a CVVM ügynökség által készített felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka utasította el a menedékkérők befogadását. Egyharmad úgy nyilatkozott, nem elleneznék a befogadást, amennyiben a menekültek a lehető leghamarabb elhagynák az országot. A csehek mindössze két százaléka lenne hajlandó huzamosabb ideig menedéket nyújtani a háborúk elől letelepedni vágyóknak. A felmérés szerint szeptembertől a felmérés időpontjáig nyolc százalékkal emelkedett a menekültek felvételét ellenzők aránya. Szlovákiában is hasonló a menekültek felvételének elutasítottsága. A csehek döntő többsége, 82 százaléka szerint a menekültek komoly fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Még ennél is többen látják úgy, hogy a teljes Európai Unió biztonságát veszélyeztetik.

Mélyponton az Unió támogatottsága

A Virradat nevű párt nemcsak muzulmánellenességéről ismert, hanem unióellenességéről is. A 2013-as választáson a törvényhozásba bejutott párt egyenesen azt kezdeményezte a parlamentben, hogy rendezzenek népszavazást Csehország uniós tagságáról.

Egyelőre levette a jelenlegi ülésszak napirendjéről a Csehország EU-tagságáról szóló népszavazás témáját csütörtökön a cseh parlament képviselőháza. Ugyanis nagy meglepetésre a prágai parlament múlt hét elején meg is szavazta azt a javaslatot, amely szerint a kérdést tűzzék napirendre. A Mladá Fronta Dnes című liberális napilap akkor azt jelentette, hogy a szavazáskor az ülésteremben 169 képviselő volt jelen, s közülük 96-an mondtak igent a kezdeményezésre. A népszavazási téma napirendre vételét a kommunista párt (KSCM) összes képviselője támogatta, és igent mondott a polgári demokrata (ODS) képviselők többsége is. A kormánypárti frakciókból is többen szavaztak igennel. A javaslatot egyedül az ellenzéki TOP 09 párt utasította el. A parlamenti alsóház váratlan döntése azonnal értetlenséget és bírálatokat váltott ki, ezért egy kormánypárti képviselő javaslatára két nappal később levették a napirendről. Időközben kiderült, hogy ez a téma a képviselőház vezetésének egyik döntése következtében került be a napirendi pontok közé. A vezetés ugyanis olyan határozatot hozott, miszerint létrehozzák az úgynevezett "ellenzéki ablakot", amelybe minden ülésszak elején az ellenzéki pártok beírhatnak egy-egy nekik fontos témát, s annak napirendre kerülését a kormányoldal is támogatni fogja. Az Úsvit, amely már fél éve sikertelenül igyekszik napirendre tűzetni az EU-tagságról szóló népszavazást, azonnal élt az alkalommal, s ezt a javaslatot írta meg a napirendek közé, amelyet automatikusan meg is szavaztak. Jan Hamácek, a képviselőház szociáldemokrata elnöke azzal számol, hogy az Úsvit a következő ülésszakon is felveti a témát, s valószínű, hogy sikerrel. "Nincs értelme állandóan kerülgetni ezt a témát. Jobb lesz megvitatni és elutasítani" - vélekedik a képviselőház elnöke.

Csehország 2004 óta az Európai Unió tagja. A megelőző népszavazáson a szavazók több mint 77 százaléka támogatta a csatlakozást. Jelenleg azonban az EU-tagsággal való elégedettség a csehek körében csak 25 százalékos, ami mélypontot jelent. Az elégedetlenek aránya 36 százalék, ugyanannyi a bizonytalanak aránya, míg három százalék nem nyilatkozott.