Előfizetés

Buda Folk Band - A világi népzene jegyében

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.05.14. 07:46
Forrás: Buda Folk Band/Facebook
A World Music Charts Europe (európai világzenei sikerlista) eredményeit értékelve napjaink legsikeresebb magyar népzenei együttese a fiatal generációt képviselő Buda Folk Band. 2013-as lemezük, a Magyar Világi Népzene a második helyig jutott; a legújabb (Saját gyűjtés) pedig egyelőre az ötödikig. Salamon Soma furulyás-harmonikás szerint „városi hagyományőrző népzenét” játszanak, sokat kísérleteznek, de mindig kellő alázattal. A Buda Folk Band következő koncertje május 16-án, a Pünkösdi Királyság fesztivál keretében lesz, a Tabánban.

A mindössze 26 esztendős Salamon Soma – édesapja, nagyanyja és nagybátyja révén – népzenész-néptáncos családban nőtt fel. Bár a konzervatóriumban klasszikus zongorát tanult, a Zeneakadémián már a népzene tanszéken végzett. Sok időt töltött Erdélyben – főleg a kárpát-medencei folklórkincs szempontjából igen jelentős Buzában és Mezőkölpényben. Nem az ő egyetlen a Buda Folk Bandben, akit kisgyermek kora óta elbűvölt a népzene. A brácsás Éri Márton édesapja, Éri Péter a Muzsikás együttes oszlopos tagja és a Kossuth Rádió Népzene határok nélkül című műsorának készítője. A kontrás-tamburás-énekes Csoóri Sándor „Sündi” apja, ifj. Csoóri Sándor a Muzsikás alapító tagja volt, majd saját zenekarokat hozott létre, s idén március 15-én vehette át a Kossuth-díjat. Nagybőgősük, Szabó Csobán Gergő édesapja, Szabó Szilárd pedig elismert néptánc-koreográfus. A Buda Folk Bandben két kitűnő hegedűs is muzsikál: Maruzsenszki Andor és Takács Ádám, állandó énekes közreműködőjük pedig Márczi Anna „Tücsi”.

„A zenekart 2007 táján Éri Márton és Csoóri Sándor Sündi alapította, s egy lengyelországi fesztiválmeghívás volt az első komolyabb felkérésünk” – idézi fel a kezdeteket Salamon Soma. „2008 óta már teljes lendülettel dolgozunk együtt; átszövi életünket a népzene és a néptánc. A nevünk egyrészt arra utal, hogy az alapításkor egy kivétellel mindannyian Budán laktunk, másrészt kifejezi azt a missziót, hogy mi városi muzsikusként, a saját tudásunkkal és eszközeinkkel folytatjuk a népzenei hagyományőrzést.” Salamon úgy látja: az immár négy és fél évtizedes táncházmozgalomban vannak olyan irányzatok és megbecsült művészek, akik nagyon ragaszkodnak az eredeti népzenei megszólaláshoz. Mások (így ők is) bátrabban kísérleteznek, más stílusokkal kombinálják a népzenét, de ez nem azt jelenti, hogy kommersz muzsikát játszanának. Az így létrejövő műfajkeresztezés, azaz crossover is lehet értékes, ha megfelelő alázattal, alapossággal merítenek a folklórkincsből. „Nem vitás, hogy az alap az autentikus népzene megfelelő ismerete és szeretete, ebből lehet hiteles feldolgozásokat készíteni” – mondja Salamon Soma.

Első lemezüket, a 2011-ben megjelent Sűrű vándort még az útkeresés jegyében készítették. „Lelkesen dolgoztunk, büszkék vagyunk rá, de a ránk jellemző stílus csak ekkor kezdett kialakulni” – véli Salamon. A 2013-as második lemez (Magyar Világi Népzene) azonban nemcsak sikert, hanem nemzetközi áttörést is hozott: a World Music Charts Europe (WMCE) sikerlistáján a második helyig jutott. A WMCE több mint ötven, népzenei és világzenei rádióműsorokat készítő európai szakember szavazataiból áll össze; a world music-előadók, producerek és hanglemezkiadók mértékadó, független forrásnak tekintik. Ezen a toplistán a Buda Folk Band előtt csak három magyar előadónak, Sebestyén Mártának, Lajkó Félixnek és a Söndörgő együttesnek sikerült dobogóra kerülni, így ez tényleg rendkívüli eredmény. A „világi népzene” (mint szójáték) azóta szinte védjegyükké lett. Kifejezi meggyőződésüket, hogy a magyar népzene már önmagában is világzenének (world music) tekinthető, s ezért nem szentségtörés olyan hangszerekkel megszólaltatni, amelyek Magyarország területén nem feltétlenül őshonosak, de a tágabb értelemben vett kárpát-medencei néphagyományban, a szomszéd népek kultúrájában megtalálhatók. Ide tartozik a kaval (hosszú pásztorfurulya), a koboz (lantszerű pengetős hangszer), a tambura (hosszúnyakú lant) vagy akár a tangóharmonika.

2015-ben a Buda Folk Band két lemezt is készített. Fontos közreműködői voltak a Szegelet című albumnak, amelyen ifj. Fodor Sándor „Netivel” – a 2004-ben elhunyt legendás erdélyi prímás, Neti Sanyi fiával – kalotaszegi népzenét játszanak. Ezt a CD-t a Fonó Budai Zeneház jelentette meg, s ugyancsak a Fonó adta ki a Buda Folk Band legújabb lemezét, amelynek címe: Saját gyűjtés. A cím részben magyarázatra szorul, hiszen Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken ma már alig-alig lehet új, hiteles népzenét gyűjteni. A régi énekesek és hangszeres muzsikusok – szakkifejezéssel élve: adatközlők – ugyanis sajnos már nagyon kevesen vannak közöttünk. Salamon Soma azt mondja, ezúttal „az eltűnőfélben lévő paraszti hagyomány utolsó szigetein szerzett élményeiket” fogalmazták újra. Egy kritikus szerint „megmaradtak hagyományos népzenei bandának, pusztán annyit tettek,  hogy nem tagadták meg azt a kort, amibe születtek.”

Ifj. Fodor Sándor „Neti” mellett a Buda Folk Band többször koncertezett a magyar nép- és világzene kiemelkedő egyéniségeivel, például a Muzsikás együttessel vagy Dresch Mihállyal. Salamon Soma örömmel idézi fel a karizmatikus erejű vak prímással, a cigány származású belga Tcha Limbergerrel kialakult szakmai kapcsolatot, amelynek reményeik szerint még lesz folytatása. Az is ösztönzően hat rájuk, hogy 2015 decemberében a népművészet kategóriában megkapták a Bezerédj-díjat. A Buda Folk Band következő fellépése május 16-án, a Pünkösdi Királyság fesztivál keretében lesz a Tabánban, s ez a nyitánya egy igencsak sűrű nyári programnak. Minél többször szeretnének külföldön is bemutatkozni, mert „még nem voltunk soha olyan helyen, ahol az unikális magyar népzene ne aratott volna osztatlan sikert. Bármerre járunk a világban, az embereket hatalmába keríti a magyar népzenéből sugárzó sodró lendület, mély mondanivaló és időntúli üzenet – ez csodálatos érzés.”

Védelmez vagy veszélyeztet a rakétapajzs?

Publikálás dátuma
2016.05.14. 07:35
A NATO főtitkára részt vett a deveselui rakétabázis átadási ünnepségén FORRÁS: NATO
Moszkva tiltakozása közepette helyezték üzembe csütörtökön a dél-romániai Deveselun a NATO keretében megvalósult amerikai rakétapajzsot. Pénteken máris megkezdődtek a lengyelországi bázis kiépítési munkálatai. Oroszországnak nyilván az nem tetszik, hogy az Egyesült Államok lépéselőnybe kerülne egy esetleges atomháború esetén az Európába telepített rakétaelfogó rendszer révén. A pajzs nem Oroszország ellen irányul, de mivel ezt a Kremlben másképpen gondolják, nem csak előnyt hoz a térségnek.

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

Csütörtökön az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer romániai beindításánál jelen volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki ezúttal is, akárcsak korábban már többször, hangsúlyozta, hogy a rakétapajzs nem irányul Oroszország ellen, nem támadó, hanem védelmi jellegű, az Európán kívülről, elsősorban Irán és Észak-Korea felől jövő fenyegetésekre adott válasz.

Oroszország tiltakozása senkit sem ért meglepetésként, hiszen Moszkva évek óta kifogásolja a tervet. Az orosz külügy azonban ez alkalommal is szükségét érezte tiltakozni az elfogó rakéták Romániába telepítése miatt. Álláspontjuk szerint ezzel az Egyesült Államok nemcsak, hogy megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést, hanem a közép-európai békét is fenyegeti. Hiba a rakétapajzs Romániába telepítése, közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, fogalmaz a moszkvai közlemény.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési igazgatóságának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek Romániába és Lengyelországba telepítése képes felborítani a térség stratégiai egyensúlyát, ami a globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével együtt "aláássa a bizalmat, és ellentétes a nemzetközi kapcsolatok alapelveivel, amelyeknek egyike az, hogy megengedhetetlen a saját biztonság megerősítése mások biztonságának rovására". Ez pedig egy, az Oroszország kárára történő kísérlet, szögezte le.

Putyin: súlyosbodik a helyzet
Az amerikai rakétapajzs aktiválása Romániában bonyolítja a nemzetközi helyzetet Oroszország körül, mondta Vlagyimir Putyin, aki tegnap katonai parancsnokaival tanácskozott. „A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a helyzet nem fordul jobbra, hanem sajnos, éppenséggel súlyosbodik, tekintettel arra, hogy a radarállomás üzembe helyezésével Romániát bekapcsolták az amerikai rakétavédelmi rendszerbe” – mondta az orosz elnök. Putyin azt állította, hogy az amerikai partnerek elutasították együttműködési javaslatait, hiába hangoztatták aggodalmaikat a rakétapajzs kapcsán.
Az orosz elnök közölte, vizsgálják, hogyan tudnák csökkenteni az orosz nemzetbiztonság fenyegetettségét. Putyin kifogásolta, hogy az Iránnal kötött nukleáris megállapodás ellenére is folytatódik az amerikai rakétavédelmi rendszer bővítése. Az orosz stratégiai rakétaerő parancsnoka, Szergej Karakajev hét elején közölte, hogy olyan új interkontinentális ballisztikus rakétákat fejlesztenek, amelyek képesek áttörni a rakétapajzson. 

Stoltenberg a romániai ünnepségen elmondta, hogy a NATO kezdettől dialógust ajánlott Oroszországnak e kérdésben, rálátást, transzparenciát biztosított, de Moszkva 2013-ban egyoldalúan véget vetett ennek a párbeszédnek és együttműködésnek. „Ez a továbbiakban is aggodalomra ad okot” - fogalmazott a főtitkár, és jelezte, a NATO folytatni kívánja a párbeszédet és együttműködést Oroszországgal, nem készül újabb hidegháborúra.

Aggodalmak Romániában is megfogalmazódtak, igaz, nem hivatalos szinteken. A román politikai elit elkötelezetten Amerika-barát és jórészt oroszellenes, közösségi fórumokon, sajtóelemzésekben jelenik meg a kérdés, hogy vajon mi nagyobb súlyú a kérdésben – az a biztonság, amit a rakétavédelmi pajzs nyújt, az a geostratégiai előny, amihez e rendszer telepítésével az ország hozzájutott, vagy az az állandó potenciális fenyegetettség, amit Oroszország felől vívott ki ezzel?

Tegnap a Deveseluról érkezett amerikai és NATO-illetékesek jelenlétében az észak-lengyelországi Redzikowóban, a Balti-tenger közelében megkezdődtek a rakétavédelmi rendszer újabb állomásának építési munkálatai.

Az Aegis Ashore működése
A projekt lényege az, hogy ebben a komplex, több helyszínes rendszerben a műholdak és radarok által megfigyelt térségekből jövő rakétákra Aegis osztályú fregattokról és a földi bázisokról indított elfogórakétákkal válaszol a NATO, a támadó rakétákat még a célba érésük előtt meg semmisíti a rakétapajzs. Ha a térség felé tartó rakétát észlelnek a műholdak és a radarok, jelezik a földi állomásoknak, illetve a fregattoknak. Attól függően, hogy szárazföldről vagy tengerről könnyebb-e leszedni a rakétát, az Aegis osztályú fregattokról vagy a Deveseluhoz hasonló bázisok valamelyikéről elfogórakétát indítanak. Romániában SM-3 Block 1B típusú elfogórakétákat fognak használni.
 Amerikai projekt, amerikai költség

A Deveselura telepített rakétapajzs az Európai Szakaszos Adaptív Megközelítés (EPAA) elnevezésű amerikai projekt egyik első állomása. A projekt kezdetei a reagani időkig nyúlnak vissza, akkor még csillagháborús projektről beszéltek. A Bush-adminisztráció még más tervekben gondolkodott, az Obama-adminisztráció idején módosították a programot. Nem a „csillagháborús” elképzeléseket valósították meg az utódok, hanem egy reális, a jelenlegi veszélyekre összpontosító rakétavédelmi rendszert. A változtatásoknak köszönhetően olcsóbb is lett a projekt. 2009 óta zajlik a romániai telepítés.

AZ EPAA, amint a neve is mutatja, több szakaszban valósul meg, tervek szerint 2020-ig. Ekkorra érhető el, hogy a NATO-tagállamok keletről teljes rakétavédettséget élvezzenek. Mivel kimondottan az Egyesült Államok projektjéről van szó, amely a NATO keretén belül zajlik, a költségvetést is Washington biztosítja. Románia, majd Lengyelország is, csak a területet adja hozzájárulásképpen. A határidő végére az európai rakétapajzs képes lesz az Egyesült Államok területét is védeni, vagyis mind nagy, mind rövid és közepes hatótávolságú rakétákat is elfogni.

Deveselura három rakétaüteget telepítettek, mindegyik nyolc elfogórakétával rendelkezik. A romániai rakétapajzs Washingtonnak 800 millió dollárjába került, évente 20 millió dollár szükséges a működtetéséhez.

Védelmez vagy veszélyeztet a rakétapajzs?

Publikálás dátuma
2016.05.14. 07:35
A NATO főtitkára részt vett a deveselui rakétabázis átadási ünnepségén FORRÁS: NATO
Moszkva tiltakozása közepette helyezték üzembe csütörtökön a dél-romániai Deveselun a NATO keretében megvalósult amerikai rakétapajzsot. Pénteken máris megkezdődtek a lengyelországi bázis kiépítési munkálatai. Oroszországnak nyilván az nem tetszik, hogy az Egyesült Államok lépéselőnybe kerülne egy esetleges atomháború esetén az Európába telepített rakétaelfogó rendszer révén. A pajzs nem Oroszország ellen irányul, de mivel ezt a Kremlben másképpen gondolják, nem csak előnyt hoz a térségnek.

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

Csütörtökön az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer romániai beindításánál jelen volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki ezúttal is, akárcsak korábban már többször, hangsúlyozta, hogy a rakétapajzs nem irányul Oroszország ellen, nem támadó, hanem védelmi jellegű, az Európán kívülről, elsősorban Irán és Észak-Korea felől jövő fenyegetésekre adott válasz.

Oroszország tiltakozása senkit sem ért meglepetésként, hiszen Moszkva évek óta kifogásolja a tervet. Az orosz külügy azonban ez alkalommal is szükségét érezte tiltakozni az elfogó rakéták Romániába telepítése miatt. Álláspontjuk szerint ezzel az Egyesült Államok nemcsak, hogy megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést, hanem a közép-európai békét is fenyegeti. Hiba a rakétapajzs Romániába telepítése, közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, fogalmaz a moszkvai közlemény.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési igazgatóságának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek Romániába és Lengyelországba telepítése képes felborítani a térség stratégiai egyensúlyát, ami a globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével együtt "aláássa a bizalmat, és ellentétes a nemzetközi kapcsolatok alapelveivel, amelyeknek egyike az, hogy megengedhetetlen a saját biztonság megerősítése mások biztonságának rovására". Ez pedig egy, az Oroszország kárára történő kísérlet, szögezte le.

Putyin: súlyosbodik a helyzet
Az amerikai rakétapajzs aktiválása Romániában bonyolítja a nemzetközi helyzetet Oroszország körül, mondta Vlagyimir Putyin, aki tegnap katonai parancsnokaival tanácskozott. „A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a helyzet nem fordul jobbra, hanem sajnos, éppenséggel súlyosbodik, tekintettel arra, hogy a radarállomás üzembe helyezésével Romániát bekapcsolták az amerikai rakétavédelmi rendszerbe” – mondta az orosz elnök. Putyin azt állította, hogy az amerikai partnerek elutasították együttműködési javaslatait, hiába hangoztatták aggodalmaikat a rakétapajzs kapcsán.
Az orosz elnök közölte, vizsgálják, hogyan tudnák csökkenteni az orosz nemzetbiztonság fenyegetettségét. Putyin kifogásolta, hogy az Iránnal kötött nukleáris megállapodás ellenére is folytatódik az amerikai rakétavédelmi rendszer bővítése. Az orosz stratégiai rakétaerő parancsnoka, Szergej Karakajev hét elején közölte, hogy olyan új interkontinentális ballisztikus rakétákat fejlesztenek, amelyek képesek áttörni a rakétapajzson. 

Stoltenberg a romániai ünnepségen elmondta, hogy a NATO kezdettől dialógust ajánlott Oroszországnak e kérdésben, rálátást, transzparenciát biztosított, de Moszkva 2013-ban egyoldalúan véget vetett ennek a párbeszédnek és együttműködésnek. „Ez a továbbiakban is aggodalomra ad okot” - fogalmazott a főtitkár, és jelezte, a NATO folytatni kívánja a párbeszédet és együttműködést Oroszországgal, nem készül újabb hidegháborúra.

Aggodalmak Romániában is megfogalmazódtak, igaz, nem hivatalos szinteken. A román politikai elit elkötelezetten Amerika-barát és jórészt oroszellenes, közösségi fórumokon, sajtóelemzésekben jelenik meg a kérdés, hogy vajon mi nagyobb súlyú a kérdésben – az a biztonság, amit a rakétavédelmi pajzs nyújt, az a geostratégiai előny, amihez e rendszer telepítésével az ország hozzájutott, vagy az az állandó potenciális fenyegetettség, amit Oroszország felől vívott ki ezzel?

Tegnap a Deveseluról érkezett amerikai és NATO-illetékesek jelenlétében az észak-lengyelországi Redzikowóban, a Balti-tenger közelében megkezdődtek a rakétavédelmi rendszer újabb állomásának építési munkálatai.

Az Aegis Ashore működése
A projekt lényege az, hogy ebben a komplex, több helyszínes rendszerben a műholdak és radarok által megfigyelt térségekből jövő rakétákra Aegis osztályú fregattokról és a földi bázisokról indított elfogórakétákkal válaszol a NATO, a támadó rakétákat még a célba érésük előtt meg semmisíti a rakétapajzs. Ha a térség felé tartó rakétát észlelnek a műholdak és a radarok, jelezik a földi állomásoknak, illetve a fregattoknak. Attól függően, hogy szárazföldről vagy tengerről könnyebb-e leszedni a rakétát, az Aegis osztályú fregattokról vagy a Deveseluhoz hasonló bázisok valamelyikéről elfogórakétát indítanak. Romániában SM-3 Block 1B típusú elfogórakétákat fognak használni.
 Amerikai projekt, amerikai költség

A Deveselura telepített rakétapajzs az Európai Szakaszos Adaptív Megközelítés (EPAA) elnevezésű amerikai projekt egyik első állomása. A projekt kezdetei a reagani időkig nyúlnak vissza, akkor még csillagháborús projektről beszéltek. A Bush-adminisztráció még más tervekben gondolkodott, az Obama-adminisztráció idején módosították a programot. Nem a „csillagháborús” elképzeléseket valósították meg az utódok, hanem egy reális, a jelenlegi veszélyekre összpontosító rakétavédelmi rendszert. A változtatásoknak köszönhetően olcsóbb is lett a projekt. 2009 óta zajlik a romániai telepítés.

AZ EPAA, amint a neve is mutatja, több szakaszban valósul meg, tervek szerint 2020-ig. Ekkorra érhető el, hogy a NATO-tagállamok keletről teljes rakétavédettséget élvezzenek. Mivel kimondottan az Egyesült Államok projektjéről van szó, amely a NATO keretén belül zajlik, a költségvetést is Washington biztosítja. Románia, majd Lengyelország is, csak a területet adja hozzájárulásképpen. A határidő végére az európai rakétapajzs képes lesz az Egyesült Államok területét is védeni, vagyis mind nagy, mind rövid és közepes hatótávolságú rakétákat is elfogni.

Deveselura három rakétaüteget telepítettek, mindegyik nyolc elfogórakétával rendelkezik. A romániai rakétapajzs Washingtonnak 800 millió dollárjába került, évente 20 millió dollár szükséges a működtetéséhez.