World Music;

2016-05-14 07:46:00

Buda Folk Band - A világi népzene jegyében

A World Music Charts Europe (európai világzenei sikerlista) eredményeit értékelve napjaink legsikeresebb magyar népzenei együttese a fiatal generációt képviselő Buda Folk Band. 2013-as lemezük, a Magyar Világi Népzene a második helyig jutott; a legújabb (Saját gyűjtés) pedig egyelőre az ötödikig. Salamon Soma furulyás-harmonikás szerint „városi hagyományőrző népzenét” játszanak, sokat kísérleteznek, de mindig kellő alázattal. A Buda Folk Band következő koncertje május 16-án, a Pünkösdi Királyság fesztivál keretében lesz, a Tabánban.

A mindössze 26 esztendős Salamon Soma – édesapja, nagyanyja és nagybátyja révén – népzenész-néptáncos családban nőtt fel. Bár a konzervatóriumban klasszikus zongorát tanult, a Zeneakadémián már a népzene tanszéken végzett. Sok időt töltött Erdélyben – főleg a kárpát-medencei folklórkincs szempontjából igen jelentős Buzában és Mezőkölpényben. Nem az ő egyetlen a Buda Folk Bandben, akit kisgyermek kora óta elbűvölt a népzene. A brácsás Éri Márton édesapja, Éri Péter a Muzsikás együttes oszlopos tagja és a Kossuth Rádió Népzene határok nélkül című műsorának készítője. A kontrás-tamburás-énekes Csoóri Sándor „Sündi” apja, ifj. Csoóri Sándor a Muzsikás alapító tagja volt, majd saját zenekarokat hozott létre, s idén március 15-én vehette át a Kossuth-díjat. Nagybőgősük, Szabó Csobán Gergő édesapja, Szabó Szilárd pedig elismert néptánc-koreográfus. A Buda Folk Bandben két kitűnő hegedűs is muzsikál: Maruzsenszki Andor és Takács Ádám, állandó énekes közreműködőjük pedig Márczi Anna „Tücsi”.

„A zenekart 2007 táján Éri Márton és Csoóri Sándor Sündi alapította, s egy lengyelországi fesztiválmeghívás volt az első komolyabb felkérésünk” – idézi fel a kezdeteket Salamon Soma. „2008 óta már teljes lendülettel dolgozunk együtt; átszövi életünket a népzene és a néptánc. A nevünk egyrészt arra utal, hogy az alapításkor egy kivétellel mindannyian Budán laktunk, másrészt kifejezi azt a missziót, hogy mi városi muzsikusként, a saját tudásunkkal és eszközeinkkel folytatjuk a népzenei hagyományőrzést.” Salamon úgy látja: az immár négy és fél évtizedes táncházmozgalomban vannak olyan irányzatok és megbecsült művészek, akik nagyon ragaszkodnak az eredeti népzenei megszólaláshoz. Mások (így ők is) bátrabban kísérleteznek, más stílusokkal kombinálják a népzenét, de ez nem azt jelenti, hogy kommersz muzsikát játszanának. Az így létrejövő műfajkeresztezés, azaz crossover is lehet értékes, ha megfelelő alázattal, alapossággal merítenek a folklórkincsből. „Nem vitás, hogy az alap az autentikus népzene megfelelő ismerete és szeretete, ebből lehet hiteles feldolgozásokat készíteni” – mondja Salamon Soma.

Első lemezüket, a 2011-ben megjelent Sűrű vándort még az útkeresés jegyében készítették. „Lelkesen dolgoztunk, büszkék vagyunk rá, de a ránk jellemző stílus csak ekkor kezdett kialakulni” – véli Salamon. A 2013-as második lemez (Magyar Világi Népzene) azonban nemcsak sikert, hanem nemzetközi áttörést is hozott: a World Music Charts Europe (WMCE) sikerlistáján a második helyig jutott. A WMCE több mint ötven, népzenei és világzenei rádióműsorokat készítő európai szakember szavazataiból áll össze; a world music-előadók, producerek és hanglemezkiadók mértékadó, független forrásnak tekintik. Ezen a toplistán a Buda Folk Band előtt csak három magyar előadónak, Sebestyén Mártának, Lajkó Félixnek és a Söndörgő együttesnek sikerült dobogóra kerülni, így ez tényleg rendkívüli eredmény. A „világi népzene” (mint szójáték) azóta szinte védjegyükké lett. Kifejezi meggyőződésüket, hogy a magyar népzene már önmagában is világzenének (world music) tekinthető, s ezért nem szentségtörés olyan hangszerekkel megszólaltatni, amelyek Magyarország területén nem feltétlenül őshonosak, de a tágabb értelemben vett kárpát-medencei néphagyományban, a szomszéd népek kultúrájában megtalálhatók. Ide tartozik a kaval (hosszú pásztorfurulya), a koboz (lantszerű pengetős hangszer), a tambura (hosszúnyakú lant) vagy akár a tangóharmonika.

2015-ben a Buda Folk Band két lemezt is készített. Fontos közreműködői voltak a Szegelet című albumnak, amelyen ifj. Fodor Sándor „Netivel” – a 2004-ben elhunyt legendás erdélyi prímás, Neti Sanyi fiával – kalotaszegi népzenét játszanak. Ezt a CD-t a Fonó Budai Zeneház jelentette meg, s ugyancsak a Fonó adta ki a Buda Folk Band legújabb lemezét, amelynek címe: Saját gyűjtés. A cím részben magyarázatra szorul, hiszen Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken ma már alig-alig lehet új, hiteles népzenét gyűjteni. A régi énekesek és hangszeres muzsikusok – szakkifejezéssel élve: adatközlők – ugyanis sajnos már nagyon kevesen vannak közöttünk. Salamon Soma azt mondja, ezúttal „az eltűnőfélben lévő paraszti hagyomány utolsó szigetein szerzett élményeiket” fogalmazták újra. Egy kritikus szerint „megmaradtak hagyományos népzenei bandának, pusztán annyit tettek,  hogy nem tagadták meg azt a kort, amibe születtek.”

Ifj. Fodor Sándor „Neti” mellett a Buda Folk Band többször koncertezett a magyar nép- és világzene kiemelkedő egyéniségeivel, például a Muzsikás együttessel vagy Dresch Mihállyal. Salamon Soma örömmel idézi fel a karizmatikus erejű vak prímással, a cigány származású belga Tcha Limbergerrel kialakult szakmai kapcsolatot, amelynek reményeik szerint még lesz folytatása. Az is ösztönzően hat rájuk, hogy 2015 decemberében a népművészet kategóriában megkapták a Bezerédj-díjat. A Buda Folk Band következő fellépése május 16-án, a Pünkösdi Királyság fesztivál keretében lesz a Tabánban, s ez a nyitánya egy igencsak sűrű nyári programnak. Minél többször szeretnének külföldön is bemutatkozni, mert „még nem voltunk soha olyan helyen, ahol az unikális magyar népzene ne aratott volna osztatlan sikert. Bármerre járunk a világban, az embereket hatalmába keríti a magyar népzenéből sugárzó sodró lendület, mély mondanivaló és időntúli üzenet – ez csodálatos érzés.”