Időzített bomba Venezuela

Kormánypárti és ellenzéki tüntetések robbantak ki Venezuelában azt követően, hogy Nicolás Maduro elnök pénteken rendkívüli állapotot és gazdasági szükséghelyzetet hirdetett. A néhai Hugo Chávez utóda azzal fenyegetőzött, hogy államosítják mindazokat az üzemeket, amelyek nem termelnek, a tulajdonosaikat pedig börtönbe zárják.

Maduro közölte, az új dekrétum révén elegendő hatalma lesz ahhoz, hogy elhárítsa az ellenzéki államcsínyt, a gazdasági háborút és stabilizálja az országot a „fenyegető külső és belső veszély” ellenében. Bejelentette azt is, hogy jövő hétvégén a fegyveres erők hadgyakorlatot tartanak, felkészülnek „mindenféle eshetőségre”, akár egy külföldi invázióra is. „Ha kell, fegyverrel védelmezzük meg az országot, a nemzeti alkotmányt” – jelentette ki az államfő.

A venezuelai ellenzék fogadkozik, hogy még idén eltávolítják a hatalomból az államfőt. Több mint 1,8 millióan írták alá az ellenzéki petíciót, amelyben azt kérik, írjanak ki népszavazást az elnök leváltásáról. A nemzeti választási bizottság még nem hitelesítette a május 3-án benyújtott aláírásokat. Ezt öt napon belül meg kellett volna tennie, de már majdnem két hete tanulmányozzák a beadványt. Henrique Capriles ellenzéki vezető, aki korábban az ellenzéki pártok közös jelöltjeként indult Hugo Chávez, majd Nicolás Maduro ellenében, egy szombati nagygyűlésen közölte: „Olyan országot szeretnénk, amelyben nincs sorbanállás, ahol mindenki hozzájut a szükséges gyógyszerekhez. Változásra van szükség.” Capriles Venezuelát időzített bombához hasonlította, amely bármely pillanatban felrobbanhat.

Az elmúlt hónapokban egymást érték a tüntetések, felvonulások. Az ellenzéki pártok többséget szereztek a tavaly december 6-án tartott parlamenti választásokon, az államfő pártja, a PSUV kisebbségbe került. Felmérések szerint a lakosság 70 százaléka támogatja az államfő menesztését.

Szerző

"Bill tudja, hogy mit kell csinálni" - Hillary férjének is szerepet szánna

Publikálás dátuma
2016.05.16. 11:03
Hillary Clinton és Bill Clinton Fotó: Win McNamee/Getty Images
Elnökké választása esetén Hillary Clinton a férjére, Bill Clinton volt amerikai elnökre bízná a gazdaság fellendítését.  

A demokraták várható elnökjelöltje erről Kentuckyban beszélt egy vasárnapi kampányrendezvényen. Ebben a középnyugati szövetségi államban, illetve Oregonban kedden lesznek az előválasztások.

A politikus szerint Bill Clinton feladata lenne "az amerikai gazdaság újraélesztése".

"Bill tudja, hogy mit kell csinálni, különösen az olyan vidékeken, ahol szénbányászatból élnek, vagy amelyek kimaradtak a fejlődésből az elmúlt években" - fogalmazott Hillary Clinton, aki a múlt héten a szénbányászatból élő és a szénbányák bezárásával küszködő Nyugat-Virginiában szenvedett nagy arányú vereséget vetélytársától, Bernie Sanders vermonti szenátortól.

Clinton vasárnap Kentucky több városában is kampányolt, és immár másodszor említette, hogy férjének, Bill Clinton volt elnöknek "elő kellene bújnia a visszavonultságából".

Louisville-ben tartott kampánygyűlésén hosszasan méltatta Bill Clinton elnöksége sikeresnek elkönyvelt gazdaságpolitikáját, s hangsúlyozta, hogy ő maga támogatja a kétkezi munkásokat, köztük a szénbányászokat is. Kentuckyban ugyanis - Nyugat-Virginiához hasonlóan - nagy lélekszámú bányászközösségek élnek. Az idén márciusban Clinton még azt fejtegette egy rendezvényen, hogy amennyiben ő lesz az Egyesült Államok elnöke, bezáratja a szénbányákat. A múlt héten Nyugat-Virginiában - valószínűleg éppen ezért - tüntetők tömege fogadta őt, s a protestálók azt skandálták: "Hillary, menj haza!". Clinton most Kentuckyban már azt mondta, kötelességének érzi a bányászok ügyének felkarolását.

Hillary Clinton kampánycsapatát egyébként politikai elemzők "egyre idegesebbnek" mondják. Részben a Clinton Alapítványról egymás után kiderülő szabálytalanságok miatt, amelyekről éppen most, a Cannes-i filmfesztiválon mutatják be a Peter Schweizer könyve alapján készült "Clinton készpénz" című filmet. És sajtóhírek szerint komolyan aggódnak a kampány-szakemberek az FBI-vizsgálat miatt is, amely Hillary Clinton elektronikus leveleinek ügyében várható. A politikus ugyanis, még külügyminiszterként, a biztonságos külügyi rendszer helyett nemegyszer a magánszerverét használta hivatalos levelezésének bonyolítására, ezért - elsősorban politikai ellenfelei - azt gyanítják, hogy titkosított információk is kiszivároghattak a külügyminisztériumból.

Szerző

Kemény bírálat - Obama még Trump nevét se mondta ki beszédében

Publikálás dátuma
2016.05.16. 10:43
Barack Obama Fotó: Eduardo Munoz Alvarez/Getty Images
Keményen bírálta Donald Trumpot és elveit vasárnap Barack Obama amerikai elnök, és anélkül, hogy név szerint említette volna a republikánusok várható elnökjelöltjének nevét, azt vetette a szemére,  "nem tudja, miről beszél", és megnyilvánulásaival elárulja az amerikai értékrendet.

Barack Obama a New Jersey államban lévő Rutgers Egyetemen mondott politikai felhangoktól nem mentes tanévzáró beszédet, s anélkül, hogy kimondta volna Donald Trump nevét, reagált a milliárdos üzletember által hirdetett elvekre.

Az elnök már elöljáróban közölte, hogy nem akar szokványos évzáró beszédet tartani, hanem inkább egy sor "sugalmazást" sorol - amelyekről aztán kiderült, hogy kritikái annak, amire Donald Trump jórészt a kampányát építette.

"A tudatlanság nem erény, sem a politikában, sem az életben. Nem elegáns dolog, ha az ember nem tudja, miről beszél" - fogalmazott az elnök a több mint tizenkétezer diplomázónak.

Először Trump "Amerikát ismét naggyá tesszük" szlogenjét vette célba. Arra buzdította a diákokat, hogy szálljanak szembe azokkal, akik szerint Amerika régebben jobb és nagyszerűbb ország volt mint most. "Az emberi természet már csak olyan, kivált változások és bizonytalanságok korában, hogy szívesen tekint a múltba, egy képzelt múltba., de tudjátok, mi a helyzet? Hogy az a múlt nem is volt olyan szép" - állította az elnök.

Aztán kitért Trumpnak az amerikai-mexikói határon építendő falra vonatkozó, valamint a muszlimok amerikai beutazásának átmeneti tilalmáról hangoztatott javaslatára is.

"Azt sugalmazni, hogy vége-hossza nincs falat emeljünk határainkon és a bevándorlókat kárhoztatni a kihívásainkért, nemcsak szembemegy történelmünkkel, hanem ellentmond annak a nyilvánvaló ténynek is, hogy növekedésünk, gyarapodásunk, újítókészségünk és dinamizmusunk mindig attól függött, sikerül-e ide vonzanunk az embereket a világ minden részéből" - mondta az elnök. Hozzátette: "Így lett Amerika az, ami. Miért kellene ezt most leállítanunk?".

Majd arra intette a fiatalokat, hogy a muszlimok elszigetelése és annak sugalmazása, hogy más elbánásban kellene részesülniük, amikor belépnek az Egyesült Államokba, nem egyszerűen az amerikai értékrend elárulása lenne, hanem elidegenítené azokat a közösségeket Amerikában és szerte a világban is, amelyek a legfontosabb partnerek a szélsőségesség elleni harcban.

Az elnök egyébként a múlt héten a washingtoni Howard Egyetemen mondott évzáró beszédet, két hét múlva pedig a coloradói katonai akadémián végzőket búcsúztatja.

Szerző