A devizahitelek tavalyi forintosítása, illetve az adósokkal való elszámolás nyomán új helyzet teremtődött a hazai lakáshitelezési piacon. A családok óvatosabbakká váltak, de az is jót tesz a lakossági ügyleteknek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezően előírta a hitelintézetek számára az úgynevezett jövedelem terheltségi mutató alkalmazását, így kívánják elejét venni annak, hogy a családok olyan mértékben eladósodjanak, amely a fizetőképességüket meghaladja. A magyar lakásállomány kétharmadát nem terheli hiteltartozás, így tág tere van jelzáloghitel-állomány bővülésének. Némileg árnyalja a képet az a múlt heti hír, hogy a nem teljesítő jelzáloghitelek eladását tervezi az Erste és az UniCredit Magyarországon egyenként 250-300 millió eurós összegben. Ennek kapcsán a Reuters, megjegyezte: a kilakoltatási moratórium megszüntetése és az ingatlanárak növekedése miatt egyre könnyebb lesz majd "túladni" az ilyen hiteleken.
A kormányzat azzal kíván segíteni a gazdasági világválságot is meghaladó mértékű építőipari mélyrepülésen, hogy átalakították, kedvezőbbé tették a lakástámogatási rendszert. Az első tapasztalatok szerint azonban ez is elsősorban a használt lakások piacát lendíti fel. A jövőben az új lakásokból is több épülhet, de 2017 közepe előtt ennek nem lesz érdemleges hatása. Rajna Gábor, a K&H Bank igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján minden esetre bizakodó volt, mivel a KSH első negyedévi adatai szerint az ez idő alatt kiadott új lakásépítési engedélyek száma növekedésnek indult, de csodáról még aligha beszélhetünk, hiszen a négyezer darabot így sem haladta meg.
A használt lakáspiacon viszont valóban az élénkülés jelei mutatkoznak, az idei április volt az elmúlt négy esztendő legerősebb hónapja, és ennek alapján Rajna Gábor úgy véli, hogy az idei forgalom elérheti a 150 ezer adásvételt is. A K&H Bank várakozásai szerint - a csok-nak köszönhetően - a jelzáloghitel-piac akár 500 milliárd forintra is hízhat, ebből 20 ezer ügylethez vehetnek fel a támogatott hitelt, körülbelül 40 milliárd forint értékben. A K&H-nál csak a februárban folyósított jelzálog-hitelek összege 62 százalékkal növekedett az elmúlt esztendő azonos hónapjához képest, és elérte a 4,2 milliárd forintot, de ami ennél érdekesebb, az átlagos hitelösszeg 7,4 millió forintra nőtt. A csok ugyanakkor az ingatlanárak növekedését hozta magával, ami a kedvezmények egy részét felemészti.
A piaci lakáshitelek kamata folyamatosan csökken - tudta meg lapunk Gergely Pétertől, a Bankráció szakértőjétől. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jegybanki alapkamat mérséklődésével a BUBOR (Budapesti Bankközi Hitelkamat) értéke is csökken, és számos kölcsön kamatát ehhez kötik. A hitelfelvevők már a pénzintézetek - eltérő mértékű -, kamatfelárral növelt kondícióival találkozhatnak a hirdetményekben. Most, ha mintegy egy százalékosnak vesszük az alapkamatot, akkor ehhez minimum két százalékos felárat számítanak fel, de az öt százalék sem ritka. (A kamatokat ebben az esetben minden hónap elején módosítják.) Azonban a tényleges kamatmérték az egyes ügyfeleknél egymástól akár nagymértékben is eltérhet. A bank figyelembe veszi az árazásnál például, hogy hová utalja a hiteles a rendszeres havi jövedelmét, mekkora a hitelkockázata, és milyen futamidővel veszi fel a kölcsönt.
A szakértő azt ajánlja, hogy minél hosszabb időre, rögzített törlesztőrészlettel adósodjanak el a lakáshitelesek. Bár az ilyen hitelek kamata akár ötödével is magasabb lehet, mint a nem rögzítetté, de 10-20 év elteltével a törlesztőrészletet egyre könnyebb lesz megfizetni. Emellett nem kell foglalkozni a törlesztőrészletek változtatásával. Gergely Péter emlékeztetett arra is, hogy akik rövidebb időszakra, például 3 évre rögzítik a törlesztőrészletüket, utána az újnak a megállapítása a bankoktól gyakorlatilag független szigorú szabályok, az úgynevezett kamatváltoztatási mutató képlete alapján történhet, ennek betartását pedig az MNB gondosan felügyeli.
