Különleges egységekkel az embercsempészek ellen?

Különleges nemzetközi egység felállítását követeli Bajorország integrációs megbízottja, Martn Nemueyer az embercsempészek ellen. Szerinte kompromisszumok nélküli fellépés kell ellenük, mert az embercsempészet világszerte fenyegeti a békét és a stabilitást.

Úgy véli, a különleges egységet az ENSZ-nek, az Európai Uniónak és a NATO-nak kellene irányítania, s ezen szervezeteknek kellene gondoskodniuk arról, hogy elegendő számú személy vehessen részt a munkájában, akiknek a felszereléséről is gondoskodnának.

Neumeyer szerint nem elég az, hogy megállapodásokat kössenek olyan országokkal, mint Líbia és Törökország, s aztán csak ezekre hagyatkozzanak, amint az sem járható út, hogy csak a fegyvereket használják az embercsempészek ellen. Már abban az országban aktívnak kell lenni, ahol útnak indítják a menekülteket. A német keresztényszocialista politikus annak a véleményének adott hangot, felelősségre is kell vonni ezeket az embereket, akik ezrek haláláért felelősek.

Szerző

Felháborodott az Európai Unió

Publikálás dátuma
2016.05.18. 11:30
Korábbi felvétel. Fotó: Drew Angerer/Getty Images
Pénteken tartják a zárószavazást a török parlamentben arról a javaslatról, amely lehetővé tenné 138 képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nem kérdéses, hogy a javaslat többséget kap, mivel a kedden este megrendezett próbaszavazáson egyértelműen az igenek nyertek. A törvénymódosítás a kurd HDP ellen irányul.

A javaslat kapcsán aggodalmát fejezte ki az Európai Unió, az érintett honatyák jelentős része ugyanis a HDP tagja. Jellemző a kurd párt elleni hisztériakeltésre és fellépésre, hogy miközben 59 képviselője foglal helyet a törvényhozásban, 50 tagjával szemben indult eljárás, egyebek mellett terrorizmus vádjával. Ha tehát elfogadják a jogszabályt, mindegyikük mentelmi jogát felfüggeszthetik.

Ugyanakkor nem biztos, hogy a javaslat azonnal törvényerőre léphet. Elfogadásához ugyanis kétharmados többségre lenne szükség, ami Ankarában 367 voksot jelent, s ez a próbaszavazáson sem volt meg, mivel 347-en szavazták meg a kabinet előterjesztését.

A javaslat szerint a bűncselekménnyel vádolt, s jogerős börtönbüntetésre ítélt képviselők mentelmi jogának felfüggesztése után az adott párt nemcsak képviselőjét veszíti el, hanem mandátumát is, mert senkit sem jelölhetnének az érintett honatya helyére.

Nemcsak a HDP, az ellenzéki szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) is kellemetlen helyzetbe kerülhetne a javaslat elfogadása esetén, hiszen 51 képviselőjével szemben indult eljárás. A kormányzó AKP-nak csak 27 képviselőjét fenyegeti a mentelmi jog felfüggesztésének veszélye, a nacionalista MHP esetében ez a szám hét.

Recep Tayyip Erdogan elnök személyesen is fellépett a kurd képviselők mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. Ám, hogy ne vádolhassák azzal, csak az ellenzéket érinti a javaslat, sietve eljárást indítottak néhány kormánypárti képviselő ellen is. Az AKP a parlamentben a nacionalista MHP támogatására is számíthat. Ez utóbbi kurdellenes párt vezetője, Devlet Bahceli reményét fejezte ki, hogy péntekig „el lehet intézni az ügyet”. Az AKP és az MHP összesen 357 vokssal rendelkezik a parlamentben, ami még nem elég az alkotmánymódosítást lehetővé tevő kétharmadhoz. Ahhoz azonban elegendő lehet, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben. Ehhez ugyanis 330 igen voks szükséges. Egyelőre kérdéses, miként szavaznak majd a CHP képviselői, a szociáldemokraták vezetője, Kemal Kilicdaroglu ugyanis nem adott egyértelmű utasítást erre. Elképzelhető, hogy a pártban pénteken többen az igen gombot nyomják majd meg, így akár a kétharmad is elérhetővé válik. Igaz, még az AKP sem tűnik teljesen egységesnek, többen a próbaszavazás során a nem gombot nyomták meg, nyilván azok, akiket szintén érintene a mentelmi jog felfüggesztése.

Az egyedüli párt, amely egyértelműen elutasítja a javaslatot, a kurd HDP, amely puccsistának nevezte Erdogant. Nem csoda, ha a HDP nagyon is tart egy ilyen szavazástól. Nem sokkal azt követően, hogy 1994 márciusában az akkori ankarai parlament megvonta a kurdbarát Demokrata Párt (DEP) hat képviselőjének mentelmi jogát, betiltották a tömörülést. Ezzel a parlamentben maradt 13 kurd honatya is elveszítette képviselői helyét. Akkor Leyla Zanát is megfosztották mentelmi jogától, aki időközben a kurd ellenállás jelképes személyisége lett.

Bemutatják a kormányfő utódját
Csütörtökön mutatja be Ahmet Davutoglu utódját a török kormánypárt, az AKP. Az iszlám-konzervatív tömörülés elnöke két héttel ezelőtt mondott le a pártelnöki és a kormányfői tisztségről. Az AKP vasárnap, rendkívül,i pártkongresszus keretében erősíti meg tisztségében az új pártvezetőt, aki ezt követően a miniszterelnöki tisztséget is átveszi. Az AKP-hoz közel álló Sabah című lap szerint a párt vezetői kihallgatást kértek Erdogan elnöknél, hogy az új elnök személyéről tárgyaljanak. A legesélyesebb jelöltnek Binali Yildirim közlekedési minisztert, az államfő bizalmasát tartják.



Szerző
Frissítve: 2016.05.18. 21:58

Megtartja beszédét a királynő

Megtartja szokásos éves beszédét a brit parlamentben II. Erzsébet. A 90 éves uralkodó David Cameron brit kormányfő kormánynyilatkozatát olvassa fel. A miniszterelnök ebben meghatározza a kabinetnek a következő hónapokra szóló legfontosabb feladatait. 

A királynő beszédének különleges aktualitást ad, hogy június 23-án rendezik meg Nagy-Britanniában a Brexitről szóló népszavazást, amelyen a britek arról dönthetnek, az Európai Unió kötelékében kívánnak-e maradni, vagy távoznának onnan. Cameron az ország EU-ban maradása mellett foglalt állást. A közvéleménykutatásokból nem rajzolódik ki biztos trend, a támogatók és az ellenzők nagyjából hasonló támogatásnak örvendenek, de viszonylag magas, több mint tíz százalékos azoknak az aránya, akik még nem döntötték el, hogyan voksolnak.

A Fitch Ratings hétfői elemzésében azt közölte, Hosszú távú gazdaságpolitikai döntéseket is érintő veszélyes precedenst teremtene, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. A nemzetközi hitelminősítő szerint az EU szétforgácsolódásából az unióellenes nacionalista és populista pártok húznának hasznot, köztük Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front vagy a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt.

Szerző