További milliárdok a fejlesztésre

A következő öt évben Szeged már biztosan magáénak tudhat 34 milliárd forint uniós fejlesztési forrást. A város idei költségvetésének egyharmada, több mint 10 milliárd forint is a fejlesztést szolgálja. Ez egyedülálló az országban.

2014-ben indult és 2020-ig tart az új uniós fejlesztési ciklus, aminek van egy Szeged számára kedvező újdonsága: a nagyvárosok között – igazságosan – már felosztottak egy keretet. Ebből Szegednek 34 milliárd forint jutott. Ezért az összegért már nem kell versenyezni, ám a város csak szigorú szabályok szerint költheti el. A legfőbb cél a gazdaságfejlesztés, de jut belőle infrastruktúra-fejlesztésre is. Többek között megújul majd Odessza városrész és folytatódik Tarján városrész rehabilitációja is. Fejlesztik az újszegedi ligetet és jut az uniós forrásból az iskolák energetikai korszerűsítésére is. Az óvodák megújítására, korszerűsítésére szintén jelentős összeget szán a város, több ütemben 2,3 milliárd forintot költ rájuk.

A nagyberuházások mellett az önkormányzat fontosnak tartja a szegediek mindennapi közérzetét javító fejlesztéseket is. Elsősorban az utak és a járdák okozzák évek óta a legtöbb gondot a csongrádi megyeszékhelyen is. Tavaly az önkormányzat egy 200 milliós útalapot hozott létre, idén a költségvetésben már 300 millió forintot különített el erre. A felhasználás két fontos szempontja, hogy minden városrészben történjen valamilyen felújítás és az, hogy elsősorban a legtöbb szegedi által használt – úgynevezett gyűjtőutak és tömegközlekedési útvonalak – újuljanak meg elsőként.

Szerző

Magyar kiállítások a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron

Négy magyar kiállítás, köztük egy Kinszki Imre és Kaiser Ottó budapesti fotóiból összeállított párhuzamos tárlat is megtekinthető a csütörtökön nyílt a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron, amelynek idén Magyarország a díszvendége. 

A Budapest tegnap és ma elnevezésű kiállítás a holokausztban odaveszett Kinszkinek a két világháború között készült budapesti fényképei mellé állítja Kaiser azon felvételeit, amelyeket a kortárs fotóművész az utóbbi években ugyanazokon a fővárosi színhelyeken rögzített. A könyvfesztiválnak otthont adó varsói nemzeti stadion főbejáratánál nyílt másik, szabadtéri kiállítás a Fortepan internetes fotóarchívum lengyel anyagába ad betekintést. Az archívum mintegy 70 ezer fényképéből Keresztes Gáspár, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese válogatott több mint kéttucatnyi, többek között a második világháborús magyarországi lengyel menekülteket, illetve a Szolidaritás mozgalomhoz kapcsolódó jeleneteket rögzítő felvételt, amelyekhez Háy János írt kísérőszövegeket.

A harmadik kiállítást a Pál utcai fiúk című regénynek szentelték, mely máig az egyik legnépszerűbb magyar olvasmány Lengyelországban. A Molnár Ferenc írói és galíciai haditudósítói pályáját bemutató színes táblákon Janina Mortkowiczowa 1913-ban készült lengyel fordítását, valamint Tadeusz Olszanski által 1989-ben készített újabb átültetését ismertetik, és szó esik a regény alapján színpadra vitt lengyelországi előadásokról is. A POLISH(ed)HUNGARIAN elnevezésű kiállítás tíz varsói és budapesti művészeti galéria együttműködésével jött létre az Art Market Budapest szervezésében. Öt-öt galéria párban együtt dolgozva hozta létre a tárlat egyes részeit képező kiállítási enteriőröket, közös koncepció mentén fűzve össze a lengyel és magyar művészek alkotásait.

Mint az MTI-vel Bodnár Zita, a Balassi Intézet sajtófőnöke közölte: a Kelet-Európa vezető művészeti vásárának, az Art Market Budapestnek idén októberben Lengyelország lesz a díszvendége. "A varsói kiállítás célja - túl azon, hogy ízelítőt adjon az őszi budapesti látnivalókból - a lengyelországi és magyarországi kortárs képzőművészeti élet meghatározó szereplői közötti szakmai kapcsolat és együttműködés kialakítása" - mondta. A vasárnap záruló varsói könyvvásáron több mint 20 magyar kortárs és klasszikus magyar mű mutatkozik be, emellett számos kísérőprogramot is rendeznek.

Szerző

Egy realista vámpír Cannes-ban

Folytatódik Cannes-ban a félhomályos élet. Odakint napsütés és fényes sztárforgatag, de a sajtómunkások ebben a csaknem két hétben, amíg zajlik a fesztivál, a félhomályos mozitermekben élik életüket. Az aligfény különösen illik az olyan filmekhez, mint az Un Certain Regard szekcióban látott műhöz, az eddigi kínálatból a legeredetibbnek és legérdekesebbnek tűnő Átváltozásokhoz (Trasfiguration).

A helyszín, a Queens, néger gettó New Yorkban. A jövő keménylegény kamaszai közt Milonak sajátos szabályai vannak: rá kell hangolódni a holdciklusokra és pontosan feljegyezni. Csakhogy ő a lányok bioritmusa szerinti vérveszteség helyett épp az ellenkezőjéhez jut. Semmi köze az eddig megismert irreális, hétköznapi vámpírokhoz, de még a szemfogakhoz sem, viszont imádja az e témájú filmeket. Helyzetéből adódóan van egy bevallhatatlan titka. Egy más jellegű problémákkal terhelt lánnyal történő találkozása elindítja a nemezist.

Rendkívül komplex és eredeti ötlet mozgatja a filmet. Itt a horror a drámát szolgálja. Megfontolt, szigorú forgatókönyvből dolgozott a biztos kezű rendező, aki tökéletesen képes a sajátos városi közeg megteremtésére. A film különös zenéje kiemeli a képi megfogalmazást. A Ligeti zenéjére emlékeztető effektek azonban mégsem utánzások, vagy utánérzések, hanem híven követik a mondanivalót. Nevetésnek itt nincs helye.

Elsőfilmes rendező, Michael O’Shea kezéből került ki az alkotás, ha ezt az erős felütést képes lesz tartani, még sokat hallunk róla. Brillante Mendoza átfogó családi portrét rajzol a Fülöp-szigeteki valóságról a Ma Rosa című filmjében. Középpontban egy anya áll, aki kis fűszerboltjában dolgozik egy manilai prolinegyedben. Bevételeit heroinkereskedelemből egészíti ki, míg le nem csap rá egy rendőrosztag. Tagjai korruptak, a saját hasznukra dolgoznak.

A rendezőnek sikerül elkerülni a téma közhelyes buktatóit, sőt bátran nevezhetjük a filmet szociális és politikai látleletnek. Bár távoli világban élő emberekről beszél, az élő neorealizmus legjobb vonulatát hozza. Erősen esélyes az Arany Pálmára.

Visszatérve Európába, Xavier Dolan a versenyprogramban vetített: A világ igazságos vége (Juste la fin du monde) című filmjét kell kiemelni. Fiatal hőse egy 34 éves író, Louis (Gaspard Ulliel), aki tudja, hogy meg fog halni, ezért tizenkét éve nem látott vidéki családjához utazik búcsút venni. Csakhogy nem terve szerint alakulnak a dolgok, mert a régi konfliktusok, a családon belül is magányos rokonok viselkedése csaknem megakadályozza, hogy megnyíljanak egymás előtt és végre kimutassák egymás iránt táplált érzelmeiket. A főszereplővel remek ötöst alkot Marion Cotillard, Leas Seydouz, Nathalie Baye és Vincent Cassel. Olyan kamarajátéknak vagyunk tanúi, amely közel hozza a sorsokat.