költségvetés;alapjövedelem;

2016-05-19 07:01:00

Alapjövedelem - Radikális megoldás a lecsúszás ellen

Kezdődjön széles körű párbeszéd a négymillió létminimum alatt élő magyar állampolgár felzárkóztatásáról, a megoldási lehetőségek közt az alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetésének esélyéről. Ebben egyetértett a kérdésről rendezett tegnapi MSZP-konferencia valamennyi résztvevője, a Fidesz szerint azonban a baloldal a munka nélkül kapható ingyen pénzzel meghívót küld a bevándorlóknak.

Ahogyan sokfelé a világban, Magyarországon is keresni kell a megoldásokat a szegények szükségleteinek kielégítésére. A szociális válság megoldásának radikális, de mind népszerűbb kísérlete az alapjövedelem bevezetése, az ezt tartalmazó elképzelések többnyire baloldali indíttatásúak – indokolta a kérdésről rendezett tegnapi konferencián Tóbiás József, miért tűzték napirendre a koncepciót. Az MSZP elnök-frakcióvezetője a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Központja (FEPS) és a szocialisták Táncsics Mihály Alapítványa tanácskozásán kijelentette, hogy a feltétel nélküli rendszeres pénzügyi juttatás nem cél, hanem eszköz, hogy senki ne élhessen nyomorban egy olyan társadalomban, ahol adottak lennének a feltételek legalább a létminimum biztosítására. A baloldali politikus azért tartja fontosnak a széleskörű társadalmi párbeszédet az alapjövedelemről, mert ez lehet a kiindulópontja egy új és kívánatos társadalmi berendezkedésnek: kötelesség, hogy ne csak túlélést, hanem kitörést jelentő válaszokat is keressenek a feszítő foglalkoztatási és szociális gondokra. AZ MSZP elnöke emlékeztetett rá, hogy mind több közgazdász támogatja a gondolatot, mert ha mindenkinek lenne alapjövedelme, az növelné a belső fogyasztást, ösztönözné több gyermek vállalását, csökkentené a szegénységet, a létminimum alatt élők arányát, a hajléktalanságot és a megélhetési bűnözést. Bevezetése új irányba terelné a szociálpolitikát, amely ma képtelen választ találni a jövedelmi különbségek növekedésére, a tömeges lecsúszásra, a társadalom szétzilálására.

Tóbiás Józsefhez kapcsolódva a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is fontosnak tartaná a széles körű vita elindítását az alapjövedelemről, mert tűrhetetlen, hogy a napi 8 órás munkával megszerzett pénzből ma nem lehet megélni. Kordás László emlékeztetett rá, hogy az automatizálás forradalma a világ fejlett országait tömörítő OECD számításai szerint sokakat szorít ki a munkaerőpiacról. A munka és jövedelem nélkül maradó tömegek megélhetésének biztosítására mindenképpen ki kell találni valamilyen megoldást – érvelt az érdekvédelmi vezető.

Az érdemi szociális párbeszéd már csak azért is fontos, mert ijesztő képet mutat a jelen – érvelt a konferencia egyik szervezőjeként Gurmai Zita. Az MSZP országos elnökségének tagja szerint itthon ma már a szociális jogok maradékának a megvédésén kell dolgozni. Andor László volt uniós biztos olyan vizsgálatot sürgetett, ami megmutatná, vajon az alapjövedelem bevezetésével jobb társadalmat, jobban működő gazdaságot lehet-e bevezetni.

A Fidesz a konferencián elhangzottakra reagálva veszélynek nevezte, hogy az alapjövedelemhez hasonló megoldások meghívót jelentenek a munka nélkül is ellátást váró bevándorlóknak.

Ahol már van alapjövedelem
Svájcban június 5-én népszavazást tartanak az új ellátás bevezetéséről, Finnországban teljes körű elindítását tervezik, Hollandiában 30 városban, Franciaországban egy tartományban már meglépték ezt, Brazíliában az Alkotmányba is bekerült az állami bevételek elosztásának új formája. Magyarországon a 2014-es választások előtt a Bánfalvi István vezette LÉT munkacsoport állt a nyilvánosság elé a felnőtteknek járó havi 50 ezer, várandós anyáknak 75 ezer, a gyermekeknek pedig 25 ezer forintos havi juttatás tervével, de a parlament kormánypárti többsége tárgysorozatba sem vette az új ellátási formáról szóló javaslatot.