Papolják a Fidesz-leckét

Ki kell állni Magyarország függetlensége mellett, mert ha hagyjuk magunkat, 15 éven belül búcsút mondhatunk a szuverenitásunknak - üzente a Demokrata hasábjain Völner Pál. Az igazságügyi államtitkár arról biztosította olvasóit, hogy Magyarországnak vétójoga van a bevándorlás kérdésében, amit az őszi népszavazással meg is üzenhet a brüsszeli eurokratáknak. Szijjártó Péter tegnap, az uniós külügyminiszterek szófiai ülésén figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlás kedvez a terrorszervezeteknek, a munkáspárti Thürmer Gyula pedig a Kossuth téren kardoskodott a kormány kvótareferenduma mellett.

Ki kell állni Magyarország függetlensége mellett, mert ha hagyjuk magunkat, 15 éven belül búcsút mondhatunk a szuverenitásunknak. Ezt az igazságügyi államtitkár üzente olvasóinak a Demokrata hasábjain. Völner Pál tegnap megjelent interjújában felrótta az Európai Bizottságnak, hogy bár szerepe szerint a tagállamok közös döntéseit kellene kiszolgálnia, ehelyett diktálni akar.

Megismételte a fideszes leckét, miszerint azt, hogy kit fogadnak be és kit nem, a tagállamoknak kell eldönteniük. Magyarországot vétójog illeti meg a bevándorlás kérdésében, és erről hazánk nem hajlandó lemondani - figyelmeztetett Völner. Hozzátette, az ősszel tartandó népszavazással ezt meg is üzenhetjük a brüsszeli eurokratáknak. Elfogadhatatlannak nevezte a felvetést, hogy a befogadást ellenző tagállamoknak minden be nem fogadott menekültért 250 ezer eurót kelljen fizetniük. Ilyen büntetésről sem uniós csatlakozásunkkor, sem a lisszaboni szerződés aláírásakor nem volt szó, a szankció egyetlen célja az, hogy "a tagállamokat belekényszerítse az új elosztási rendszerbe" - fogalmazott Völner. (Az államtitkár az Európai Bizottság (EB) javaslatára utalt, amely szerint az automatikus elosztást megtagadó tagállamoknak migránsonként 250 ezer euró "szolidaritási hozzájárulást" kellene fizetni.)

Európában mind többen akarnak egyenesen és őszintén beszélni a migránskérdésről, és egyre többen látják úgy, hogy véget kell vetni annak az esztelen állapotnak, ami hónapok óta zajlik. Erről már a külgazdasági és külügyminiszter beszélt az MTI-nek tegnap. Szijjártó Péter, aki az uniós külügyminiszterek szófiai ülésén vett részt figyelmeztetett, az illegális bevándorlás a terrorszervezeteknek lehetőséget teremt arra, hogy terroristákat küldjenek az Unióba. "Európának végre egyenesen és őszintén kell beszélnie, és meg kell hoznia azokat a szükséges döntéseket, amelyek garantálják az európai emberek biztonságát" - fogalmazott a miniszter, aki szerint nem szabad engedni, hogy naponta több ezer ember kénye-kedve szerint ki- és bejárkáljon Európa határain.

Az Európa Tanácsot arra intette, ne bírálja azokat az országokat, amelyek a szükséges lépéseket teszik meg a határaik védelme érdekében. Szijjártó tegnap egyébként bolgár kollégája figyelmébe ajánlotta Orbán Viktor kormányfő sokat bírált Schengen 2.0 akciótervét. Daniel Mitovval együtt szidták az EB pénzbüntetéses javaslatát és közölték, a bizottság nem vonhatja el a tagállamok hatáskörét és nem csorbíthatja azok szuverenitását.

A kormány kvótareferenduma mellett a hvg.hu tudósítása szerint a munkáspárti Thürmer Gyula is kiállt. A pártelnök Szilvásy Györggyel, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnökével a Kossuth téren közösen mondta el, miért kell támogatni a népszavazást.

Eközben kiderült, európai szociáldemokrata politikusok új menekültelosztási módszert javasolnak. Ennek lényege, hogy a befogadásról nem uniós tagállami kormányokkal, hanem önkormányzatokkal kellene megállapodni. A Die Zeit című német hetilap szerint az önkormányzatok önkéntes alapon közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázhatnának pénzért, amit menekültek elhelyezésére, ellátására kellene fordítani. Az elképzelést Gesine Schwan, a német szociáldemokraták (SPD) korábbi államfőjelöltje és Maria Joáo Rodrigues volt portugál munkaügyi miniszter, szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő dolgozta ki. Sigmar Gabriel német alkancellár, az SPD elnöke támogatja a tervet. A Die Zeit emlékeztet, migránsok befogadására hajlandó városok, települések olyan tagállamokban is vannak, amelyek vezetése elzárkózik menekültek befogadásától. Ilyen például a lengyelországi Wroclaw, vagy a spanyolországi Barcelona, Madrid, Zaragoza és Valencia.

A Guardian tegnap azt a friss tanulmányt ismertette, amely szerint a tavaly Európába érkezett menekültekre költött minden euró kétszeresen térülhetne meg öt éven belül. A tanulmányt Philippe Legrain, az Európai Bizottság elnökének volt gazdasági tanácsadója jegyzi. Legrain szerint a menekültek befogadása rövid távon is megtérülő befektetés, mert ha munkát adnak nekik, az további munkahelyeket teremthet, hiszen pénzkereső fogyasztóként megjelennek a piacon, a jövedelmüket terhelő adókkal és járulékokkal pedig azonnal finanszírozni kezdik az európai ellátórendszereket.

Bill Clinton keddi nyilatkozata után tegnap a francia elnök bírálta a demokráciadeficit okán Magyarországot és Lengyelországot. Francois Hollande vitába szállt Nicolas Sarkozy volt elnökkel, aki korábban a Le Monde-ban védelmébe vette a két országot mondván, "ötven évnyi kommunista iga után ezek az országok működőképes demokráciák", és most rendkívül erős migrációs nyomás nehezedik rájuk. Hollande kedden az Europe 1 rádióadónak adott interjújában erre úgy reagált, nem szeretne ilyen társadalmat.

A francia államfő kijelentésére még senki nem válaszolt, Szijjártó viszont tegnap ismét üzent a volt amerikai elnöknek. Közölte, a Clinton család kommunikációjában Soros Györgynek a magyar kormánnyal szembeni elégedetlensége jelenik meg. "Ha ma valaki azt állítja, hogy nincs demokrácia Lengyelországban, akkor orvosilag kell megvizsgálni az illetőt" - reagált Bill Clinton megjegyzéseire Jaroslaw Kaczynski, a lengyelországi kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke. Clinton arról beszélt, hogy a két ország nem lenne szabad az "Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül, de most úgy döntöttek, hogy a demokrácia túl macerás" és Putyin-féle vezetést akar.

Politikai diktátum kopasz-ügyben

Mindenki pontosan tudja, hogy ebben az ügyben erős a politikai szál, ezért halad olyan nehezen a nyomozás - fogalmazott a Népszavának a szocialista Nyakó István. A politikus volt az, akit február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) egy osztagnyi bomberdzsekis, kigyúrt alak gátolt meg abban, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdését beadhassa. Nyakó lapunknak azt állította, május 2-i tanúkihallgatásán az ügyben eljáró rendőr alezredes láthatóan ügyészségi fejléces papírból tette fel neki a kérdéseket és úgy érezte, július 1-ig, a nyomozás hivatalos befejezéséig sem Erdősi Lászlónét és kísérőjét, sem a kopaszokat nem akarják kihallgatni. A kopasz-balhé óta lassan három hónap telt el, így a kigyúrt férfiaknak, illetve a herceghalmi polgármester feleségének és kísérőjének bőven volt ideje "összebeszélni. Tegnap a 444.hu írt arról, hogy legutóbbi kihallgatásán Nyakó az alezredessel végignézte az NVI térfigyelő kamerái által készített videókat. Közben a rendőr olyasmiket kérdezett, hogy ebben vagy abban a percben fenyegetve érezte-e magát a körülötte állóktól a politikus, és ha igen, akkor pontosan mit érzett és miért. Végül a rendőr megkérdezte, tudna-e személyleírást adni a kopaszokról. Mindezt azok után, hogy csupa olyan emberről van szó, akit nem csak az NVI térfigyelő kamerái rögzítettek órákon át, hanem a teljes magyar sajtó is nagy felbontású fotókat és videókat készített róluk a helyszínen.