Az amerikai igazságszolgáltatás célkeresztjébe sportolók, edzők és a doppingellenes ügynökségek hivatalnokai kerültek. Az ügy előzménye, hogy az orosz doppingellenes laboratórium volt vezetője, Grigorij Rodsenkov múlt héten a New York Timesnek elmondta, saját magának is szerepe volt abban, hogy a 2014-es szocsi téli olimpia során az orosz csapatban szisztematikusan doppingoltak. Az interjúban a már Los Angelesben élő egykori doppingügyi szakértő azt közölte, hogy Szocsiban 15 olyan orosz sportoló szerzett érmet, aki tiltott szereket használt. Erre azonban nincsen közvetlen bizonyíték. „Vallomását” követően mindenesetre őt is vizsgálni fogja az amerikai ügyészség. Vizsgálatot indított az orosz doppingügy kapcsán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is.
Mint a WADA kedden Montrealban bejelentette, a vizsgálatot részükről a francia rendőrség, illetve az Interpol egykori tagja, Mathieu Holz folytatja majd. Az általa vezetett csoportban független szakértők és tudósok is helyet kapnak. „A vizsgálatok lezárása után az ügynökség átfogó jelentést tesz majd közzé, s bizonyítékokat tár fel” – hangoztatták a kanadai városban.
Előzőleg a NOB bízta meg a WADA-t a nyomozás megkezdésével. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség elsősorban arra próbál választ találni, hogy az orosz doppingellenes laboratóriumban sorozatos csalásokat, manipulációkat hajtottak-e végre a 2014-es téli olimpia során. Oroszország számára a legrosszabbkor kezdődtek meg a vizsgálatok, hiszen már csak 11 hónap van hátra a riói téli olimpiáig. A legrosszabb esetben akár eltilthatják az orosz sportolókat a világeseményen való részvételtől. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) júniusban dönt majd arról, hogy az orosz sportolók indulhatnak-e az olimpia atlétikai küzdelmein. Thomas Bach, a NOB elnöke mindenesetre azt közölte, reméli, hogy az orosz versenyzők is jelen lehetnek a brazíliai küzdelemsorozaton.
Ám nemcsak orosz atléták hagyhatják ki az olimpiát, hanem más országok versenyzői is. A NOB ugyanis még kedden azt jelentette be, hogy a 2008-as pekingi olimpiát követő utólagos doppingellenőrzések során összesen 31 sportolónál mutattak ki pozitív eredményt. Összesen 12 ország versenyzőiről van szó, akik hat sportágban szerepeltek. 454 doppingtesztet hajtottak végre. A NOB elmondta, elsősorban azokra a versenyzőkre koncentráltak a vizsgálatoknál, akik Rio de Janeiróban is szerepelhetnek. Most azonban mind a 31 versenyzőnek eltiltástól kell tartania. A NOB azonban nem közölte sem azt, kikről van szó, sem azt, milyen sportágakban indultak. Csak annyit mondtak el, hogy a következő napokban a 2012-es londoni olimpiát követő doppingtesztek eredményét is nyilvánosságra hozzák.
Mint a Süddeutsche Zeitung írta, ez még nem jelenti azt, hogy a 31 pozitív doppingteszt 31 eltiltást von magával. Ráadásul a pekingi doppingellenőrzések már számos bírálatot váltottak ki az elmúlt években. Röviddel a kínai fővárosban megrendezett olimpia után egy a WADA megbízásából életre hívott 12 tagú szakértői bizottság arra a következtetésre jutott, hogy több mint száz ország olimpiai bizottsága nem tett eleget az atlétáik számára előírt beszámolási kötelezettségének. Ezért 4770 teszteredményből 300-at nem is kaptak meg. 2009-ben hajtották végre az első utólagos doppingteszteket, amikor már a védropping, az Epo továbbfejlesztett változata, a Cera, valamint az inzulin szervezetben való jelenlétét is vizsgálták. Pekingben ilyen teszteket még nem hajtottak végre. Az utólagos teszt nyomán akkor hat atléta ellen hoztak szankciókat, egyebek mellett két országúti kerékpárost tiltottak el. Nem világos azonban, hogy a NOB ezúttal milyen más anyagok szervezetben való jelenlétét vizsgálta.