Útzár az M0-áson Gyálnál

Műszaki mentés miatt lezárták az M0-ás autóutat Gyálnál - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtök hajnalban a police.hu oldalon.

Egy kamion műszaki mentése miatt kellett lezárni az M1-es autópálya felé közlekedők elől az M0-ást a 29-es kilométernél - írták.

A forgalmat az M51-es autópályára terelik - közölte honlapján az Útinform.

Szerző

Erdő Péter: a kereszténység és a zsidóság nem két vallás, hanem másfél

A kereszténység és a zsidóság nem két vallás, hanem másfél, és a katolikus egyház hivatalos állásfoglalása szerint a párbeszéd nem fakultatív, hanem kötelező - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerda este Budapesten.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) ifjúsági szervezete és a Párbeszéd Háza rendezvényén Erdő Péter és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszélgetett a zsidók és keresztények kapcsolatáról, Európa zsidó-keresztény gyökereiről és jövőjéről.

A bíboros hangsúlyozta, hogy a zsidóság mint vallás feltétele a kereszténység létének, ahhoz ugyanis, hogy az első keresztények a megváltót ismerjék fel Jézusban, szükség volt a zsidóság messiást váró hitére.

Hozzátette, hogy az újszövetség rengeteg hivatkozást tartalmaz az ószövetségre: egy-egy újszövetségi eseményt sokszor igazol azzal, hogy "beteljesedett általa az írás". Az ószövetségi hivatkozás tehát tekintélyt jelentett az első generációk számára - mutatott rá Erdő Péter. Hozzátette: zsidóság és kereszténység fokozatosan távolodott el egymástól, és a teljes szétválás csak a 3. század fordulóján következett be.

Köves Slomó arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény párbeszéd nem ötven évvel ezelőtt (a II. vatikáni zsinat nyomán), hanem 2000 évvel ezelőtt kezdődött, "sőt, a kereszténység születése is egy ilyen párbeszéd eredménye, gyümölcse".
Ugyanakkor a párbeszéd szimmetriát feltételezne, ez a szimmetria pedig sem a két vallás méretei, sem történelmük miatt nem áll fenn. A történelemnek voltak véres időszakai, és ezen időszakok "nem teljesen szimmetrikusak a két fél szempontjából" - fogalmazott.

Az is aszimmetrikus - tette hozzá -, hogy míg a kereszténység kimondva vagy kimondatlanul, de lépten-nyomon reflektál az "idősebb testvérre", az ószövetség és az ószövetségi hagyomány tanításaira, addig a zsidó tanítás szempontjából sem mennyiségileg, sem minőségileg nem meghatározó a keresztény írásokra való reflexió.
Ettől még természetesen nagyon fontos a párbeszéd és az, amit a katolikus egyház ezen a téren az elmúlt ötven évben megtett - fűzte hozzá Köves Slomó.

A vezető rabbi fontosnak nevezte Erdő Péter kijelentését, amely szerint a zsidó vallás előfeltétele a kereszténység létének, mert sokáig ezt nem mondták ki, sőt, sokan úgy vélték, hogy a zsidó vallás előfeltétele a kereszténységnek, de ugyanígy a zsidó vallás megszűnése is az lenne. Sokáig élt ugyanis a hit, hogy a kereszténység felváltani hivatott a zsidóságot, hogy az ószövetséget felváltja Jézus és az általa hozott újszövetség, ezért az, hogy a zsidók továbbra is ragaszkodnak a hitükhöz, megkérdőjelezi a kereszténység létjogosultságát. "Itt van valahol elásva a teológiai konfliktus lényege" - mutatott rá.

Köves Slomó kitért arra, hogy a zsidóság és kereszténység között fontos kapcsolatot teremtenek azok az alapértékek, amelyekre a nyugati civilizáció épül, mint például a házasság, a család, a munka értéknek tekintése, vagy a jó és rossz mint abszolút értékű és nem közmegegyezésen alapuló fogalom, valamint a felelősség kérdése is.
Erdő Péter az alapértékekről, az erkölcsről szólva hangsúlyozta a motiváció szükségességét. Ebben pedig közös a zsidó és a keresztény vallás üzenete, hiszen a világot nem véletlenek sorozatának tekintik, hanem teremtett valóságnak, amellyel Istennek célja van. Az ember pedig "tudatosan és szabadon" tud részt venni Isten nagy tervének végrehajtásában.

A bíboros hozzátette: ha kiiktatják az antropológiából a teremtő Istent, akkor elhomályosul az "istenképiség", vagyis az emberi méltóság alapja is. Ha az emberiség létének vagy akár egy ember életének nincs mélyebb célja és értelme, akkor a jó közérzet lesz az emberi boldogság egyetlen fokmérője. Ez esetben viszont "a görög hedonisták szintjére süllyedünk vissza", akik szerint "a rühes ökör a legboldogabb, hiszen vakarózhat, és az pillanatnyilag kellemes számára".

Köves Slomó kitért arra, hogy a modern kori európai politika - tudta nélkül is - nagyon mélyen gyökerezik abban a zsidó-keresztény vallási gondolatban, hogy a világ tökéletlenül teremtődött, és minden embernek társsá kell válnia a teremtésben. Isten elvárja, hogy az ember jobbá tegye a világot.

Ez a gondolat nagyon mélyen benne van az európai civilizációs lélekben, de ahogy a 19-20. században Isten és a tervezett teremtés gondolata kiveszett a politikai motiváció mögül, kiürült ez a gondolat. Ennek a felismeréséhez talán most, a migrációs válság okán érkezik el az emberiség - tette hozzá.

Köves Slomó hangsúlyozta azt is, hogy az Európát sújtó migránsválság görbe tükröt tart Európának, és ez a tükör olyasmire is felhívja a figyelmünket, amit elfelejtettünk, mert elkényelmesedtünk.

Erdő Péter kitért a nevelés fontosságára, mert ha a külső kényszerek - mint például a szegénység vagy az üldöztetés - nem nyomasztják az embert, akkor nagyobb belső irányítottságra van szüksége. A belső motivációnak, a hitnek tehát éltető szerepe is van - mutatott rá. Hozzátette: minden kultúra szívében egy világkép, egy világnézet áll, és ezt általában egy vallás fejezi ki. Az európai kultúra középpontjában a zsidó-keresztény vallási örökség van, ez az, ami képes arra, hogy motivációt adjon, hogy "belső irányítottságú embereket neveljen" - tette hozzá a bíboros.

Szerző

Sorok egy szoborra

Publikálás dátuma
2016.05.19. 08:23

A Mezőgazdasági Múzeum déli oldalán elhelyezett Darányi-szobrot vasárnap délben leplezték le a szokásos ünnepség keretében. A kormány nevében Mayer János földművelésügyi miniszter mondta a szoboravató beszédet. A szónoklás hevében a miniszter úr ilyeneket is mondott: "hálás szívvel sereglik az ország földműves népe emlékedet megörökítő szoborhoz". Ez még szónoki túlzásnál is több, mert az ország földműves népének semmi oka arra, hogy hálás szívvel zarándokoljon annak az embernek a szobrához, aki épp azzal tette magát emlékezetessé a földműves szegénység előtt, hogy ennek érdekeit minden úgynevezett szociális alkotásában föláldozta az ezerholdasok javára, és egyetlen törekvése csak az volt, hogy a nagybirtokosok kegyét megnyerje és a maga számára biztosítsa. Ez sikerült is neki, amint ezt a városligeti szobor is dokumentálja. De miért hálálkodjék a földműves nép? Az a szellem, amely az immár szoborba öntött egykori földművelésügyi miniszter „cselekvéseit vezérelte" — mert erről is beszélt Mayer János miniszter úr —, a legsötétebb feudális reakció korából táplálkozott és olyan emlékeket hagyott hátra, amelyeknek csak azok örvendhetnek, vagy amelyeket csak azok dicsőíthetnek, akik még ma is minden emberi jogtól megfosztott rabszolgasorban szeretnék látni a föld verejtékező népét. A deresre emlékeztető mezőgazdasági cselédtörvény mindenesetre alkalmas arra, hogy Darányi Ignác „faj- és emberszeretetét" is hirdesse — „fénylő példaadásként"...

Szerző
Témák
Múltunk 6.oldal