A heti Kormányinfóhoz hasonló sajtótájékoztató-sorozatot indított Hadházy Ákos az LMP antikorrupciós szakszóvivője, hiszen egész évre elegendő információja van ezek megtartásához – tudatta az ellenzéki párt még januárban. Azóta már túl vagyunk a 17. Korrupcióinfón is, és rengeteg tragikus történetet mutatott be a nyilvánosságnak a szakpolitikus. Hadházy lapunknak adott korábbi interjújában kifejtette: az utóbbi idők és napjaink kormányzati kommunikációját egyetlen, több milliárd forintba kerülő téma, a mesterségesen gerjesztett félelemmel kísért terrorizmusveszély határozza meg. A biztonsági kockázat nyilvánvalóan nőtt, de kérdés, hogy ez elég lesz-e arra, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy közben mennyi uniós pénzt tüntetnek el – fogalmazott márciusban.
Hadházy szerint a pénzek szétosztásáról, a pályázatok kiírásáról a mindenkori kormányzat dönt, ezért ha nem a megfelelő kezekbe kerülnek, akkor ez a felelősség is őket terheli. Az Orbán-kabinet ebben a tekintetben új “minőséget” vitt a rendszerbe. Már-már nyíltan, a látszatra sem adva játsszák saját holdudvaruk, vazallusaik kezére azokat az összegeket, amiknek egész más célt kellene szolgálniuk. Az általuk működtetett rendszer egyrészről olajozott pénzszivattyúként működik, biztosítva a haverok és a saját gazdasági megerősödésüket, másrészről viszont látszanak a repedések és azokat egyre nehezebb lesz eltakarni. Nagyon sok pályázatnál kilóg ki az a bizonyos lóláb és az LMP-s politikus célja az infóival, hogy ügyek tucatjainak bemutatásával, a feljelentéseken túl a nyilvánosság erejével kényszerítse térdre ezt a „velejéig romlott rendszert”. Ez a térdre kényszerítés viszont nyilvánvalóan nem tetszik a kormánypártnak és hol vicces közleményekkel, hol pedig támadással vágnak vissza az egykori fideszes Hadházynak. A szakszóvivő és jelenlegi pártja minden ügyben feljelentést tett, de eddig nem sok sikerrel jártak. Hadházy ezt a „lehetetlen küldetést” úgy magyarázta, hogy az ügyek száma végtelennek tűnik, de a kitartásunk is az.
Eszement tételek, kínos védekezések
Hadházy első sajtótájékoztatóján bemutatott egy hangfelvételt, amelyen Szekszárd jelenlegi polgármestere, Ács Rezső egy óvodaberuházás kapcsán kész tényként, sőt, bevett gyakorlatként beszél arról, hogy az uniós támogatással megvalósuló projektet alapból túlszámlázzák, mert így még az önrészt sem kell kifizetniük. A felvételt az LMP-s politikus példának szánta arra, hogyan tűnik el a GDP 7 százalékát kitevő uniós támogatás a Fidesz-közeli cégekben vagy akár magánembereknél. Állítása szerint a pénzeket a legtöbb esetben vagy rossz célokra használták fel, vagy egy külön erre a célra felépített, maffiaszerű hálózaton keresztül egyszerűen ellopták. A kormány által emlegetett közös sikerekben tehát nagyrészt csak a Fidesz és gazdasági hátországa osztozott, míg a magyar adófizetők és vállalkozások kimaradtak ebből. Még az első „leleplezés” napján a Miniszterelnökség egyenesen Hadházyt gyanúsította meg azzal, hogy ha valóban részt vett egy olyan megbeszélésen, ahol közpénzek szabálytalan felhasználásáról egyeztettek, és ezután nem tett feljelentést, akkor ő maga követett el bűncselekményt, az LMP pedig bűnpártolást. A kormány érve szokásosnak mondhatóan elég cinikusra sikeredett, a szakszóvivő közleményéből ráadásul kiderült: a vád minden alapot nélkülöz, Hadházy ugyanis a Wosinsky utcai óvoda felújításhoz kapcsolódó korrupciós ügyben már az óvoda elkészülte után néhány héttel feljelentést tett. Hiába csatolta azonban a hangfelvételt, a rendőrség szerint nem merült fel a hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés gyanúja, így továbbította az ügyet NAV-nak. Az adóhatóság viszont visszaküldte, mondván hogy ez nem költségvetési csalás, hanem mégis hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés. Azaz a kormány közvetlen irányítása alatt álló hatóságok semmilyen nyomozati munkát nem végeztek, csak egymásnak passzolgatták az ügyet. Hadházy állítása szerint ezért fordult a nyilvánossághoz.
„Eszement tételeket” talált a közbeszerzési értesítőben és az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható szerződésekben második Korrupcióinfóján az LMP szakszóvivője, aki szerint a kormány kizárólag azért vezetett be „ostoba tantervet, adminisztrációs terheket és minősítési rendszert”, hogy előre eltervelten ellophassa az azok elkészítése után felvehető uniós pénzt. Az ellenzéki párt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt több oktatási háttérszervezet ügyében is feljelentést tett, ismeretlen tettes ellen. Az Oktatási Hivatal a Miniszterelnökséghez hasonlóan még aznap reagált: szerintük az ellenzék összehangolt támadást folytat az állami oktatásirányítás ellen, Hadházy vádjait megalapozatlannak tartják. A hivatal közleménye szerint valamennyi, a kiemelt uniós projektek megvalósítása kapcsán lefolytatott beszerzési és közbeszerzési eljárása szabályos volt, ezt a projektek többségében már a hazai és uniós ellenőrzések is megerősítették. Az ügyben azóta sem történt semmi.
Meg is eszik a támogatást
Az LMP úgy látja, kizárólag a pénz elköltése, "lenyúlása" miatt kellett minden járásnak egyenként 13 millió forintért esélyteremtő programot készíttetnie. Hadházy állítja, voltak olyan járások, ahol egyszerűen "megették" az összegeket, Békéscsabán a Csaba Grill Bt., Körmenden a Balaton Borgaléria Kft., míg Gyulán a Délalföldi Wellness egyesület végezte az "alibi" feladatot – mondta. Hódmezővásárhelyen a H-event Kft. 200 embert vendégelt meg 10 millió forintból. Hadházy arról is beszámolt, hogy az esetek nagy részében egyetlen, általa céghálózatként bemutatott csoport tagjait hívták meg. Közölte: pártja az egyértelműen visszaélésgyanús esetekben feljelentést tesz.
Negyedik sajtótájékoztatóján a politikus közölte: az LMP kormányra kerülve minden indokolatlan állami hirdetést megszüntetne, így nem fordulhatna elő olyan eset, hogy a kormány 31 millió forintért, vagyis részvevőnként legalább 60 ezer forintért szervezett egy “öntömjénező konferenciát”– fejtette ki. Jakabfy Tamás, az LMP VIII. kerületi önkormányzati képviselője elmondta, a VIII. kerület két szerződést is kötött “Habony Árpád lapjával”, a Lokállal, aminek eredményeként szerinte eddig már 10 millió forintot fizettek ki egy olyan tevékenységért, amelyet az önkormányzat ingyenes lapja is el tudna végezni. Kiemelte, a főváros egyik legszegényebb kerületében gyakorlatilag bárhol sokkal jobb helye lenne ennek a pénznek. Nem az a baj, hogy Habony közpénzekből kulturálódik, hanem az, hogy olyan propagandát folytat, amilyet kulturált ember nem tenne – fogalmazott az LMP szakszóvivője. Habony ellentétben a Miniszterelnökséggel és az Oktatási Hivatallal, azóta sem reagált a vádakra.
Európai uniós egyetemi kutatási pénzek ügyében is tett feljelentést az LMP hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. Az ellenzéki párt szerint csaknem egymilliárd forintot költhettek el uniós támogatásokból az ország hét megyéjében értelmetlen, “kamu” humánfejlesztési stratégiákra és azok előkészítésére. Hadházy a Nógrád megyei tanulmány készítésére világított rá, kifogásolva, hogy a stratégia kidolgozását megelőzte annak módszertanának elkészíttetése is, több mint 24 millió forintért. A módszertant tíz konferencián és workshopon tárgyalták meg, ezek összköltsége 25 millió forint volt – ismertette -, ugyanakkor a “nagy mű”, vagyis a humánfejlesztési stratégia semmi mást nem tartalmaz, mint korábbi tervek, dokumentumok felülvizsgálatát. A stratégia elkészítését egyebek között egy felszámoló cégre bízták.
Söröző-nemzeti program
A rugalmas munkaidő elterjesztését célzó nemzeti programra eddig 6 milliárd forintot költöttek, az új uniós ciklusban pedig 7 milliárd forintot szánnak rá – erre is Hadházy mutatott rá. A politikus a célt támogatandónak tartotta, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a források nagyobb részét nem a vállalkozások támogatására fordították, hanem olyan cégeknek fizették ki, amelyek rugalmas munkaidővel kapcsolatos szaktanácsadással foglalkoznak. Ezek a cégek 20-30 munkanap alatt 10-12 millió forintot kaptak tevékenységükért. A pénz elköltésének abszurditását mutatja, hogy például a menetrend szerint dolgozó kaposvári tömegközlekedési vállalat vagy egy veszprémi temetkezési vállalkozás és egy söröző, de még a pannonhalmi apátság is kapott támogatást arra, hogy bevezesse a rugalmas munkaidőt. Én sokkal olcsóbban elmondtam volna nekik, hogy a tisztelendő urak a misére menjenek be a templomba, egyébként meg otthon írják meg rugalmas munkaidőben a szöveget erre – mondta az LMP-s politikus, aki szerint valódi célokra kellene használni ezeket a pénzeket, nem pedig „kamuprogramokra”.
Hadházy többször beszélt arról, hogy az ügyek feltárása után sokszor hallja, “nincsenek következmények”. Ezzel kapcsolatban a Népszavának adott interjújában úgy fogalmazott: borsódzik a háta, amikor azt hallja, hogy túl nagy az emberek ingerküszöbe a korrupciót illetően. Az LMP-s politikus szerint „ha magasan van, akkor alá kell hordani azt a rengeteg ügyet, ami majd eléri. Trágya van bőven, megépítjük a trágyadombot, ami majd eléri ezt a lécet." A 2 éve a kormány által elindított Öveges-program ügyében viszont történtek fejlemények. A nyomozás során megállapították a bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját, de átdobják az ügyet az adóhatóság nyomozóinak, mert hűtlen kezelés és hivatali visszaélés szerintük nem történt. Utóbbi nyilvánvalóan nonszensz és csak egyetlen dolgot szolgál az LMP-s szerint: valahogy megpróbálni eltávolítani az ügyet a politikusoktól. Hivatali visszaélést csak ők tudnak elkövetni, tehát amikor azt állítja a nyomozóhatóság, hogy ilyen bűncselekmény nyomát sem találták, akkor azt mondja, hogy politikus nem akart itt semmi rosszat. Pedig a közbeszerzések nagyobb részét polgármesterek írták ki.
Az egyház is
Az LMP antikorrupciós szakszóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy költségvetési csalás gyanúját vetik fel a Magyarországi Református Egyház egyes európai uniós pénzekből finanszírozott beszerzései. A politikus a református egyház beszerzéseit vizsgálva talált "horribilis árú tanulmányokat", "érthetetlen áron" megvalósított rendezvényeket, illetve olyan képzéseket, amelyeknek nem nagyon látszik a célja. Ezek a beszerzések ellentmondanak a protestánst puritanizmusnak és sok esetben "súrolják a költségvetési csalás tényállását" - értékelte az LMP-s politikus. Hadházy példaként hozta a debreceni nagyerdei gyülekezetet, amely egy - párkapcsolati tanácsadási rendezvénysorozatra kapott - 40 millió forintos uniós támogatásból 30 milliót egy budapesti projektmenedzser- és tanácsadó cégnek adott.
A 17 különböző ügyben (amelyekből a legsúlyosabbakat emeltük ki) hiába mutatott be a szakszóvivő minden esetben, bárki által könnyen hozzáférhető, egyértelmű bizonyítékokat, egy-két kivételtől eltekintve a hatóságok nem találtak szabálytalanságokat és csak propagandaszólamokat hangoztattak.
