Menekülnek Moszkvából

Komoly gondokat okoz a közép-ázsiai államok számára az orosz gazdaság visszaesése. Mind több vendégmunkás kénytelen elhagyni Moszkvát, pedig rendkívül fontos bevételi forrást jelentenek saját hazájuk számára. Közülük egyre többen Kazahsztánban, illetve Dél-Koreában próbálnak szerencsét.

A nyári hónapok közeledtével a közép-ázsiai országokból egyre többen érkeznek Oroszországba, legfőképpen Moszkvába, hogy munkát találjanak maguknak. Különösen Üzbegisztán és Tádzsikisztán számára jelent fontos bevételt, hogy a szomszédos országban dolgozó honfitársak jelentősnek mondható összegeget utalnak haza. Ezúttal azonban az orosz gazdaság nehézségei miatt elmaradnak a vendégmunkások. Bár az első negyedévben a vártnál alacsonyabban, 1,2 százalékkal csökkent a GDP, a tavalyi egész évre vonatkozó mínusz 3,7 százalék volt. Az orosz jegybank az idei évre 1,5 százalékos csökkenéssel számol.

Ezek a gyenge gazdasági mutatók a közép-ázsiai vendégmunkásokat is elriasztják, pedig ők nemcsak saját hazájuk, hanem az orosz gazdaság szempontjából is fontos szereplők. Januári orosz adatok szerint az országban 1,9 millió üzbég vendégmunkás dolgozott, ami továbbra is jelentős szám ugyan, ám 15 százalékos visszaesésnek felel meg a 2015-ös év azonos időszakához képest. Ezzel együtt kevesebb pénzt is tudnak hazautalni. Mint az Eurasianet honlapja írja, 2015-ben 3 milliárd dollárnyi összeget küldtek haza, miközben az előző évben még 5,6 milliárd dollárral segítették az otthoniakat.

Általában áprilisban és májusban kelnek útra Közép-Ázsiából, hogy munkát vállaljanak Moszkvában, most azonban ezzel éppen ellentétes folyamat zajlik. Azt tapasztalják, hogy egyre több üzbég, tadzsik és kirgiz dönt úgy, elhagyja Oroszországot, mert nagyobb esélye van az otthoni boldogulásra. A migránsok körülbelül 20 000-30 0000 rubel (272-408 euró) közötti keresetre számíthatnak, ahhoz azonban, hogy rendesen meg tudjanak élni, s még haza is tudjanak utalni pénzt, 40 000-45 000 rubelt (545-613 euró) kellene keresniük.

Ez azonban a jelenlegi környezetben meglehetősen nehéz feladat. A megélhetési költségek ugyanis jelentősen emelkedtek a bevándorlók számára. Elsősorban amiatt, mert több bürokratikus akadályt emeltek eléjük. Újfajta engedélyt kell kiváltaniuk ahhoz, hogy dolgozhassanak. Az igazolvány megszerzéséhez többféle vizsgálatnak kell alávetniük magukat, bizonyítaniuk kell például, hogy nem hordozzák a HIV-vírust, nem szenvednek tuberkulózisban, vagy bőrbetegségekben, s nem kábítószerfüggők. Az engedélyek beszerzése nem olcsó mulatság.

Szintén nemrégen vezették be azt, hogy azoknak, akik megszerzik a szükséges papírokat, egészségbiztosításra kell szert tenniük, ki kell váltaniuk az adóazonosító kártyát, illetve néhány nyugati ország mintájára orosz nyelvvizsgát kell tenniük. Ez utóbbi azért nem tűnik olyan megoldhatatlan feladatnak, hiszen a posztszovjet közép-ázsiai államokban ma is széleskörűen elterjedt az orosz nyelv. Csakhogy mindezen dokumentumok beszerzésére egyetlen hónapot kapnak, s amennyiben túllépik ezt a határidőt, 10 ezer rubeles (136 euró) büntetésre számíthatnak.

Orosz illetékesek szerint az intézkedések miatt egyre több vendégmunkás követ el bűncselekményt. Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén úgy fogalmazott, lépéseket kell tenni „a külföldi állampolgárok körében elharapódzott erőszakhullám megfékezésére”. Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ezzel kapcsolatban azt állította, hogy 2015-ben a külföldiek összesen 58 ezer bűncselekményt hajtottak végre, ami 6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Szergej Kudenejev moszkvai főügyész még az elmúlt esztendőben úgy nyilatkozott a Moszkovszkij Komszomolec lapnak, hogy a 2014-ben a külföldiek által elkövetett bűncselekmények „nagy része” közép-ázsiai illetőségű személyekhez köthető. (Az üzbégek 2522-szer, a tádzsikok 1745-ször, a kirgizek 1269-szer hajtottak végre törvénybe ütköző cselekményt). Gyakran a vendégmunkások is bűncselekmények célpontjaivá válnak. Sokszor bántalmazzák őket utcai bandák, munkahelyükön hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Dolgukat saját hazájuk sem könnyíti meg. Bilaterális megállapodással ugyanis enyhíthetnének nehézségeiken, ám Iszlam Karimov üzbég elnök 2015-ös moszkvai látogatása e tekintetben semmiféle áttörést sem hozott.

Az üzbégek ezért alternatívákat keresnek. Potenciális célpontjuk a szomszédos Kirgizisztán lehet, ahol az őszi hónapokban kezdődik a pamut betakarítása. Az olajban gazdag államban jóval többet keresnek annál, mint amennyi pénzhez saját hazájukban jutnának ugyanezért a munkáért. Keresményük körülbelül 440 euró. A kazah vonal azért is válik mind népszerűbbé, mert a vállalataik a lakhatást és az ételt is fizetik a külföldi munkavállalók számára.

Kazahsztánon túl azonban van egy még vonzóbb állam: az Arab Emírségek is mind több közép-ázsiait vonz. Itt akár 2600 eurónyi összeg is ütheti a markukat, igaz, a megélhetés is magasabb, hiszen a lakás havi bérleti díja meghaladja a 400 eurót. Mások Törökország felé veszik az irányt. Becslések szerint mintegy 50 ezer üzbég él a török államban. Ugyanakkor nehézséget okoz, hogy a szíriai polgárháború miatt a török hatóságok egyre gyanakvóbbak a külföldiekkel szemben. Mind több üzbég ezért inkább Dél-Korea felé veszi az irányt. Bár távoli országról van szó, ott nem annyira drága az élet, s 1330-1770 euró közötti összeget is megkereshetnek. Már több mint 16 000 üzbég vendégmunkást regisztráltak Dél-Koreában.